Hunter
Mérföldkőhöz ért a Cosmos 1 napvitorlás
A teljes elektronikai rendszer leszállításával kritikus mérföldkőhöz érkezett a világ első napvitorlás űrjárműve, a Cosmos 1 az év végi, vagy jövő év elejei kilövéséhez vezető úton. A Cosmos 1 a Planetary Society projektje, amit kizárólagosan a Cosmos Studios szponzorál.
A moszkvai Űrkutatási Intézet (IKI) befejezte a teljes repülési elektronika és a vezérlő szoftver minősítő vizsgálatait. Az alkatrészeket átszállították az NPO Lavocskinhoz, Oroszország egyik legnagyobb űrrepülési cégéhez, ahol beépítik az űrhajóba. "Ez a rég várt és döntő jelentőségű mérföldkő zöld utat ad számunkra az űrhajó végső összeszerelési munkálatainak megkezdéséhez. Ha minden jól megy, november végére átszállíthatjuk a hajót a murmanszki kilövőállásra" - mondta Dr. Louis Friedman a Planetary Society vezérigazgatója.
A Volna rakétát a tenger alól fogják indítani
A Cosmos 1 küldetése az első irányított napvitorás repülés végrehajtása. A napvitorlázás az egyetlen ismert technika, ami egy nap lehetővé teheti a csillagközi repülést. A legtöbb űrhajót szárazföldről bocsátják fel, a Cosmos 1 azonban egy orosz tengeralattjáróról Volna rakétával vág neki az űrnek. A kilövés után földi állomások hálózata követi nyomon és veszi az űrhajó jeleit. Legtöbbjük orosz állomás, de besegítenek az amerikai kormányhivatalok, mint a Nemzeti Óceáni és Éghajlati Minisztérium (NOAA), valamint a Légierő (USAF).
Miután az űrhajó földkörüli pályára állt, vitorláját felfújható csövek segítségével bontja ki, melyek kihúzzák a vitorla anyagot, és merevvé teszik a szerkezetet. A Cosmos 1 nyolc lapból álló vitorlája egy hatalmas szélmalomhoz hasonlóvá teszi az űrhajót. A lapok a helikopter légcsavar szárnyaihoz hasonlóan forgathatók, ezáltal képes különböző irányokba visszatükrözni a napfényt, ami lehetővé teszi a Nap követését és a hajó magasságának irányítását. Minden lap 15 méter hosszú és 5 mikron vékony alumíniummal megerősített mylar anyagból készült.
Az egyik vitorla - klikk a képre a nagyobb változathoz
Számos napvitorlás űrhajó tervezete született meg az évek során, azonban ezidáig csak a Cosmos épült meg. Az amerikai, az európai és a japán űrhivatalok mind dolgoznak ilyen jellegű fejlesztési programokon, azonban teljes űrrepülési rendszerrel egyikük sem rendelkezik. "Vannak más magán kezdeményezések is az űrtechnikák kereskedelmi vállalkozásokba történő átültetésére" - mondta Ann Druyan, a Cosmos Studios ügyvezetője, a küldetés programigazgatója. "Meggyőződésem, hogy a Cosmos 1 az első példa arra, hogy egy kis üzletből hogyan válik forradalmi tudományos és technikai áttörés. A Cosmos Studios célja új tudásanyagot képezni, és tudtára adni a világnak hogyan változtatják meg a lehetségesről alkotott elképzelésünket a ma Wright testvérei."
A kilövésre való készenlét hitelesítésére az összeszerelési és a tesztelési munkálatok után kerülhet sor. Ezután kerül kijelölésre egy meghatározott kilövési időpont az orosz haditengerészet Makejev Rakéta Tervező Központjával összhangban, ami a Volna rakétákat építi és működteti. "Gratulálunk az Űrkutatási Intézetnek az elektronika leszállításához. Fáradságot nem ismerve dolgoztak, hogy kiküszöböljék a fejlesztés adta nehézségeket, és végig próbálják az összetevőket, valamint kijavítsák a tesztek alatt kibukó szoftver hibákat" - mondta Friedman.
Letölthető videók (formátumuk QuickTime): A tengeralatti rakéta indítása, és animáció a repülésről, 12 Mbyte
Animáció a napvitorlás szerkezetéről, 2,2 Mbyte
A napvitorla kinyitása, 183 kbyte
A moszkvai Űrkutatási Intézet (IKI) befejezte a teljes repülési elektronika és a vezérlő szoftver minősítő vizsgálatait. Az alkatrészeket átszállították az NPO Lavocskinhoz, Oroszország egyik legnagyobb űrrepülési cégéhez, ahol beépítik az űrhajóba. "Ez a rég várt és döntő jelentőségű mérföldkő zöld utat ad számunkra az űrhajó végső összeszerelési munkálatainak megkezdéséhez. Ha minden jól megy, november végére átszállíthatjuk a hajót a murmanszki kilövőállásra" - mondta Dr. Louis Friedman a Planetary Society vezérigazgatója.
A Volna rakétát a tenger alól fogják indítani
A Cosmos 1 küldetése az első irányított napvitorás repülés végrehajtása. A napvitorlázás az egyetlen ismert technika, ami egy nap lehetővé teheti a csillagközi repülést. A legtöbb űrhajót szárazföldről bocsátják fel, a Cosmos 1 azonban egy orosz tengeralattjáróról Volna rakétával vág neki az űrnek. A kilövés után földi állomások hálózata követi nyomon és veszi az űrhajó jeleit. Legtöbbjük orosz állomás, de besegítenek az amerikai kormányhivatalok, mint a Nemzeti Óceáni és Éghajlati Minisztérium (NOAA), valamint a Légierő (USAF).
Miután az űrhajó földkörüli pályára állt, vitorláját felfújható csövek segítségével bontja ki, melyek kihúzzák a vitorla anyagot, és merevvé teszik a szerkezetet. A Cosmos 1 nyolc lapból álló vitorlája egy hatalmas szélmalomhoz hasonlóvá teszi az űrhajót. A lapok a helikopter légcsavar szárnyaihoz hasonlóan forgathatók, ezáltal képes különböző irányokba visszatükrözni a napfényt, ami lehetővé teszi a Nap követését és a hajó magasságának irányítását. Minden lap 15 méter hosszú és 5 mikron vékony alumíniummal megerősített mylar anyagból készült.
Az egyik vitorla - klikk a képre a nagyobb változathoz
Számos napvitorlás űrhajó tervezete született meg az évek során, azonban ezidáig csak a Cosmos épült meg. Az amerikai, az európai és a japán űrhivatalok mind dolgoznak ilyen jellegű fejlesztési programokon, azonban teljes űrrepülési rendszerrel egyikük sem rendelkezik. "Vannak más magán kezdeményezések is az űrtechnikák kereskedelmi vállalkozásokba történő átültetésére" - mondta Ann Druyan, a Cosmos Studios ügyvezetője, a küldetés programigazgatója. "Meggyőződésem, hogy a Cosmos 1 az első példa arra, hogy egy kis üzletből hogyan válik forradalmi tudományos és technikai áttörés. A Cosmos Studios célja új tudásanyagot képezni, és tudtára adni a világnak hogyan változtatják meg a lehetségesről alkotott elképzelésünket a ma Wright testvérei."
 A Volna behelyezése egy tengeralattjáróba |
Letölthető videók (formátumuk QuickTime):
