Hunter
Neutrínósugárral a nukleáris fegyverek ellen
A japán KEK laboratórium és a Hawaii Egyetem fizikusai egy "futurisztikus, ám nem feltétlenül lehetetlen technológiával" álltak elő, ami rendkívül nagy energiájú neutrínósugár alkalmazásával semmisítene meg nukleáris fegyvereket. A kutatók azonban sietve hozzá tették, hogy ez messze meghaladja a jelenlegi részecskegyorsítók képességeit és jelentős kutató-fejlesztő munkára, valamint pénzügyi befektetésre lenne szükség számos nemzet részéről.
A neutrínók az anyag egyik alapvető részecskéi, melyek három "ízben" jelentkeznek - elektron, müon és tau neutrínóként. Elektromosan semlegesek és csak gyenge kölcsönhatásba lépnek az anyaggal, ami azt jelenti, hogy képesek áthaladni több ezer kilométernyi anyagon elnyelődés nélkül.
1999-ben az első úgynevezett hosszú-alapvonalú neutrínó oszcilláció kísérlet neutrínó sugarat küldött a KEK-től a 250 kilométerrel távolabb fekvő Superkamiokande detektorhoz. Tervbe vették, hogy neutrínósugarat küldenek a Fermilab és Soudan labor között, ami 710 kilométeres távolságot jelent, valamint a CERN és az olasz Gran Sasso között, ami 730 kilométer távolságnak felel meg.
A terv szerint a Földön bárhol meg lehetne semmisíteni az atombombákat
A nukleáris fegyverek megsemmisítését célzó új módszert Hirotaka Sugawara, Hiroyuki Hagura és Toshiya Sanami terjesztette elő. A kutatók egy 1000 TV (teravolt) energiájú neutrínósugár küldését javasolják a Földön keresztül, bárhova ahol nukleáris fegyvert lokalizálnak. A sugár neutronokat állít elő egy nehézion zuhanyban és maghasadási reakciókat vált ki a plutóniumban vagy urániumban a bombán belül. Ezek a reakciók vagy elolvasztják, vagy elpárologtatják a bombát.
Ilyen nagy energiájú neutrínósugarat azonban nehéz lenne előállítani. A tárológyűrűnek 1000 kilométer átmérőjűnek kellene lenni, százszor nagyobbnak, mint a jelenlegi legnagyobb gyorsítók. A speciális müontároló gyűrű mágneseinek egy vagy két nagyságrenddel erősebbnek kell lennie, mint a most rendelkezésre állóknak, hogy méretét tekintve egy valóságban is elhelyezhető eszközt alkossanak. Mitöbb egy ilyen eszköz megépítésének költségei 100 milliárd dollárba kerülnének és maga az eszköz 50 GW energiát emésztene fel, utóbbi például az Egyesült Királyság éves energiafogyasztásának felel meg.
És végül ott a kockázat, hogy a neutrínósugár kölcsönhatása a bombával "teljes robbanáshoz vezethet a kiiktatás helyett", hangsúlyozzák a fizikusok.
A neutrínók az anyag egyik alapvető részecskéi, melyek három "ízben" jelentkeznek - elektron, müon és tau neutrínóként. Elektromosan semlegesek és csak gyenge kölcsönhatásba lépnek az anyaggal, ami azt jelenti, hogy képesek áthaladni több ezer kilométernyi anyagon elnyelődés nélkül.
1999-ben az első úgynevezett hosszú-alapvonalú neutrínó oszcilláció kísérlet neutrínó sugarat küldött a KEK-től a 250 kilométerrel távolabb fekvő Superkamiokande detektorhoz. Tervbe vették, hogy neutrínósugarat küldenek a Fermilab és Soudan labor között, ami 710 kilométeres távolságot jelent, valamint a CERN és az olasz Gran Sasso között, ami 730 kilométer távolságnak felel meg.
A terv szerint a Földön bárhol meg lehetne semmisíteni az atombombákat
A nukleáris fegyverek megsemmisítését célzó új módszert Hirotaka Sugawara, Hiroyuki Hagura és Toshiya Sanami terjesztette elő. A kutatók egy 1000 TV (teravolt) energiájú neutrínósugár küldését javasolják a Földön keresztül, bárhova ahol nukleáris fegyvert lokalizálnak. A sugár neutronokat állít elő egy nehézion zuhanyban és maghasadási reakciókat vált ki a plutóniumban vagy urániumban a bombán belül. Ezek a reakciók vagy elolvasztják, vagy elpárologtatják a bombát.
Ilyen nagy energiájú neutrínósugarat azonban nehéz lenne előállítani. A tárológyűrűnek 1000 kilométer átmérőjűnek kellene lenni, százszor nagyobbnak, mint a jelenlegi legnagyobb gyorsítók. A speciális müontároló gyűrű mágneseinek egy vagy két nagyságrenddel erősebbnek kell lennie, mint a most rendelkezésre állóknak, hogy méretét tekintve egy valóságban is elhelyezhető eszközt alkossanak. Mitöbb egy ilyen eszköz megépítésének költségei 100 milliárd dollárba kerülnének és maga az eszköz 50 GW energiát emésztene fel, utóbbi például az Egyesült Királyság éves energiafogyasztásának felel meg.
És végül ott a kockázat, hogy a neutrínósugár kölcsönhatása a bombával "teljes robbanáshoz vezethet a kiiktatás helyett", hangsúlyozzák a fizikusok.