Ha valakinek azt találják mondani, miszerint "szakadna rád az ég", annak most még kevésbé kell tartania attól, hogy netalán bekövetkezne ez az esemény, mitöbb, sokkal inkább az tapasztalható, hogy az égbolt emelkedik. A tudósok szerint ez a mi hibánk.

A troposzféra, azaz az atmoszféra alsó rétegének teteje, több száz méterrel emelkedett 1979 óta, főként a közlekedési és az ipari szennyező anyagok hatására, állapította meg Ben Santer, a kaliforniai Livermore Nemzeti Laboratórium tudósa és munkatársai. A troposzféra magassága egyfajta barométerként is szolgálhat a globális környezetváltozás nagyságának bemutatására.

A kutatók öt lehetséges okot modelleztek számítógéppel az eltolódásra, három emberit és két természetit. Szemügyre vették az üvegház gázok szintjeinek változását, a levegőben úszó részecskékről visszaverődő napfényt, a légköri ózon koncentrációt, a Nap hő és fény kibocsátását és a vulkánok által a légkörbe juttatott port. A felsorolt tényezők mindegyike befolyással van a levegő hőmérsékletére különböző magasságokon, ami azt jelenti, hogy az atmoszféra különböző rétegeit tágíthatják, vagy összehúzhatják. Az ózon réteg pusztulása például lehűtheti és összezsugoríthatja a troposzféra felett húzódó sztratoszférát. Ezek az erők felfelé pumpálhatják, vagy leszoríthatják a a földtől 9-18 kilométerre húzódó tropopauzát, a troposzféra és a sztratoszféra határmezsgyéjét.

Santer modellje a megfigyeléseknek megfelelően megnövelte e tropopauza magasságát, ami a számítógépes modellezés szerint csak akkor jöhet létre, ha mindezek a tényezők együtt vannak jelen. Azonban a modellezés arra utal, hogy főként az üvegház gázok és az ózon szintjében bekövetkezett változások magyarázzák az égbolt 20. század végétől megfigyelhető elemelkedésének okait.