Hunter
Száz napon belül repülhet az első kínai űrhajós
A napokban még azt találgattuk a Supergamez hasábjain, vajon mikor szánja el magát Kína az első emberi űrrepülésre, mellyel harmadik nemzetként jutnak be az űrbe önerőből embert juttató országok dicsőség csarnokába. Úgy néz ki a találgatásoknak vége, hivatalosan is megkezdődött a száz napos visszaszámlálás.
Kormányzati forrásokból adta hírül az állami hírügynökség, a Wen Wei Po, hogy a kilövés a fent említett időhatáron belül fog lezajlani. Napra pontos hivatalos időpont továbbra sincs. A legvalószínűbbnek továbbra is a Népi Demokratikus Kína alapításának évfordulója, október 1. látszik, azonban független elemzők szerint nem valószínű, hogy ez lesz a végleges időpont.
Az utolsó Shenzhou 2003 januárjában hajtott végre sikeres repülést, melyben már működtek az élet ellátását szolgáló eszközök is. Az első emberi repülésen résztvevő legénység száma, akárcsak személyazonosságuk egyelőre titok. A hírforrások szerint 14 lehetséges űrhajós kiképzése folyik a pekingi űrrepülő központban. Az emberi űrrepülés hatalmas presztízst jelent Kínának, hiszen eddig csak Oroszország és az Egyesült Államok vitték véghez ezt a tettet. Az elemzők szerint Kína jelentős tapasztalatokhoz jutott a két nemzet űrprogramjaiból. Valószínűleg három űrhajós indul útnak, akik hat napot töltenek el földkörüli pályán.
Tavaly a Shenzhou III kabinja épségben tért vissza az űrből
A Wen Wei Po jelentése szerint az eddigi küldetésekkel szemben a Shenzhou V nappal fog felszállni. A korábbi repüléseknél a rendkívül alacsony éjszakai hőmérsékletek nem egyszer vezettek csúszáshoz. A kapszulát a Jiuquan Műhold Kilövő Központból bocsátják fel a Gobi sivatag pereméről, Gansu tartomány észak-nyugati részéről. Kína emellett egy másik ambiciózus tervet is igyekszik keresztül vinni, egy ember nélküli űrhajóval a Holdat szeretnék felderíteni. A tervek szerint 2005-ben állítják pályára szondájukat a Hold körül, majd 2020-ban egy olyan egységet küldenek, mely mintákat juttat vissza bolygónkra.
Ye Shuhua, a Shanghai Obszervatórium részéről új részletekkel szolgált a Hold-expedícióról a Nemzetközi Csillagászati Egyesület sydney-i ülésén. Ye elmondása szerint a szonda kamerákkal, gamma- és röntgensugarú spektrométerekkel, lézeres tartománykeresőkkel és nagy energiájú részecske detektorokkal lesz ellátva.
Kormányzati forrásokból adta hírül az állami hírügynökség, a Wen Wei Po, hogy a kilövés a fent említett időhatáron belül fog lezajlani. Napra pontos hivatalos időpont továbbra sincs. A legvalószínűbbnek továbbra is a Népi Demokratikus Kína alapításának évfordulója, október 1. látszik, azonban független elemzők szerint nem valószínű, hogy ez lesz a végleges időpont.
Az utolsó Shenzhou 2003 januárjában hajtott végre sikeres repülést, melyben már működtek az élet ellátását szolgáló eszközök is. Az első emberi repülésen résztvevő legénység száma, akárcsak személyazonosságuk egyelőre titok. A hírforrások szerint 14 lehetséges űrhajós kiképzése folyik a pekingi űrrepülő központban. Az emberi űrrepülés hatalmas presztízst jelent Kínának, hiszen eddig csak Oroszország és az Egyesült Államok vitték véghez ezt a tettet. Az elemzők szerint Kína jelentős tapasztalatokhoz jutott a két nemzet űrprogramjaiból. Valószínűleg három űrhajós indul útnak, akik hat napot töltenek el földkörüli pályán.
Tavaly a Shenzhou III kabinja épségben tért vissza az űrből
A Wen Wei Po jelentése szerint az eddigi küldetésekkel szemben a Shenzhou V nappal fog felszállni. A korábbi repüléseknél a rendkívül alacsony éjszakai hőmérsékletek nem egyszer vezettek csúszáshoz. A kapszulát a Jiuquan Műhold Kilövő Központból bocsátják fel a Gobi sivatag pereméről, Gansu tartomány észak-nyugati részéről. Kína emellett egy másik ambiciózus tervet is igyekszik keresztül vinni, egy ember nélküli űrhajóval a Holdat szeretnék felderíteni. A tervek szerint 2005-ben állítják pályára szondájukat a Hold körül, majd 2020-ban egy olyan egységet küldenek, mely mintákat juttat vissza bolygónkra.
Ye Shuhua, a Shanghai Obszervatórium részéről új részletekkel szolgált a Hold-expedícióról a Nemzetközi Csillagászati Egyesület sydney-i ülésén. Ye elmondása szerint a szonda kamerákkal, gamma- és röntgensugarú spektrométerekkel, lézeres tartománykeresőkkel és nagy energiájú részecske detektorokkal lesz ellátva.
