Hunter
Kétségek övezik az univerzum korát
Az univerzum korát általában 12 és 15 milliárd év közé teszik, ám a napokban Európából érkezett hírek arra utalnak, hogy még ennél is régebbre kell visszadátumoznunk a kezdeteket.
A csillagászok, akik egy 13,5 milliárd éves objektumot tanulmányoznak több vasat találtak, mint azt bárki is lehetségesnek tartotta. Az objektum egy rendkívül fényes galaxis, más néven kvazár, mely röntgensugárzást hoz létre, amikor a központi fekete lyuk az anyagot emészti fel. Az XMM-Newton műhold segítségével az ESA egy csoportja Norbert Schartel vezetésével tanulmányozta a sugarakat és a távoli objektumot, az APM 8279+5255 galaxist, ami háromszor nagyobb vas koncentrációval rendelkezik, mint a mi Naprendszerünk. A helyzet, hogy a vas a felrobbanó csillagokból kovácsolódik és az idővel fokozatosan gyülemlik fel. A mi Naprendszerünk, ami megközelítőleg mindössze 5 milliárd éves, magasabb koncentrációval kellene rendelkeznie, mivel olyan anyagból keletkezett, ami több csillag-életciklust élt át. Mi történik? Lehetséges, hogy a csillagászok módszere, amivel az objektumok korát és távolságát mérik - a vörös-eltolódásnak nevezett, szinte szent komplex eljárás - teljesen rossz? Ez az egyik dolog, amit az XMM-Newton egyik tudósa, Fred Jansen feltételez.
"Az egyik határozott lehetőség a megfigyelések megmagyarázására, hogy az univerzum öregebb, mint gondoljuk" - összegzett Jansen.
Ha ez a magyarázat téves, akkor csak egyetlen másik marad, egy furcsább lehetőség. Valahol a korai univerzumban felfedezetlen "vasgyárak" lehettek, melyek eddig ismeretlen fizikai okokból termelték a fémet. Érthetően Jansen óvatosan bánik ezzel a feltételezéssel. "Véleményem szerint ez sokkal valószínűtlenebb megoldás" - tette hozzá.
Ha létezik ilyen rejtélyes objektum, akkor talán a XEUS, az ESA új generációs röntgensugarú műholdja, ami valamikor a következő évtizedben készül el, felfedezheti azokat, mivel olyan képességekkel fog rendelkezni, amivel láthatja a legelső galaxisokat is. Rövidebb távon, pontosabban októberben indul az INTEGRAL, ami gamma sugarakat észlel. Feladata a felrobbanó csillagok megfigyelése és a kémiai elemek formálódásának tanulmányozása, ami talán magyarázatot adhat a rendellenes vas megfigyelésekre.
A csillagászok, akik egy 13,5 milliárd éves objektumot tanulmányoznak több vasat találtak, mint azt bárki is lehetségesnek tartotta. Az objektum egy rendkívül fényes galaxis, más néven kvazár, mely röntgensugárzást hoz létre, amikor a központi fekete lyuk az anyagot emészti fel. Az XMM-Newton műhold segítségével az ESA egy csoportja Norbert Schartel vezetésével tanulmányozta a sugarakat és a távoli objektumot, az APM 8279+5255 galaxist, ami háromszor nagyobb vas koncentrációval rendelkezik, mint a mi Naprendszerünk. A helyzet, hogy a vas a felrobbanó csillagokból kovácsolódik és az idővel fokozatosan gyülemlik fel. A mi Naprendszerünk, ami megközelítőleg mindössze 5 milliárd éves, magasabb koncentrációval kellene rendelkeznie, mivel olyan anyagból keletkezett, ami több csillag-életciklust élt át. Mi történik? Lehetséges, hogy a csillagászok módszere, amivel az objektumok korát és távolságát mérik - a vörös-eltolódásnak nevezett, szinte szent komplex eljárás - teljesen rossz? Ez az egyik dolog, amit az XMM-Newton egyik tudósa, Fred Jansen feltételez.
"Az egyik határozott lehetőség a megfigyelések megmagyarázására, hogy az univerzum öregebb, mint gondoljuk" - összegzett Jansen.
Ha ez a magyarázat téves, akkor csak egyetlen másik marad, egy furcsább lehetőség. Valahol a korai univerzumban felfedezetlen "vasgyárak" lehettek, melyek eddig ismeretlen fizikai okokból termelték a fémet. Érthetően Jansen óvatosan bánik ezzel a feltételezéssel. "Véleményem szerint ez sokkal valószínűtlenebb megoldás" - tette hozzá.
Ha létezik ilyen rejtélyes objektum, akkor talán a XEUS, az ESA új generációs röntgensugarú műholdja, ami valamikor a következő évtizedben készül el, felfedezheti azokat, mivel olyan képességekkel fog rendelkezni, amivel láthatja a legelső galaxisokat is. Rövidebb távon, pontosabban októberben indul az INTEGRAL, ami gamma sugarakat észlel. Feladata a felrobbanó csillagok megfigyelése és a kémiai elemek formálódásának tanulmányozása, ami talán magyarázatot adhat a rendellenes vas megfigyelésekre.