SG.hu·

Ukrajna átjátszó drónokkal kerülte meg a Starlink korlátozását

Ukrajna átjátszó drónokkal kerülte meg a Starlink korlátozását
Az ukrán rakéták és drónok összehangolt támadássorozata összeomlasztotta Vlagyimir Putyin orosz elnök büszkeségének számító Kercsi-szorosi híd egyik kulcsfontosságú szakaszát. Az ukrán hadsereg az orosz megszállás alatt álló terület mélyén hajtotta végre a támadást anélkül, hogy a rakéták irányításához Elon Musk Starlink műholdas kommunikációs rendszerének katonai célú változatára támaszkodott volna.

November 15-én és 16-án éjszaka az ukrán drónok és rakéták összehangolt hullámai akkora károkat okoztak, hogy összeomlott a Krími hidat (vagy más néven Kercsi-szorosi hídat) a közúti forgalom számára tartó két acélív egyike - derül ki az Institute for the Study of War helyzetértékeléséből. Orosz források azt állították, hogy először több száz ukrán drón túlterhelte az orosz légvédelmet, ezzel előkészítve a terepet a híd ellen irányuló, távirányítású rakétacsapásokhoz. Ezek között kiemelt szerepet kapott az Ukrajna által saját fejlesztésben előállított Flamingo robotrepülőgép.

Az ukrán művelet egy orosz harctéri újítást vett át: olyan drónokat alkalmazott, amelyeket mesh rádiós rendszerekkel szereltek fel, így a levegőben működő kommunikációs hálózatot hoztak létre. A hálózatba kapcsolt drónok mindegyike átjátszó csomópontként működik, és kiterjeszti a kommunikációs kapcsolatot az emberi kezelők, valamint a távirányítású rakéták és csapásmérő drónok között. Oroszország korábban azért kezdte alkalmazni ezt a technikát, hogy támogassa az ukrán városok ellen indított nagy hatótávolságú drón- és rakétatámadásait. A Kercsi-szorosi híd elleni ukrán támadások során a repülő mesh hálózat lehetővé tette, hogy a több mint 250 kilométeres távolságban tartózkodó kezelők távolról irányítsák a rakétákat és drónokat. Az eszközök így ki tudták kerülni az orosz légvédelmet, miközben a híd szerkezetének leggyengébb pontjait vették célba.

A hídszakasz megsemmisítését megelőzően Ukrajna heteken át tartó előkészítő csapásokat hajtott végre, amelyek során módszeresen megsemmisítette vagy megrongálta a híd védelmére felvonultatott orosz légvédelmi fegyvereket, radarokat és elektronikai hadviselési berendezéseket. A híd ellen november 15-én éjszaka végrehajtott támadás egybeesett azzal a nagyszabású, egyetlen éjszaka alatt végrehajtott ukrán dróntámadással is, amely a teljes körű háború kezdete óta a legnagyobb volt Oroszország ellen.


Figyelemre méltó, hogy Ukrajna az összehangolt csapás során elsősorban saját fejlesztésű vagy átalakított technológiákat alkalmazott. A műveletben részt vevő ukrán egységek tudatosan kerülték a Starshield, vagyis Musk Starlink műholdas hálózatának katonai változata használatát, mivel az Egyesült Államok nemrég olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek megakadályozzák, hogy Ukrajna a Starshieldet olyan drónokon vagy bármilyen más eszközön használja, amelyek óránként 100 mérföldnél (161 kilométernél) nagyobb sebességgel haladnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a Starshieldre vonatkozó, legutóbb bevezetett amerikai korlátozásokat még nem oldották fel, a SpaceX azonban tagadta, hogy a korlátozásokat ismét bevezették volna. Zelenszkij szerint a sebességkorlátozás akadályozza egyes ukrán drónelfogó technológiák alkalmazását. Ezeket az eszközöket arra tervezték, hogy megvédjék az országot az ukrán városokat és infrastruktúrát támadó orosz drónoktól.

A Krími híd elleni ukrán csapások ugyanakkor újabb példát szolgáltatnak arra, hogy az ukrán hadsereg és a védelmi technológiai vállalatok miként tanulják meg a Starlinkre való támaszkodás nélkül folytatni a hadviselést. Nem ez az első alkalom az sem, hogy Ukrajna - amely kétségkívül az egyik vezető ország a drónok új harctéri alkalmazási módjainak kifejlesztésében - saját céljaira vesz át egy orosz harctéri újítást. Oroszország számára az egyetlen halvány reménysugarat az jelentette, hogy a híd vasúti szakasza túlélte az első csapásokat. Az ukrán Kyiv Independent című lap orosz hírforrásokra és videófelvételekre hivatkozva arra mutatott rá, hogy november 18-án a jelek szerint ismét közlekedtek vonatok a hídon.


Ukrajna azonban november 18-án éjszaka egy újabb csapással célba vette a vasúti szakaszt. Az ukrán vezérkar közlése szerint az ukrán haditengerészet által üzemeltetett Neptune robotrepülőgépeket vetettek be. A Krímben működő, Oroszországhoz igazodó tisztviselők pedig megerősítették, hogy a károk felmérése érdekében „ideiglenesen felfüggesztették” a vasúti forgalmat a hídon. A híd ívszerkezetében és közúti szakaszában keletkezett súlyos károk elvágják az Oroszország és az Ukrajnához tartozó, orosz megszállás alatt álló Krím félsziget közötti egyik kulcsfontosságú közlekedési és utánpótlási összeköttetést. Az Institute for the Study of War értékelése szerint a híd megsemmisülése megnehezíti majd Oroszország számára, hogy fenntartsa a félsziget megszállását és katonai támaszpontjait.

Az Oroszország és a Krím közötti másik szárazföldi utánpótlási útvonal az Ukrajna déli, orosz megszállás alatt álló területein áthaladó autópályákból áll. Az ukrán erők azonban már ezeket az autópálya-infrastruktúrákat, valamint a védtelen útvonalon közlekedő orosz utánpótlást szállító teherautókat is támadják.

A híd összeomlott ívszerkezetéről lezuhanó törmelék a Kercsi-szoroson áthaladó nagyobb hajók forgalmát is megakadályozhatja. A szoros köti össze az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel. Ez még nehezebbé teszi Oroszország számára, hogy tengeri úton lássa el utánpótlással a Krím félszigetet. Az ukrán drónok korábban már több tucat orosz hajót támadtak meg az Azovi-tengeren. A híd fizikai megrongálásán túl ezek a támadások jelképes csapást is jelentenek Putyin azon törekvésére, hogy megtartsa a Krím félszigetet. Miután az orosz erők 2014-ben elfoglalták a Krímet Ukrajnától, Oroszország fekete-tengeri flottájának jelentős részét a szevasztopoli haditengerészeti támaszponton állomásoztatta, később pedig a félszigetet az Ukrajna elleni, 2022 februárjában megindított teljes körű inváziójának logisztikai központjaként használta.


Így nézett ki egykor

A 3,5 milliárd dollárba kerülő Krími hídat azért építették, hogy fizikai összeköttetést teremtsen, és megszilárdítsa Oroszország Krímre vonatkozó igényét. A 2018-as átadásakor Putyin személyesen hajtott át egy teherautóval a hídon, hogy megünnepelje a megnyitását. 2022 decemberében egy Mercedesszel is megismételte a hídon való átkelést, miután az év októberében egy ukrán teherautóba rejtett pokolgépes támadás átmenetileg megrongálta az építményt. 2025-ben a híd ismét megrongálódott, miután az Ukrán Biztonsági Szolgálat ügynökei aknákat helyeztek el a hídtartó pillérek alatt. Oroszország akkor is helyreállította a károkat.

A legutóbbi rakéta- és dróntámadások után azonban a Krími híd jövője sokkal borúsabbnak tűnik. Az építmény eredetileg két év alatt készült el, és mérnökök szerint normál körülmények között a híd útpályájának helyreállítása szintén két évig tarthat. Abban is egyetértettek azonban, hogy a hídfőket vagy a hídpilléreket ért esetleges károk tovább növelhetik a javítás időtartamát. Ráadásul az orosz helyreállítási munkálatokat várhatóan a jövőben végrehajtott ukrán rakéta- és dróntámadások is veszélyeztetnék.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!