Dredd#38
"Újra és újra ezt halljuk: "ha a hőméréklet folyamatosan emelkedik, olvadásnak indul a pólusok jég- és hótakarója, s ez a tengerek vízszintjének emelkedését eredményezi". Kezdjük a Jeges-tengerrel, az Északi-sarkkal, valamint egy kísérlettel. Fogjunk egy poharat, rekjunk bele maréknyi jégkockát, majd töltsünk rá annyi vizet, hogy a jégdarabok úszkáljanak. Tegyük a poharat egy asztalra, és jelöljük meg filctollal a vízszint magasságát. Mi történik, ha a jég elolvad? Semmi!
Miért? A jég könnyebb a víznél, ezért úszik benne. Pontosan a súlyának megfelelő mennyiségű vizet szorít ki. Víz alatti részének térfogata és az olvadásából keletkező víz térfogata pontosan megegyezik. Az Északi-sark jégtakarójának csaknem egésze a tengerben úszik. Ha teljesen elolvadna is, akkor sem változna a tengerszint. Ez nem új felismerés: a görög Archimédesztől (i.e. 285-212) ered.
A Déli-Sarkkal más a helyzet, mert ott a hó- és a jégtakató nem úszik, hanem az Antarktisz kontinenst borítja be. Viszont itt a hőmérséklet nyilvánvalóan alacsonyabb, mint az Északi-sarkon, úgy -40 fok körül van. Egy 5 fokos emelkedés csupán annyit jelent, hogy az átlaghőmérséklet -35 fok lesz, de ez még mindig nagyon mesze van a jég olvadáspontjától. Olvadás legfeljebb a jégtakaró szélén képzelhető el, az viszont a vízben úszik (további érvek ugyanazok mint az Északi-sarknál). S ez még nem minden. Hogyan kerül a jég a sarkvidékre? Havazás által. És honnan jön a hó? A légkörből. Hogyan jut a légkörbe? Bolygónk felszíni vizeinek párolgása révén. Emelkedő hőmérséklet mellett a kipárolgás is nagyobb lesz. Vagyis, ha "melegebb" lesz, több víz kerül a légkörbe, nő a csapadékhajlam. Az Antarktiszon évente annál több hó esik, minél "melegebb" az év, mert a levegő több izet szállít. Vagyis néhány foknyi hőmérséklet-emelkedés következményeként az Antarktiszon vastagodni fog a jégtakaró! A következmény: csökkenő tengerszint!!!" - idézet a következő könyvből: Hans-Peter Beck-Bernhold (a biofizika és a sugárzásbiológia professzora, Hamburgi Egytem Orvosi Kar), Hans-Hermann Dubben (fizikus, biofizikus, az Eppendorfi Egyetemi Klinika tudományos munkatársa): A tojást rakó kutya, avagy hogyan ismerhetjük fel logikai úton a téves információkat, helytelen következtetéseket.
És még egy idézet: "Minél népszerűbbé válik valamely elképzelés, annál kevesebben gondolnak utána, így aztán egyre fontosabb, hogy érvényességi tartományát megvizsgáljuk." - Paul Feyerabend