35 évvel a szovjetek hőse, Jurij Gagarin halála után új elmélet látott napvilágot, kétségbe vonva mind a hivatalos, mind a bulvárlapok verzióit a balesetről, ami megfosztotta az egykori Szovjetuniót a világ első űrhajósától.

Igor Kuznyecov, nyugalmazott ezredes, a Moszkovszkaja Pravdának adott interjújában elutasította a hivatalos magyarázatot, miszerint a 34 éves Gagarin 1968. március 27-i halálát gépe egy időjárási ballonnal való ütközése okozta a Moszkvától észak-keletre fekvő Vlagyimir körzetben.

Gagarin 1961-ben robbant be a köztudatba, mint az első űrutazó ember, dicsőségét a szobrokon és a szovjet érdemrendeken kívül a Hold egyik krátere is megörökítette, mely az ő nevét viseli.

Kuznyecov, aki akkoriban mérnökként dolgozott a szovjet légierő felszereléseinek karbantartásán, elmondta, hogy Gagarin Mig-15-ös gépe "a repülés kezdetétől nem volt leszigetelve teljesen". Az űrhajós és másodpilótája, Vlagyimir Szerjogin "valószínűleg észlelte" a hibásan záródó ajtót a repülés során és megpróbálkoztak a kényszerleszállással, az akkori repülési eljárásoknak megfelelően, hangzik a nyilatkozat.

Amikor ereszkedési sebességük elérte a 140 métert másodpercenként, a kabin nyomása valószínűleg a két pilóta ájulásához, majd a repülőgép lezuhanásához vezetett, mondja Kuznyecov. "Befejeztem a küldetést. Úton vagyok visszafelé" - ezek voltak Gagarin utolsó szavai a balvégzetű repülésen. 1975-ben a szovjet szabályok megváltoztak, a repülőgépek süllyedési sebességét másodpercenkénti 50 méterre csökkentették, tette hozzá Kuznyecov.

Gagarin korai halála - hét évvel 1961-es űrutazása után - számtalan elméletet gyártott, részben, mert nem lehetett rekonstruálni a baleset részleteit. Egyesek szerint az űrhajós a KGB összeesküvésének áldozata lett, de akadtak olyanok is, mely szerint az idegenek rabolták el.