Hunter
Fény derült a Tejútrendszer sötét közepére
Egyre kevésbé férhet kétség ahhoz, hogy egy hatalmas tömegű fekete lyuk lakozik galaxisunk, a Tejútrendszer közepén. A tudósok ezt a fekete lyukhoz közel keringő és gyorsan mozgó csillag, a Saggitarius A megfigyeléseiből állapították meg. A csillag viselkedésén alapuló számítások szerint a fekete lyuk tömege nagyjából 3,7 milliószorosa a Nap tömegének.
A fekete lyukak az univerzum egyik legegzotikusabb jelenségei. Az elméletek szerint a fekete lyuk olyan pontszerű objektum, mely olyan erős gravitációs vonzással rendelkezik, hogy bármilyen anyag számára, ami túl közel kerül hozzá a biztos végzetet jelentik.
Sokan úgy vélik haldokló csillagok összeomlásából keletkeznek, de egyre több jel utal arra, hogy a legtöbb galaxis, vagy akár mindegyik hatalmas fekete lyukat hordoz magjában. Hogy hogyan keletkeztek ezek a gigantikus tömegű objektumok, hogyan kapcsolódnak a galaxisok kialakulásához és fejlődéséhez, az a mai napig is rejtély. Bár a Tejútrendszer fekete lyukának jelenlétét - mely 26.000 fényévnyi távolságra van a Földtől - már régóta feltételezték, az új adatok állítólag megerősítik létezését.
"Nagy előrelépés" - jellemezte tömören Dr. Reinhard Genzel, a müncheni Max Planck Intézet földönkívüli fizikával fogalakozó munkatársa, a projekt-csapat egyik kutatója. "Sikerült kizárnunk néhány lehetségesnek tűnő alternatívát... így nem maradt más ésszerű magyarázat, mint a fekete lyuk jelenléte."
Az új bizonyítékokat a Nature magazinban publikálták. Tíz évnek megfelelő megfigyeléseken összpontosul, az S2 nevű csillagról, beleértve a világ legnagyobb optikai teleszkópjának, a chilei Paranal Obszervatórium megfigyeléseit is. Az adatok azt bizonyítják, hogy az S2 15,2 év alatt kerüli meg a galaktikus középpontot, legkisebb megközelítése 17 fényóra.
"Ez az egyetlen eset az egész csillagászatban melyről tudjuk, hogy ilyen közel merészkedik és meg is tudjuk figyelni. A többi csillag legtöbbje évszázados, sőt évmilliós keringési periódusokkal rendelkezik" - mondta Dr. Genzel.
Az S2, ami Napunk hétszerese azért éli túl ezt az utazást, mert a fekete lyuk esemény horizontját járja körül, azt a vonalat, amin belül az anyag már nem képes kiszabadulni a rettenetes vonzásból, mindezt elképesztő másodpercenkénti 5000 kilométeres sebességgel teszi.
"Pályája most még biztonságos, de ha összeütközik egy másik csillaggal, megváltozhat, és könnyen beszippanthatja a fekete lyuk, és ezzel sorsa megpecsételődik" - mondta Dr. Rainer Schödel, a kutatás vezetője, mely lenyűgözte a tudósokat.
"Az új adatok közelebbről vizsgálják a galaxis közepét, mint eddig bármikor" - mondta Dr. Karl Gebhardt, a Texas Egyetem egyik csillagásza.
"Az adatok fényében az egyetlen magyarázat, hogy egy nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik ott, az eredmények pedig jól bizonyítják, hogy ezek az objektumok nem csupán elméleti síkon léteznek, ez a valóság."
A fekete lyukak az univerzum egyik legegzotikusabb jelenségei. Az elméletek szerint a fekete lyuk olyan pontszerű objektum, mely olyan erős gravitációs vonzással rendelkezik, hogy bármilyen anyag számára, ami túl közel kerül hozzá a biztos végzetet jelentik.
Sokan úgy vélik haldokló csillagok összeomlásából keletkeznek, de egyre több jel utal arra, hogy a legtöbb galaxis, vagy akár mindegyik hatalmas fekete lyukat hordoz magjában. Hogy hogyan keletkeztek ezek a gigantikus tömegű objektumok, hogyan kapcsolódnak a galaxisok kialakulásához és fejlődéséhez, az a mai napig is rejtély. Bár a Tejútrendszer fekete lyukának jelenlétét - mely 26.000 fényévnyi távolságra van a Földtől - már régóta feltételezték, az új adatok állítólag megerősítik létezését.
"Nagy előrelépés" - jellemezte tömören Dr. Reinhard Genzel, a müncheni Max Planck Intézet földönkívüli fizikával fogalakozó munkatársa, a projekt-csapat egyik kutatója. "Sikerült kizárnunk néhány lehetségesnek tűnő alternatívát... így nem maradt más ésszerű magyarázat, mint a fekete lyuk jelenléte."
Az új bizonyítékokat a Nature magazinban publikálták. Tíz évnek megfelelő megfigyeléseken összpontosul, az S2 nevű csillagról, beleértve a világ legnagyobb optikai teleszkópjának, a chilei Paranal Obszervatórium megfigyeléseit is. Az adatok azt bizonyítják, hogy az S2 15,2 év alatt kerüli meg a galaktikus középpontot, legkisebb megközelítése 17 fényóra.
"Ez az egyetlen eset az egész csillagászatban melyről tudjuk, hogy ilyen közel merészkedik és meg is tudjuk figyelni. A többi csillag legtöbbje évszázados, sőt évmilliós keringési periódusokkal rendelkezik" - mondta Dr. Genzel.
Az S2, ami Napunk hétszerese azért éli túl ezt az utazást, mert a fekete lyuk esemény horizontját járja körül, azt a vonalat, amin belül az anyag már nem képes kiszabadulni a rettenetes vonzásból, mindezt elképesztő másodpercenkénti 5000 kilométeres sebességgel teszi.
"Pályája most még biztonságos, de ha összeütközik egy másik csillaggal, megváltozhat, és könnyen beszippanthatja a fekete lyuk, és ezzel sorsa megpecsételődik" - mondta Dr. Rainer Schödel, a kutatás vezetője, mely lenyűgözte a tudósokat.
"Az új adatok közelebbről vizsgálják a galaxis közepét, mint eddig bármikor" - mondta Dr. Karl Gebhardt, a Texas Egyetem egyik csillagásza.
"Az adatok fényében az egyetlen magyarázat, hogy egy nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik ott, az eredmények pedig jól bizonyítják, hogy ezek az objektumok nem csupán elméleti síkon léteznek, ez a valóság."