Gyurkity Péter
Meteor becsapódása hozta létre a sivatagi üveget
Megerősítették, hogy becsapódás következménye az üvegréteg jelenléte.
A szakembereket évtizedek óta foglalkoztatja a líbiai és egyiptomi sivatagban megtalált érdekes réteg, amely olvadt üvegre emlékeztet, ennek jelenléte ugyanis számos kérdést vet fel a régió múltjával kapcsolatban. Most választ találtak arra, hogy mi hozta létre ezt a réteget, az eredmény pedig sokak számára lehet megnyugtató.
A kutatók által közzétett bejelentés szerint nemrég részletes vizsgálatnak vetették alá az itt megtalált mintákat, amelyek között még uralkodói ékszerek is megtalálhatók, hiszen a fiatalon elhunyt Tutanhamon esetében az aranymaszk mellett az ékszerek részét képező halványsárga üvegdarab is meglehetősen jól ismertnek számít, nemcsak az egyiptológusok, de még a laikusok körében is. Abban nagyjából egyetértés alakult ki, hogy ezt az üvegréteget egy 29 millió évvel ezelőtt ide érkező meteor hozta létre, azt azonban eddig még nem tudták biztosan leszögezni, hogy konkrét becsapódás, avagy a légkörben bekövetkezett robbanás okozta-e a jelenséget, ami egyebek mellett azért is fontos részlet, mert ez utóbbi magyarázat a 2013-as cseljabinszki eset kapcsán komoly aggodalmat váltott ki.
A csoport tagjai szerint nem erről van szó, ugyanis a speciális mikroszkóppal megvizsgált példányokban olyan cirkonkristályokat találtak, amelyek korábban reidit ásványként voltak itt jelen, márpedig ez az átalakulás kizárólag nagy nyomás mellett megy végbe, amihez viszont egy komolyabb becsapódás, valamint az ez által okozott sokkhatás hullámai szükségesek. A régióban tehát valóban sor került egy nagyobb becsapódásra, és bár ennek nyomát továbbra sem találjuk, könnyen lehet, hogy a krátert ma a sivatagi homok vastag rétege rejti el, ami viszonylag egyszerű választ jelent. Mivel az üvegréteg nem légköri robbanás eredménye, a cseljabinszkihez hasonló esetek nem idéznek elő ilyen komoly felszíni változásokat, ami megnyugtathatja a szakemberek egy részét.
Továbbra is kérdés, hogy hol rejtőzhet a becsapódásnak és annak következményeinek megfelelő kráter, a terület kiterjedése miatt azonban ezt valószínűleg még jó darabig nem fogjuk megtalálni.
A szakembereket évtizedek óta foglalkoztatja a líbiai és egyiptomi sivatagban megtalált érdekes réteg, amely olvadt üvegre emlékeztet, ennek jelenléte ugyanis számos kérdést vet fel a régió múltjával kapcsolatban. Most választ találtak arra, hogy mi hozta létre ezt a réteget, az eredmény pedig sokak számára lehet megnyugtató.
A kutatók által közzétett bejelentés szerint nemrég részletes vizsgálatnak vetették alá az itt megtalált mintákat, amelyek között még uralkodói ékszerek is megtalálhatók, hiszen a fiatalon elhunyt Tutanhamon esetében az aranymaszk mellett az ékszerek részét képező halványsárga üvegdarab is meglehetősen jól ismertnek számít, nemcsak az egyiptológusok, de még a laikusok körében is. Abban nagyjából egyetértés alakult ki, hogy ezt az üvegréteget egy 29 millió évvel ezelőtt ide érkező meteor hozta létre, azt azonban eddig még nem tudták biztosan leszögezni, hogy konkrét becsapódás, avagy a légkörben bekövetkezett robbanás okozta-e a jelenséget, ami egyebek mellett azért is fontos részlet, mert ez utóbbi magyarázat a 2013-as cseljabinszki eset kapcsán komoly aggodalmat váltott ki.
A csoport tagjai szerint nem erről van szó, ugyanis a speciális mikroszkóppal megvizsgált példányokban olyan cirkonkristályokat találtak, amelyek korábban reidit ásványként voltak itt jelen, márpedig ez az átalakulás kizárólag nagy nyomás mellett megy végbe, amihez viszont egy komolyabb becsapódás, valamint az ez által okozott sokkhatás hullámai szükségesek. A régióban tehát valóban sor került egy nagyobb becsapódásra, és bár ennek nyomát továbbra sem találjuk, könnyen lehet, hogy a krátert ma a sivatagi homok vastag rétege rejti el, ami viszonylag egyszerű választ jelent. Mivel az üvegréteg nem légköri robbanás eredménye, a cseljabinszkihez hasonló esetek nem idéznek elő ilyen komoly felszíni változásokat, ami megnyugtathatja a szakemberek egy részét.
Továbbra is kérdés, hogy hol rejtőzhet a becsapódásnak és annak következményeinek megfelelő kráter, a terület kiterjedése miatt azonban ezt valószínűleg még jó darabig nem fogjuk megtalálni.