Hunter

Ősi aszteroida maradványaira bukkantak

A Földdel ütköző nagy objektumok elvileg teljesen elolvadnak, vagy elpárolognak a hőhatás következtében, éppen ezért számít egyedi felfedezésnek egy strandlabda méretű meteorit kövület, amit a 145 millió éves Morokweng-kráterből sikerült kiásni.

A Dél-Afrikában található Morokweng az egyik legnagyobb becsapódási kráter bolygónkon. A 160 kilométer széles mélyedés a Jura és a Kréta kor határán jött létre egy 5-10 kilométeres aszteroida becsapódása következtében. A krátert jelenleg a Kalahári-sivatag homokja borítja. A kutatók akkor bukkantak a meteorit kövületre, amikor lyukakat fúrtak a becsapódási olvadékba, abba a területbe, ahol az aszteroida összeolvadt a Földdel, a kráter közepén.


A kráter egy műhold felvételen

A Dr. Marco Andreoli, a Witwatersrand Egyetem geológusa vezette fúrócsoport 770 méteres mélységben több sötét tömbre bukkant, melyekről elsőre nem sikerül megállapítani mibenlétüket. A kutatók kémiai és ásványtani tesztek alá vetették az anyagdarabokat, melyek legnagyobbika egy strandlabda méretével vetekedett. A vizsgálatok eredménye meglepte a kutatókat, mivel egyértelműen kimutatta, hogy a kőzet egy az ütközést túlélő meteorit.

Egy nagy méretű objektum becsapódásakor elképesztő hő termelődik, az aszteroida anyaga pedig elpárolog, vagy összeolvad a körülötte található kőzetekkel. Egy 10 kilométer átmérőjű űrkőzet 1700 és 14 000 Celsius fok közötti hő létrehozására képes, éppen ezért a tudósok csak a kráterekben található anyagok kémiai összetételének elemzésével tudják tanulmányozni ezeket a nagy becsapódásokat.


A Morokwengben talált minták. Fent az aszteroida egy darabja, alatta pedig a hő hatására megüvegesedett anyag

Dr. Andreoli szerint a megtalált darabok valószínűleg leváltak az aszteroidáról és mögötte haladva léptek be a légkörbe, így élhették túl a kráter kohóját, ahol végül meg is rekedtek. A számítógépes modellek szerint erre nincs esély, éppen ezért véli úgy a dél-afrikai kutatócsoport, hogy felül kellene vizsgálni a becsapódások modellezését, belevéve olyan körülményeket, melyek között az aszteroida anyagának egy része elviselheti a hatalmas hőt.

A meteorit darab elemzéséből kiderült, hogy az űrkőzet némileg különbözik az eddig tanulmányozott meteoritoktól. Kicsit erősebb a radioaktivitása, több benne az urán, a nátrium, viszont kisebb a vas és a nikkel tartalma.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • matatom #18
    Lehet nagyon hülye kérdés, de higannyal nem lehetne első körben hűteni? Miért nem használják a higanyt ilyen célra, túl drága megoldás?
  • Garga Pitic #17
    "Egyszerű" dugattyús motorok szelepeit is hűtik nátriummal. A szelep belsejében lötyög föl s alá a folyékony metál, szállítván a hengerfej felé a hőt. Lehet, h a Lada ezeröcsiben nincs ilyen, de II. VH-s vadászrepcsikben már alkalmazták.

    Valahol Franciahonban is van egy vidék, ahol egy becsapódás nyomán keletkezett hasonló szerkezetű kőzet egész közel van a felszínhez, a környéken mindenhol fel is használták építkezésekhez. Meg borhoz :)
  • teddybear #16
    A folyékony(több száz fokos!) nátrium a primer körben kering. A primer kört a reaktor, és a hőcserélő alkotja elsődlegesen, ill. a keringtető szivattyú(k). Ezt forró nátriumot a hőcserélőben a szekunder kör vizének gőzzé alakítására használják, amivel a generátorok turbináit hajtják meg.
  • frontember #15
    És a folyékony nátrium hűt?? Lehet hogy csak nekem nem áll össze...
  • Tiberius B #14
    jó kis reklám:-D
  • Shadow_THH #13
    hiszen a tv-ben is volt... pebl moto :D
  • Tiberius B #12
    hogy az a!
  • teddybear #11
    Pedig kísérleteztek vele az angolok is, és az amerikai tengeralattjárósok is. Körülményes kezelhetősége miatt nem vált be, pontosabban a nyomottvizes rendszer jobbnak bizonyult. Az amik 1955-ben a Seawolf tengeralattjáróban eredetileg ilyet alkalmaztak, de kiderült, hogy a folyékony fém kismértékben oldja a csövek anyagát, illetve nagyon tűzveszélyes. Két évvel később inkább kicserélték a máglyát nyomottvizesre.
    Állítólag az orosz Alfákban is folyékonyfémes reaktor működik, mert kisebb, és könnyebb.
  • Tiberius B #10
    hupsz, igazad van, a cikkben nem tűnt fel semmi, nátrium oszt akkor mi van? Erre ideírt vmit, én meg átsiklottam a néven a fogalmazás miatt
  • juzosch #9
    Nátrium hűtésről még nem hallottam:)