SG.hu·
Elon Musk rendelte el az ukrán hadsereg által használt Starlink-szolgáltatás korlátozását
A SpaceX alapítója engedélyezte az intézkedést, és Trump elnökkel is tárgyalt Ukrajnáról, az elnök azonban tagadta, hogy ő rendelte volna el a korlátozásokat.
A Starlink katonai célokra szolgáló változatának lelassítása pánikot váltott ki Kijevben, és zavart okozott a Trump-kormányzaton belül is. Musk és Trump elnök az elmúlt hetekben egyaránt haragjuknak adtak hangot amiatt, hogy Ukrajna orosz olajfinomítókat támadott. Az elnök az ilyen csapásokat okolja a magas üzemanyagárakért. A múlt héten Musk korlátozta azt a sebességet, amellyel az ukrán eszközök kapcsolatban maradhattak a műholdas hálózattal, emiatt egyes támadó és elfogó drónok gyakorlatilag használhatatlanná váltak.
A Wall Street Journak jelentése szerint Musk és Trump röviddel azután beszélt telefonon a Starlinkkel kapcsolatos döntésről, hogy a korlátozás nyilvánosságra került. Az elnök a múlt héten éppen kampánykörúton volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvános panaszai, különösen az a figyelmeztetése, hogy ukránok halhatnak meg, ha nem állítják helyre a korlátozás nélküli szolgáltatást, széles körű zűrzavart okoztak azzal kapcsolatban, hogy ki rendelte el a lassítást. Az ügyben a Fehér Házon belül informális vizsgálat is indult.
A kialakult felháborodás közepette a SpaceX képviselői felvették a kapcsolatot a Fehér Házban dolgozó partnereikkel, hogy egységesen értelmezzék a történteket, és olyan későbbi nyilatkozatban állapodjanak meg, amely szerint a vállalat és a Trump-kormányzat Musk utasítása előtt egyeztetett egymással. Maga Musk órákkal azután, hogy a lassítás nyilvánosságra került, az X-en ezt írta: „A sebességre vagy a használatra vonatkozó bármilyen korlátozásról az amerikai hadsereg dönt, végső soron pedig az Egyesült Államok elnöke”. Trump hétfőn újságíróknak azt mondta, nem tudja, ki felelős a Starlink lelassításáért, „de szeretném kideríteni”.
Egyes amerikai tisztviselők szerint Musk önállóan cselekedett, és Trump nem adott konkrét utasítást arra, hogy bármilyen megtorló intézkedést hozzanak Ukrajna ellen. A helyzetet ismerő egyik személy azonban azt mondta, hogy Musk a sebességkorlátozás bevezetése előtt több magas rangú kormányzati tisztviselővel, köztük Trumppal is beszélt. Az október 14-én kezdődő lassítást a Trump-kormányzat több olyan bejelentése és nyilatkozata előzte meg, amelyet az ukrán tisztviselők Ukrajnával szemben ellenségesnek tekintettek. Ezek között szerepelt Trump és Musk Zelenszkijt bíráló kijelentése is. Emiatt Kijev azonnal arra gyanakodott, hogy az utasítás az elnöktől vagy a világ leggazdagabb emberétől származik.
Az eset azóta a legmagasabb szintre emelte az Egyesült Államok és Ukrajna közötti feszültséget, amióta Trump tavaly a Fehér Ház Ovális Irodájában nyilvánosan megdorgálta Zelenszkijt. Ugyanakkor az ügy rávilágított arra is, milyen rendkívüli befolyással rendelkezik Musk a háború alakulására. A Starlink létfontosságú összeköttetést biztosít az orosz csapatokat támadó, illetve az orosz csapások ellen védekező ukrán erők számára a frontvonalakon. Musk látszólag egyetlen kapcsoló átbillentésével is képes megváltoztatni egy halálos konfliktus menetét.
Michael Kofman, a washingtoni Carnegie Alapítvány háborús szakértője azt mondta: „Az ukrán erők továbbra is korlátozásokkal szembesülnek a csapásmérő drónok és elfogó drónok alkalmazásában. Ezeknek a sebességét óránként 160 kilométerre korlátozták, a jelenlegi kapcsolat azonban nem éri el az óránkénti 130 kilométert sem, a korlátozások pedig továbbra is akadályozzák az ukrán csapásmérő műveleteket és a légvédelmet.” Ukrajna legmagasabb rangú washingtoni diplomatája, Denys Sienik kedden azt mondta, hogy Ukrajna továbbra is „várja a vezetői szintű, a Pentagonnal és a SpaceX-szel folytatott egyeztetések hivatalos válaszát, hogy megértsük, mi történt, de azt is, hogy helyreállt-e, illetve helyre fog-e állni a kapcsolat”.
Zelenszkij azzal is megvádolta a Trump-kormányzatot, hogy ideiglenesen megszakította a hírszerzési támogatást, amely segített az ukrán erőknek nyomon követni az orosz rakétaindításokat, valamint mélyen az ellenséges területen belül csapásokat mérni. Trump és mások azonban tagadták, hogy ilyesmi történt volna. Marco Rubio külügyminiszter kedden újságíróknak azt mondta, hogy az ilyen állítások „nem igazak”. Rubio, aki még aznap korábban telefonon beszélt Zelenszkijjel, később elismerte, hogy „kétségtelenül” fokozódik a feszültség Washington és Kijev között.
Pete Hegseth védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy „semmit sem vontunk vissza”, ugyanakkor hozzátette, hogy „a Starlinknek lehetősége van döntéseket hozni a szolgáltatási feltételeivel kapcsolatban”. A wisconsini Eau Claire-ben újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Nem adtunk ki semmilyen utasítást, és semmi hasonlót sem tettünk.” Zelenszkij kedden Norvégiába utazott, hogy Steve Witkoff-fal, Trump különmegbízottjával és két másik vezetővel tárgyaljon a háború lezárásáról.
Trump és Musk Zelenszkij iránti ellenszenve az elmúlt hetekben tovább erősödött, miközben az elnök a novemberi félidős választások előtt igyekszik csökkenteni a dízelárakat. Trump Ukrajna orosz energetikai létesítmények elleni támadásait okolja a magas árakért, a legtöbb elemző azonban úgy véli, hogy az iráni háború jóval nagyobb hatást gyakorolt az árakra. Október 10-én, mindössze néhány nappal a Starlink sebességének csökkentése előtt Trump azt mondta, hogy ezt közölte Zelenszkijjel: „Azt mondtam neki: 'Azt tehetsz Oroszországgal, amit csak akarsz, de a finomítókat ne támadd, mert az az egész világ problémája.' És mit csinál? Megtámadja a dízelüzemanyag-termelést. Jobban teszi, ha rohadt gyorsan abbahagyja.”
Musk az X-en reagált a Fehér Ház erről szóló videójára: „Zelenszkij túl messzire ment.” Négy nappal később ukrán drónkezelők arról számoltak be, hogy megmagyarázhatatlan okokból elveszítik a Starlink-hálózat korlátozás nélküli használatának lehetőségét. Ez arra késztette Kijevet, hogy sürgősen magyarázatot követeljen.
A Starlink katonai célokra szolgáló változatának lelassítása pánikot váltott ki Kijevben, és zavart okozott a Trump-kormányzaton belül is. Musk és Trump elnök az elmúlt hetekben egyaránt haragjuknak adtak hangot amiatt, hogy Ukrajna orosz olajfinomítókat támadott. Az elnök az ilyen csapásokat okolja a magas üzemanyagárakért. A múlt héten Musk korlátozta azt a sebességet, amellyel az ukrán eszközök kapcsolatban maradhattak a műholdas hálózattal, emiatt egyes támadó és elfogó drónok gyakorlatilag használhatatlanná váltak.
A Wall Street Journak jelentése szerint Musk és Trump röviddel azután beszélt telefonon a Starlinkkel kapcsolatos döntésről, hogy a korlátozás nyilvánosságra került. Az elnök a múlt héten éppen kampánykörúton volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvános panaszai, különösen az a figyelmeztetése, hogy ukránok halhatnak meg, ha nem állítják helyre a korlátozás nélküli szolgáltatást, széles körű zűrzavart okoztak azzal kapcsolatban, hogy ki rendelte el a lassítást. Az ügyben a Fehér Házon belül informális vizsgálat is indult.
A kialakult felháborodás közepette a SpaceX képviselői felvették a kapcsolatot a Fehér Házban dolgozó partnereikkel, hogy egységesen értelmezzék a történteket, és olyan későbbi nyilatkozatban állapodjanak meg, amely szerint a vállalat és a Trump-kormányzat Musk utasítása előtt egyeztetett egymással. Maga Musk órákkal azután, hogy a lassítás nyilvánosságra került, az X-en ezt írta: „A sebességre vagy a használatra vonatkozó bármilyen korlátozásról az amerikai hadsereg dönt, végső soron pedig az Egyesült Államok elnöke”. Trump hétfőn újságíróknak azt mondta, nem tudja, ki felelős a Starlink lelassításáért, „de szeretném kideríteni”.
Egyes amerikai tisztviselők szerint Musk önállóan cselekedett, és Trump nem adott konkrét utasítást arra, hogy bármilyen megtorló intézkedést hozzanak Ukrajna ellen. A helyzetet ismerő egyik személy azonban azt mondta, hogy Musk a sebességkorlátozás bevezetése előtt több magas rangú kormányzati tisztviselővel, köztük Trumppal is beszélt. Az október 14-én kezdődő lassítást a Trump-kormányzat több olyan bejelentése és nyilatkozata előzte meg, amelyet az ukrán tisztviselők Ukrajnával szemben ellenségesnek tekintettek. Ezek között szerepelt Trump és Musk Zelenszkijt bíráló kijelentése is. Emiatt Kijev azonnal arra gyanakodott, hogy az utasítás az elnöktől vagy a világ leggazdagabb emberétől származik.
Az eset azóta a legmagasabb szintre emelte az Egyesült Államok és Ukrajna közötti feszültséget, amióta Trump tavaly a Fehér Ház Ovális Irodájában nyilvánosan megdorgálta Zelenszkijt. Ugyanakkor az ügy rávilágított arra is, milyen rendkívüli befolyással rendelkezik Musk a háború alakulására. A Starlink létfontosságú összeköttetést biztosít az orosz csapatokat támadó, illetve az orosz csapások ellen védekező ukrán erők számára a frontvonalakon. Musk látszólag egyetlen kapcsoló átbillentésével is képes megváltoztatni egy halálos konfliktus menetét.
Michael Kofman, a washingtoni Carnegie Alapítvány háborús szakértője azt mondta: „Az ukrán erők továbbra is korlátozásokkal szembesülnek a csapásmérő drónok és elfogó drónok alkalmazásában. Ezeknek a sebességét óránként 160 kilométerre korlátozták, a jelenlegi kapcsolat azonban nem éri el az óránkénti 130 kilométert sem, a korlátozások pedig továbbra is akadályozzák az ukrán csapásmérő műveleteket és a légvédelmet.” Ukrajna legmagasabb rangú washingtoni diplomatája, Denys Sienik kedden azt mondta, hogy Ukrajna továbbra is „várja a vezetői szintű, a Pentagonnal és a SpaceX-szel folytatott egyeztetések hivatalos válaszát, hogy megértsük, mi történt, de azt is, hogy helyreállt-e, illetve helyre fog-e állni a kapcsolat”.
Zelenszkij azzal is megvádolta a Trump-kormányzatot, hogy ideiglenesen megszakította a hírszerzési támogatást, amely segített az ukrán erőknek nyomon követni az orosz rakétaindításokat, valamint mélyen az ellenséges területen belül csapásokat mérni. Trump és mások azonban tagadták, hogy ilyesmi történt volna. Marco Rubio külügyminiszter kedden újságíróknak azt mondta, hogy az ilyen állítások „nem igazak”. Rubio, aki még aznap korábban telefonon beszélt Zelenszkijjel, később elismerte, hogy „kétségtelenül” fokozódik a feszültség Washington és Kijev között.
Pete Hegseth védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy „semmit sem vontunk vissza”, ugyanakkor hozzátette, hogy „a Starlinknek lehetősége van döntéseket hozni a szolgáltatási feltételeivel kapcsolatban”. A wisconsini Eau Claire-ben újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Nem adtunk ki semmilyen utasítást, és semmi hasonlót sem tettünk.” Zelenszkij kedden Norvégiába utazott, hogy Steve Witkoff-fal, Trump különmegbízottjával és két másik vezetővel tárgyaljon a háború lezárásáról.
Trump és Musk Zelenszkij iránti ellenszenve az elmúlt hetekben tovább erősödött, miközben az elnök a novemberi félidős választások előtt igyekszik csökkenteni a dízelárakat. Trump Ukrajna orosz energetikai létesítmények elleni támadásait okolja a magas árakért, a legtöbb elemző azonban úgy véli, hogy az iráni háború jóval nagyobb hatást gyakorolt az árakra. Október 10-én, mindössze néhány nappal a Starlink sebességének csökkentése előtt Trump azt mondta, hogy ezt közölte Zelenszkijjel: „Azt mondtam neki: 'Azt tehetsz Oroszországgal, amit csak akarsz, de a finomítókat ne támadd, mert az az egész világ problémája.' És mit csinál? Megtámadja a dízelüzemanyag-termelést. Jobban teszi, ha rohadt gyorsan abbahagyja.”
Musk az X-en reagált a Fehér Ház erről szóló videójára: „Zelenszkij túl messzire ment.” Négy nappal később ukrán drónkezelők arról számoltak be, hogy megmagyarázhatatlan okokból elveszítik a Starlink-hálózat korlátozás nélküli használatának lehetőségét. Ez arra késztette Kijevet, hogy sürgősen magyarázatot követeljen.