Hunter
Ebolára immunissá tettek majmokat
Kanadai, francia és amerikai kutatók komoly előrelépést értek el a 90 százalékos halálozási rátájú Ebola és Marburg vírus elleni küzdelemben. Az általuk kifejlesztett vakcina teljes védelmet nyújtott a kísérleti majmoknak a kórokozók ellen.
Jelenleg mindkét, egymással rokon vírus erőteljes pusztítást végez Afrikában. Az eddigi legnagyobb ismert járvány idén márciusban tört ki Angolában. A WHO orvosai a mai napig a megfékezésén dolgoznak. Az egészségügyi világszervezet 399 emberi megbetegedést regisztrált, melyből május 26-ig 355 végződött halállal. Eközben a Kongói Köztársaságban májusban újabb Ebola járvány ütötte fel a fejét: eddig 12 megbetegedést jelentettek, melybe kilencen haltak bele.
A két rokon vírus elméletileg ritkán támadja meg az embereket, mivel átadásuk is csak közeli kapcsolattal, a testnedvekkel mehet végbe. Ennek ellenére - a tudósok aggodalmának köszönhetően, mely szerint a jövőben fertőzőbbé válhatnak az emberek esetében vagy akár biológiai fegyverként is felbukkanhatnak - erőteljes kutatások indultak az ellenszer után. Mindkét vírus vérzéses bélgyulladást eredményez, a vírusgazda ismeretlen, elvileg a vadon élő állatokban lakoznak. A vakcinák előállítására irányuló, eddig halott vírusokat, virális DNS-t alkalmazó erőfeszítések elég kiábrándítónak bizonyultak.
A Kanadai Nemzeti Laboratórium tudósai francia és amerikai kollégáikkal egészen más irányból közelítették meg a problémát. Egy élő, genetikailag módosított vírussal oltottak be makákó majmokat. A módosított vírusban egy felszíni glikoproteint, egy cukortartalmú fehérjét cseréltek ki az Ebolából és a Marburgból származó proteinnel. A vakcina egyetlen injekciója teljes mértékben megvédte a majmokat attól a vírustól, melyből proteinje származott, igaz a másik vírussal szemben hatástalan maradt. Ezen felül a vakcinában alkalmazott legyengített tenyészet nem idézett elő semmilyen tünetet az állatoknál, illetve a majmok sem terjesztették az élő vakcinavírust, ami ereje teljében hólyagos szájgyulladáshoz vezet.
Ez rendkívül fontos, mivel azt a tudósok is elismerik, hogy az élő vírusok több biztonsági kérdést is felvetnek, viszont egyértelműen hatásosabban stimulálják az immunrendszert, mint a halottak. Mivel a majmoknál az emberekkel szinte teljesen megegyezően zajlik le a vírus pusztító munkája, ezért az orvosok jó esélyt látnak arra, hogy majdan az emberi teszteknél is hasonló sikereket érjenek el.
Jelenleg mindkét, egymással rokon vírus erőteljes pusztítást végez Afrikában. Az eddigi legnagyobb ismert járvány idén márciusban tört ki Angolában. A WHO orvosai a mai napig a megfékezésén dolgoznak. Az egészségügyi világszervezet 399 emberi megbetegedést regisztrált, melyből május 26-ig 355 végződött halállal. Eközben a Kongói Köztársaságban májusban újabb Ebola járvány ütötte fel a fejét: eddig 12 megbetegedést jelentettek, melybe kilencen haltak bele.
A két rokon vírus elméletileg ritkán támadja meg az embereket, mivel átadásuk is csak közeli kapcsolattal, a testnedvekkel mehet végbe. Ennek ellenére - a tudósok aggodalmának köszönhetően, mely szerint a jövőben fertőzőbbé válhatnak az emberek esetében vagy akár biológiai fegyverként is felbukkanhatnak - erőteljes kutatások indultak az ellenszer után. Mindkét vírus vérzéses bélgyulladást eredményez, a vírusgazda ismeretlen, elvileg a vadon élő állatokban lakoznak. A vakcinák előállítására irányuló, eddig halott vírusokat, virális DNS-t alkalmazó erőfeszítések elég kiábrándítónak bizonyultak.A Kanadai Nemzeti Laboratórium tudósai francia és amerikai kollégáikkal egészen más irányból közelítették meg a problémát. Egy élő, genetikailag módosított vírussal oltottak be makákó majmokat. A módosított vírusban egy felszíni glikoproteint, egy cukortartalmú fehérjét cseréltek ki az Ebolából és a Marburgból származó proteinnel. A vakcina egyetlen injekciója teljes mértékben megvédte a majmokat attól a vírustól, melyből proteinje származott, igaz a másik vírussal szemben hatástalan maradt. Ezen felül a vakcinában alkalmazott legyengített tenyészet nem idézett elő semmilyen tünetet az állatoknál, illetve a majmok sem terjesztették az élő vakcinavírust, ami ereje teljében hólyagos szájgyulladáshoz vezet.Ez rendkívül fontos, mivel azt a tudósok is elismerik, hogy az élő vírusok több biztonsági kérdést is felvetnek, viszont egyértelműen hatásosabban stimulálják az immunrendszert, mint a halottak. Mivel a majmoknál az emberekkel szinte teljesen megegyezően zajlik le a vírus pusztító munkája, ezért az orvosok jó esélyt látnak arra, hogy majdan az emberi teszteknél is hasonló sikereket érjenek el.
