Hunter
Jégféreg
Tudósok és diákok abban bíznak, hogy bepillantást nyerhetnek a szerv és szövet konzerválás berkeibe, valamint a NASA jégalapú élet elméletébe egy nemzetközi expedíció segítségével. A válasz a rejtélyekre egy ritka természeti kincsben rejtőzhet, az úgy nevezett jégféregben.
A jégféreg annyira szokatlan, hogy a legtöbb ember, köztük több tudós is valótlannak tartja. Szobahőmérsékleten 15 perc alatt elbomlanak, a jégmezőkön és a gleccserekben élnek rózsaszín algákkal táplálkoznak, és csupán a nyári éjszakákon csúsznak-másznak elő. A JASON projekt, mely Amerika talán legjelentősebb iskolai tudományos programja, Alaszkában fogja megfigyelni ezeket a szinte már mitikus lényeket a tudós és felfedező, Dr. Robert Ballard vezérletével, akit diákok és tanárok milliói követhetnek nyomon a műholdas közvetítés és az Internet segítségével. Ballard doktort más tudósok is elkísérik, többek közt az egyetlen aktív jégféreg kutató, Dr. Daniel Shain is.
"Mit teszünk, ha tartósítani akarunk valamit?" - tette fel a kérdést Shain, a Rutgers Egyetem professzora. "Berakjuk a hűtőbe. Ugyanez az elméletem a jégférgekről is. Életüket a jégben töltik, olyan hőmérsékleten, ahol az emberi hús megfagy és szinte minden más létforma elpusztul. Ha a tudósok megfejtik a lény titkát, akkor elvileg megtudhatjuk, hogyan tartsuk életben az emberi szervezetet ilyen körülmények közt a jelenlegi néhány óránál tovább, ezzel segítséget nyújtva a szervátültetésre váró betegeknek".
A jégféreg képes túlélni két évet ugyanabban a fagyott vízmintában kiegészítő tápanyag nélkül. "Ha erre a jelenségre magyarázatot találnánk az más tudományos áttörésekhez is utat nyithatna. Az óceánok mélyének hidrotermikus hasadékaiban élő férgek több mint 200 évig élnek" - magyarázta Shain. "Ezek ugyanabba a csoportba tartoznak, mint a jégféreg, azzal a különbséggel, hogy az ő közegük a hideg helyett a forróság, pontosabban a forráspont feletti víz".
Shain elmélete szerint a rendkívül hosszú életük a lények "felfüggesztett mozgásával" magyarázható, ami lassítja az öregedést, ebből az űrkutatás profitálhatna a hosszú emberi űrutazások terén, valamint ez a létforma megélne a zord Európa holdhoz hasonló környezetben, ahol a tudósok élet nyomait feltételezik. Az expedíció elsőként tanulmányozhatja ezeket a lényeket télen, ugyanis ilyenkor folyamatosan a gleccserek belsejében húzódnak meg, mivel ott melegebb van, mint a felszínen. A csapat igen jól felszerelt ezért Shain is optimista.
"A jégféreg talán a legbonyolultabb állat a földön, ami tojásból fejlődik felnőtté fagypont közeli hőmérsékleten, olyan körülmények közt, ami teljesen alkalmatlan az élet számára. Ez azonban csak egy a rejtélyek közül. Hogyan találják meg egymást a kolóniák, honnan és mikortól származtathatóak és hogyan jutnak át egyik gleccserből a másikba?" - teszi fel a kérdést a professzor.
A JASON projekt kutatásai nyomon követhetőek a www.jasonproject.org weblapon, valamint a National Geographic Channel műsorán.
A jégféreg annyira szokatlan, hogy a legtöbb ember, köztük több tudós is valótlannak tartja. Szobahőmérsékleten 15 perc alatt elbomlanak, a jégmezőkön és a gleccserekben élnek rózsaszín algákkal táplálkoznak, és csupán a nyári éjszakákon csúsznak-másznak elő. A JASON projekt, mely Amerika talán legjelentősebb iskolai tudományos programja, Alaszkában fogja megfigyelni ezeket a szinte már mitikus lényeket a tudós és felfedező, Dr. Robert Ballard vezérletével, akit diákok és tanárok milliói követhetnek nyomon a műholdas közvetítés és az Internet segítségével. Ballard doktort más tudósok is elkísérik, többek közt az egyetlen aktív jégféreg kutató, Dr. Daniel Shain is.
"Mit teszünk, ha tartósítani akarunk valamit?" - tette fel a kérdést Shain, a Rutgers Egyetem professzora. "Berakjuk a hűtőbe. Ugyanez az elméletem a jégférgekről is. Életüket a jégben töltik, olyan hőmérsékleten, ahol az emberi hús megfagy és szinte minden más létforma elpusztul. Ha a tudósok megfejtik a lény titkát, akkor elvileg megtudhatjuk, hogyan tartsuk életben az emberi szervezetet ilyen körülmények közt a jelenlegi néhány óránál tovább, ezzel segítséget nyújtva a szervátültetésre váró betegeknek".
A jégféreg képes túlélni két évet ugyanabban a fagyott vízmintában kiegészítő tápanyag nélkül. "Ha erre a jelenségre magyarázatot találnánk az más tudományos áttörésekhez is utat nyithatna. Az óceánok mélyének hidrotermikus hasadékaiban élő férgek több mint 200 évig élnek" - magyarázta Shain. "Ezek ugyanabba a csoportba tartoznak, mint a jégféreg, azzal a különbséggel, hogy az ő közegük a hideg helyett a forróság, pontosabban a forráspont feletti víz".
Shain elmélete szerint a rendkívül hosszú életük a lények "felfüggesztett mozgásával" magyarázható, ami lassítja az öregedést, ebből az űrkutatás profitálhatna a hosszú emberi űrutazások terén, valamint ez a létforma megélne a zord Európa holdhoz hasonló környezetben, ahol a tudósok élet nyomait feltételezik. Az expedíció elsőként tanulmányozhatja ezeket a lényeket télen, ugyanis ilyenkor folyamatosan a gleccserek belsejében húzódnak meg, mivel ott melegebb van, mint a felszínen. A csapat igen jól felszerelt ezért Shain is optimista.
"A jégféreg talán a legbonyolultabb állat a földön, ami tojásból fejlődik felnőtté fagypont közeli hőmérsékleten, olyan körülmények közt, ami teljesen alkalmatlan az élet számára. Ez azonban csak egy a rejtélyek közül. Hogyan találják meg egymást a kolóniák, honnan és mikortól származtathatóak és hogyan jutnak át egyik gleccserből a másikba?" - teszi fel a kérdést a professzor.
A JASON projekt kutatásai nyomon követhetőek a www.jasonproject.org weblapon, valamint a National Geographic Channel műsorán.