Skoal
Újabb Mars expedició
Az Amerikai Űrügynökség, a NASA, legújabb expedíciója a Vörös Bolygóra kezdetét vette. A kilövés szombaton történt meg a floridai Cape Canaveral
űrközpontból. A start az előzetesen kitűzött időpontban volt és minden zökkenőmentesen zajlott.
A Mars Odyssey-t egy Delta típusú hordozórakéta emelte a magasba. A hivatalos elképzelések szerint az Odyssey októberre éri el a Marsot. A NASA részéről nagyon bíznak abban, hogy ez az expedíció végre sikeres lesz az 1999-es kudarcok után. A szonda miután megtette 460 millió kilométeres utazását az űrön keresztül, a Mars körüli munkapályára 2002 januárjában fog véglegesen ráállni.
A járművön rengeteg tudományos műszer kapott helyet. Feladatuk többek között az lesz, hogy adatokat szolgáltassanak a bolygó felszínének kémiai felépítéséről. Az Odyssey felvételek sokaságát fogja prezentálni, melyeket arra használnak majd fel, hogy a talaj illetve kőzetek ásványi alkotórészeit meghatározzák belőlük. A NASA a begyűjtött információktól azt várja, hogy fény derüljön a bolygó klímájának változására, és arra a kérdésre, hogy létezhetett-e a Marson valaha is élet. A háttérsugárzást is mérni fogják, hogy egy esetleges emberi expedíciónál a legkisebbre tudják szorítani a rizikófaktort. Miután befejezte küldetését, az Odysseynek meg van rá az esélye, hogy a kommunikációért feleljen a majdani újabb mars-landerek számára.
Ez a küldetés háttérbe szorult, miután 1999-ben a Mars Climante Orbiter illetve a Mars Polar Lander is csúfos kudarcot vallott. Ebben az időben a NASA elhatározta, hogy lemondanak a landerekről és csak a bolygó körül keringő szondákat fogják alkalmazni. Úgy tűnik a landolótechnika még nem elég fejlett az ilyen küldetéshez. Ezért erős fejlesztésekre van szükség ezen a területen, mielőtt az ügynökség újra megpróbálkozik a bolygó felszínének biztos megközelítésével.
1999 szeptemberében a Mars Climante Orbiter darabokban végezte a Mars körüli pályán esetleg becsapódhatott a bolygó felszínébe, ugyanis a mérnökök keverték az angolszász és a metrikus mértékegységek használatát. Alig tíz héttel ezután a Mars Polar Lander valószínűsíthetően szintén becsapódott a Vörös Bolygó felszínére. A hiba oka itt a hajtómű túlságosan korai lekapcsolása volt.
Hogy elkerüljenek egy újabb fiaskót, a NASA sok millió plusz dollárt költött most el az Odyssey küldetésével kapcsolatban. A költségek így meghaladták a 297 millió dollárt. A computerek software-ében mintegy 22000 paramétert, melyek bármelyikének hibája végzetes lehet, duplán átnéztek a mérnökök. Az illetékesek a NASA részéről csak ennyit mondtak: - Ezúttal már mindent a végleteik ellenőriztünk.
A Mars Odyssey-t egy Delta típusú hordozórakéta emelte a magasba. A hivatalos elképzelések szerint az Odyssey októberre éri el a Marsot. A NASA részéről nagyon bíznak abban, hogy ez az expedíció végre sikeres lesz az 1999-es kudarcok után. A szonda miután megtette 460 millió kilométeres utazását az űrön keresztül, a Mars körüli munkapályára 2002 januárjában fog véglegesen ráállni.
A járművön rengeteg tudományos műszer kapott helyet. Feladatuk többek között az lesz, hogy adatokat szolgáltassanak a bolygó felszínének kémiai felépítéséről. Az Odyssey felvételek sokaságát fogja prezentálni, melyeket arra használnak majd fel, hogy a talaj illetve kőzetek ásványi alkotórészeit meghatározzák belőlük. A NASA a begyűjtött információktól azt várja, hogy fény derüljön a bolygó klímájának változására, és arra a kérdésre, hogy létezhetett-e a Marson valaha is élet. A háttérsugárzást is mérni fogják, hogy egy esetleges emberi expedíciónál a legkisebbre tudják szorítani a rizikófaktort. Miután befejezte küldetését, az Odysseynek meg van rá az esélye, hogy a kommunikációért feleljen a majdani újabb mars-landerek számára.
Ez a küldetés háttérbe szorult, miután 1999-ben a Mars Climante Orbiter illetve a Mars Polar Lander is csúfos kudarcot vallott. Ebben az időben a NASA elhatározta, hogy lemondanak a landerekről és csak a bolygó körül keringő szondákat fogják alkalmazni. Úgy tűnik a landolótechnika még nem elég fejlett az ilyen küldetéshez. Ezért erős fejlesztésekre van szükség ezen a területen, mielőtt az ügynökség újra megpróbálkozik a bolygó felszínének biztos megközelítésével.
1999 szeptemberében a Mars Climante Orbiter darabokban végezte a Mars körüli pályán esetleg becsapódhatott a bolygó felszínébe, ugyanis a mérnökök keverték az angolszász és a metrikus mértékegységek használatát. Alig tíz héttel ezután a Mars Polar Lander valószínűsíthetően szintén becsapódott a Vörös Bolygó felszínére. A hiba oka itt a hajtómű túlságosan korai lekapcsolása volt.
Hogy elkerüljenek egy újabb fiaskót, a NASA sok millió plusz dollárt költött most el az Odyssey küldetésével kapcsolatban. A költségek így meghaladták a 297 millió dollárt. A computerek software-ében mintegy 22000 paramétert, melyek bármelyikének hibája végzetes lehet, duplán átnéztek a mérnökök. Az illetékesek a NASA részéről csak ennyit mondtak: - Ezúttal már mindent a végleteik ellenőriztünk.