SG.hu·
A Kreml orosz árnyékflottájáról szállnak fel az európai reptereket megzavaró drónok
A rejtélyes drónrepülések, amelyek megzavarták több jelentős európai repülőtér működését, valamint olyan NATO-tagállamok katonai bázisai fölött is megjelentek, ahol amerikai atomfegyvereket tárolnak, egy összehangolt, a Kreml által irányított kampány részei lehetnek, amelyet orosz kapcsolatokkal rendelkező kereskedelmi hajókról indítottak.
A brit Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (International Institute for Strategic Studies, IISS) legfrissebb elemzése az automatikus hajóazonosító rendszerből (AIS) származó tengeri követési adatokat és más nyilvánosan elérhető információkat felhasználva mutatja be, hogy az orosz kapcsolatokkal rendelkező hajók és a szankciók alatt álló orosz olajat szállító úgynevezett árnyékflotta hajói számos drónincidens idején a közelben tartózkodtak. A jelentés szerint ezek az események, amelyek 2024 augusztusa és 2026 februárja között tizenkét NATO-tagállamot és Írországot érintettek, azt is megmutatták, hogy az európai légvédelem mennyire sebezhető az olcsó drónokkal végrehajtott felderítő és zaklató berepülésekkel szemben.
Az IISS jelentése ebben az időszakban összesen 144 olyan drónészlelést azonosított Európában, amelyek nagy valószínűséggel nem hobbicélú drónhasználathoz és nem is az ukrajnai háborúhoz kapcsolódtak. Az észlelések mintegy 48 százaléka katonai bázisok felett történt, 26 százalékuk kritikus infrastruktúrák, például kikötők, energetikai vagy ipari létesítmények felett, míg 18 százalékuk polgári repülőtereket érintett. Az esetek többsége éjszaka vagy a hajnali órákban, napkelte előtt történt, a drónokat pedig a sajtóbeszámolók jellemzően "professzionális" vagy "katonai jellegű" eszközökként írták le.
A kutatóintézet jelentése nem állítja, hogy minden drónészlelés orosz drónhoz köthető lett volna, vagy hogy minden bejelentés valóban valós eseményt takart. Ugyanakkor bizonyos berepülések mintázatát úgy értékeli, hogy azok "összhangban állnak a Kreml azon törekvésével, hogy felmérje a szövetségesek védelmi képességeit, tesztelje a civil és katonai válaszmechanizmusokat, valamint normalizálja a fegyveres támadás küszöbe alatti kisebb légtérsértéseket".
Az eddigi egyetlen drónincidenst, amelyet közvetlenül Oroszországnak tulajdonítottak, 2026 februárjában regisztrálták, amikor a svéd hadsereg megerősítette, hogy svéd felségvizeken észlelt, majd elektronikus zavarással semlegesített egy drónt, amely az orosz Zsigulevszk hírszerző hajóról szállt fel. Az orosz drónindítás akkor történt, amikor a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó és kísérőhajói svédországi látogatásuk során a közelben tartózkodtak. Bár ez az egyetlen hivatalosan megerősített eset, jól mutatta, hogy az orosz kapcsolatokkal rendelkező hajók képesek tengerről drónokat indítani felderítési célokra.
A hajókról indított műveletek egyik lehetséges résztvevője a Merlin VR, egy Oroszországban fejlesztett merevszárnyú drón, amely hajóra telepített katapultról indítható, majd ejtőernyővel tér vissza. Az IISS szerint a drón repülési hatótávolsága elegendő ahhoz, hogy több azonosított incidens végrehajtható legyen vele, miközben éjszakai műveletekre is alkalmas, valamint hosszabb ideig képes célterületek felett körözni. Orosz vállalatok függőleges fel és leszállásra képes, úgynevezett VTOL drónokat is fejlesztettek, köztük a Legioner E29 elektromos merevszárnyú drónt, amelynek fel és leszállásához rendkívül kis fedélzeti hely is elegendő. Az IISS ugyanakkor arra is rámutat, hogy akár házilag épített vagy kereskedelmi forgalomban kapható drónokat is átalakíthattak a feltételezett Kreml kampány céljaira, hogy megnehezítsék az eszközök orosz eredetének bizonyítását.
Az egyik leggyakrabban említett orosz dróntípus az Orlan 10, egy merevszárnyú eszköz, amelynek hatótávolsága eléri az 500 kilométert, akkumulátora akár 12 órás működést is lehetővé tesz, maximális sebessége pedig 90 és 130 kilométer/óra között alakul. Az IISS szerint ezek a teljesítményjellemzők "összhangban állnak egy olyan tengeri indítással, amelyet az európai partoktól jóval a vizuális észlelési távolságon kívül hajtanak végre".
A jelentés szerint az Orlan 10 hatótávolsága és teherbírása megfelel a part menti és belső területek távolról történő felderítésének igényeinek, miközben egy közepes méretű kereskedelmi hajó fedélzetén is elfér. A drón különféle hasznos terheket hordozhat, például GPS és más globális műholdas navigációs rendszerek jeleit meghamisító modult, kommunikációs hálózatok megfigyelésére szolgáló egységet, valamint különböző optikai és hőkamerás érzékelőket. Az Orlan 10 jellegzetes belső égésű motorjának hangja összhangban áll azoknak a szemtanúknak a beszámolóival is, akik 2024. november 20. és 26. között a brit RAF Lakenheath közelében észlelték a berepülő drónokat.
A 2024 novemberében történt rejtélyes drónberepülések a RAF Lakenheath mellett több más brit Királyi Légierő bázist is érintettek, köztük a RAF Fairfordot, a RAF Feltwellt és a RAF Mildenhallt, amelyek több ezer amerikai légierős katona és több tucat amerikai katonai repülőgép állomáshelyei. Az Egyesült Királyság legnagyobb amerikai katonai bázisaként működő RAF Lakenheath több mint 1,6 milliárd dollár értékű fejlesztés előtt áll, amelynek része atomfegyverek tárolására alkalmas létesítmények kialakítása is. A brit katonai bázisok feletti 2024. novemberi drónincidensek idején az Antigua és Barbuda zászlaja alatt közlekedő, de orosz legénységgel működő Hav Dolphin teherszállító hajó brit kikötőben állomásozott. Ugyanezt a hajót később a német hatóságok is vizsgálni kezdték, miután 2025 májusában Kiel közelében horgonyzott le, ami egybeesett az Eckernförde tengeralattjáró bázis felett észlelt drónok megjelenésével.
A brit események egy időben történtek más érzékeny katonai létesítmények felett észlelt drónberepülésekkel is. November elején például három egymást követő éjszakán drónok sértették meg a belgiumi Kleine-Brogel légibázis légterét, miközben Leopoldsburg katonai létesítménye felett is észleltek hasonló eszközöket. A Kleine-Brogel légibázison olyan amerikai atomfegyvereket tárolnak, amelyeket a NATO nukleáris megosztási rendszerében szövetséges repülőgépek vethetnek be. 2024. november 26-án drónokat figyeltek meg a németországi Ramstein légibázis felett is, amely egyszerre ad otthont a NATO Szövetséges Légi Parancsnokságának és az Egyesült Államok európai, illetve afrikai légierejének főhadiszállásának. A Ramstein feletti rejtélyes berepülések 2025 elején is folytatódtak.
2025 novemberében és decemberében három különböző napon a hollandiai Volkel légibázis is célponttá vált. Az itt állomásozó repülőgépek szintén képesek amerikai atomfegyverek hordozására a NATO nukleáris megosztási megállapodása alapján. A Volkel feletti legjelentősebb incidens 2025. november 21-én este történt, amikor egy "rendkívül összehangolt" művelet során akár tíz drón is megjelent a bázis felett. A bázis biztonsági erői megpróbálták lelőni őket, de a drónoknak sikerült elkerülniük az elfogást és a megsemmisítést. Az esemény egybeesett az eindhoveni repülőtér felett észlelt drónokkal, amelyek miatt a hatóságok ideiglenesen leállították a polgári légi forgalmat Hollandia déli részén.
A hollandiai drónberepülések idején több "gyanús hajó" is a térségben tartózkodott, köztük az Arctica, a Cgas Leopard, a Tranquil Sea és az Eagle S nevű árnyékflottás hajók, amelyek nemzetközi vizeken vagy a holland és francia partok közelében horgonyoztak. Az Eagle S olajszállító hajót korábban azzal gyanúsították, hogy 2024 karácsonyán megrongálta a Balti-tenger tenger alatti kábeleit, ám egy finn bíróság később megszüntette az ügyet arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége.
2025 decemberének elején öt drónt észleltek a franciaországi Bretagne régióban található Île Longue haditengerészeti bázis felett, ahol Franciaország nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárói és azok atomfegyverei állomásoznak. Véletlen egybeesésként a Hav Dolphin és az Arctica - amely akkor más néven közlekedett - 350, illetve 370 kilométerre tartózkodott a bázistól, miközben további három árnyékflottás hajó még ennél is közelebb volt.
A különböző drónincidensekkel kapcsolatba hozott hajók közül az egyik legérdekesebb a Boracay olajszállító tanker. Ez a hajó került a dán nyomozás középpontjába, miután 2025 szeptemberében drónészlelések zavarták meg a légi közlekedést Dánia több repülőterén, és ideiglenesen be kellett zárni a koppenhágai repülőteret, valamint az aalborgi Királyi Dán Légierő bázisát is. A dán hatóságok nem nevezték meg közvetlenül Oroszországot a berepülések fő felelőseként, ugyanakkor felvetették annak lehetőségét, hogy a drónokat hajókról indították. Vizsgálatuk jelentős része a dán partok közelében tartózkodó Boracay árnyékflottás hajóra összpontosult.
2025. szeptember 28-án a francia haditengerészet különleges alakulatai további érdekes felfedezéseket tettek, amikor a francia partok közelében átvizsgálták a Boracayt, feltehetően a dániai drónincidensekkel való lehetséges kapcsolata miatt. A hajó kínai kapitánnyal közlekedett, ugyanakkor két orosz állampolgár is tartózkodott rajta, akik a Moran Security Group nevű orosz magán katonai vállalat alkalmazottai voltak. A céget korábbi orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálati tisztek alapították. Az egyik orosz korábban a Wagner-csoport magán katonai szervezetnél is szolgált.
A kihallgatások során kiderült, hogy az oroszok feladata "hírszerzési információk gyűjtése, a hajó védelme, valamint annak biztosítása volt, hogy a kapitány szigorúan az orosz érdekeknek megfelelően járjon el". Az IISS szerint ez "közvetlen bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az árnyékflotta egyik hajója kapcsolatban áll az orosz hírszerzési struktúrákkal". 2026. március 30-án egy francia bíróság távollétében egy év börtönbüntetésre ítélte a kínai kapitányt, és elfogatóparancsot adott ki ellene, miután bűnösnek találta abban, hogy nem tett eleget a hajó megállítására vonatkozó utasításnak. A bíróság emellett 172 ezer dollár pénzbírság megfizetésére is kötelezte.
A teljes jelentés jóval részletesebben elemzi az egyes árnyékflottás hajók mozgását a különböző drónincidensek idején. Az összkép azonban azt mutatja, hogy a feltételezett orosz drónkampányra adott európai reakciók eddig nagyrészt széttagoltak és összehangolatlanok voltak. Az Európai Unió jelenleg egy Európai Drónvédelmi Kezdeményezés (European Drone Defence Initiative, EDDI) kidolgozásán dolgozik, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy egymással kompatibilis drónelhárító technológiákat alkalmazzanak a drónok felderítésére, követésére, lelövésére vagy más módon történő semlegesítésére. A rendszer azonban várhatóan csak 2027 végére válik teljes mértékben működőképessé.
Az IISS jelentése arra is figyelmeztet, hogy "semmilyen mennyiségű technikai eszköz nem pótolja a használatukhoz szükséges politikai felhatalmazás hiányát", és azt javasolja, hogy az európai kormányok működjenek szorosabban együtt annak érdekében, hogy egyértelmű jogi szabályokat alakítsanak ki a drónberepülések során alkalmazható fellépésről. A jelentés szerint a legnehezebb kérdés továbbra is a tengeri felelősségre vonás. Ehhez az európai kormányoknak határozottabban kellene fellépniük az orosz kapcsolatokkal rendelkező hajók és az árnyékflotta egységei ellen, megakadályozva, hogy azok az európai partok közelében büntetlenül várakozzanak, miközben drónokat indítanak "gyakorlatilag bármilyen következmény nélkül".
A brit Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (International Institute for Strategic Studies, IISS) legfrissebb elemzése az automatikus hajóazonosító rendszerből (AIS) származó tengeri követési adatokat és más nyilvánosan elérhető információkat felhasználva mutatja be, hogy az orosz kapcsolatokkal rendelkező hajók és a szankciók alatt álló orosz olajat szállító úgynevezett árnyékflotta hajói számos drónincidens idején a közelben tartózkodtak. A jelentés szerint ezek az események, amelyek 2024 augusztusa és 2026 februárja között tizenkét NATO-tagállamot és Írországot érintettek, azt is megmutatták, hogy az európai légvédelem mennyire sebezhető az olcsó drónokkal végrehajtott felderítő és zaklató berepülésekkel szemben.
Az IISS jelentése ebben az időszakban összesen 144 olyan drónészlelést azonosított Európában, amelyek nagy valószínűséggel nem hobbicélú drónhasználathoz és nem is az ukrajnai háborúhoz kapcsolódtak. Az észlelések mintegy 48 százaléka katonai bázisok felett történt, 26 százalékuk kritikus infrastruktúrák, például kikötők, energetikai vagy ipari létesítmények felett, míg 18 százalékuk polgári repülőtereket érintett. Az esetek többsége éjszaka vagy a hajnali órákban, napkelte előtt történt, a drónokat pedig a sajtóbeszámolók jellemzően "professzionális" vagy "katonai jellegű" eszközökként írták le.
A kutatóintézet jelentése nem állítja, hogy minden drónészlelés orosz drónhoz köthető lett volna, vagy hogy minden bejelentés valóban valós eseményt takart. Ugyanakkor bizonyos berepülések mintázatát úgy értékeli, hogy azok "összhangban állnak a Kreml azon törekvésével, hogy felmérje a szövetségesek védelmi képességeit, tesztelje a civil és katonai válaszmechanizmusokat, valamint normalizálja a fegyveres támadás küszöbe alatti kisebb légtérsértéseket".
Az eddigi egyetlen drónincidenst, amelyet közvetlenül Oroszországnak tulajdonítottak, 2026 februárjában regisztrálták, amikor a svéd hadsereg megerősítette, hogy svéd felségvizeken észlelt, majd elektronikus zavarással semlegesített egy drónt, amely az orosz Zsigulevszk hírszerző hajóról szállt fel. Az orosz drónindítás akkor történt, amikor a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó és kísérőhajói svédországi látogatásuk során a közelben tartózkodtak. Bár ez az egyetlen hivatalosan megerősített eset, jól mutatta, hogy az orosz kapcsolatokkal rendelkező hajók képesek tengerről drónokat indítani felderítési célokra.
A hajókról indított műveletek egyik lehetséges résztvevője a Merlin VR, egy Oroszországban fejlesztett merevszárnyú drón, amely hajóra telepített katapultról indítható, majd ejtőernyővel tér vissza. Az IISS szerint a drón repülési hatótávolsága elegendő ahhoz, hogy több azonosított incidens végrehajtható legyen vele, miközben éjszakai műveletekre is alkalmas, valamint hosszabb ideig képes célterületek felett körözni. Orosz vállalatok függőleges fel és leszállásra képes, úgynevezett VTOL drónokat is fejlesztettek, köztük a Legioner E29 elektromos merevszárnyú drónt, amelynek fel és leszállásához rendkívül kis fedélzeti hely is elegendő. Az IISS ugyanakkor arra is rámutat, hogy akár házilag épített vagy kereskedelmi forgalomban kapható drónokat is átalakíthattak a feltételezett Kreml kampány céljaira, hogy megnehezítsék az eszközök orosz eredetének bizonyítását.
Az egyik leggyakrabban említett orosz dróntípus az Orlan 10, egy merevszárnyú eszköz, amelynek hatótávolsága eléri az 500 kilométert, akkumulátora akár 12 órás működést is lehetővé tesz, maximális sebessége pedig 90 és 130 kilométer/óra között alakul. Az IISS szerint ezek a teljesítményjellemzők "összhangban állnak egy olyan tengeri indítással, amelyet az európai partoktól jóval a vizuális észlelési távolságon kívül hajtanak végre".
A jelentés szerint az Orlan 10 hatótávolsága és teherbírása megfelel a part menti és belső területek távolról történő felderítésének igényeinek, miközben egy közepes méretű kereskedelmi hajó fedélzetén is elfér. A drón különféle hasznos terheket hordozhat, például GPS és más globális műholdas navigációs rendszerek jeleit meghamisító modult, kommunikációs hálózatok megfigyelésére szolgáló egységet, valamint különböző optikai és hőkamerás érzékelőket. Az Orlan 10 jellegzetes belső égésű motorjának hangja összhangban áll azoknak a szemtanúknak a beszámolóival is, akik 2024. november 20. és 26. között a brit RAF Lakenheath közelében észlelték a berepülő drónokat.
A 2024 novemberében történt rejtélyes drónberepülések a RAF Lakenheath mellett több más brit Királyi Légierő bázist is érintettek, köztük a RAF Fairfordot, a RAF Feltwellt és a RAF Mildenhallt, amelyek több ezer amerikai légierős katona és több tucat amerikai katonai repülőgép állomáshelyei. Az Egyesült Királyság legnagyobb amerikai katonai bázisaként működő RAF Lakenheath több mint 1,6 milliárd dollár értékű fejlesztés előtt áll, amelynek része atomfegyverek tárolására alkalmas létesítmények kialakítása is. A brit katonai bázisok feletti 2024. novemberi drónincidensek idején az Antigua és Barbuda zászlaja alatt közlekedő, de orosz legénységgel működő Hav Dolphin teherszállító hajó brit kikötőben állomásozott. Ugyanezt a hajót később a német hatóságok is vizsgálni kezdték, miután 2025 májusában Kiel közelében horgonyzott le, ami egybeesett az Eckernförde tengeralattjáró bázis felett észlelt drónok megjelenésével.
A brit események egy időben történtek más érzékeny katonai létesítmények felett észlelt drónberepülésekkel is. November elején például három egymást követő éjszakán drónok sértették meg a belgiumi Kleine-Brogel légibázis légterét, miközben Leopoldsburg katonai létesítménye felett is észleltek hasonló eszközöket. A Kleine-Brogel légibázison olyan amerikai atomfegyvereket tárolnak, amelyeket a NATO nukleáris megosztási rendszerében szövetséges repülőgépek vethetnek be. 2024. november 26-án drónokat figyeltek meg a németországi Ramstein légibázis felett is, amely egyszerre ad otthont a NATO Szövetséges Légi Parancsnokságának és az Egyesült Államok európai, illetve afrikai légierejének főhadiszállásának. A Ramstein feletti rejtélyes berepülések 2025 elején is folytatódtak.
2025 novemberében és decemberében három különböző napon a hollandiai Volkel légibázis is célponttá vált. Az itt állomásozó repülőgépek szintén képesek amerikai atomfegyverek hordozására a NATO nukleáris megosztási megállapodása alapján. A Volkel feletti legjelentősebb incidens 2025. november 21-én este történt, amikor egy "rendkívül összehangolt" művelet során akár tíz drón is megjelent a bázis felett. A bázis biztonsági erői megpróbálták lelőni őket, de a drónoknak sikerült elkerülniük az elfogást és a megsemmisítést. Az esemény egybeesett az eindhoveni repülőtér felett észlelt drónokkal, amelyek miatt a hatóságok ideiglenesen leállították a polgári légi forgalmat Hollandia déli részén.
A hollandiai drónberepülések idején több "gyanús hajó" is a térségben tartózkodott, köztük az Arctica, a Cgas Leopard, a Tranquil Sea és az Eagle S nevű árnyékflottás hajók, amelyek nemzetközi vizeken vagy a holland és francia partok közelében horgonyoztak. Az Eagle S olajszállító hajót korábban azzal gyanúsították, hogy 2024 karácsonyán megrongálta a Balti-tenger tenger alatti kábeleit, ám egy finn bíróság később megszüntette az ügyet arra hivatkozva, hogy nincs illetékessége.
2025 decemberének elején öt drónt észleltek a franciaországi Bretagne régióban található Île Longue haditengerészeti bázis felett, ahol Franciaország nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárói és azok atomfegyverei állomásoznak. Véletlen egybeesésként a Hav Dolphin és az Arctica - amely akkor más néven közlekedett - 350, illetve 370 kilométerre tartózkodott a bázistól, miközben további három árnyékflottás hajó még ennél is közelebb volt.
A különböző drónincidensekkel kapcsolatba hozott hajók közül az egyik legérdekesebb a Boracay olajszállító tanker. Ez a hajó került a dán nyomozás középpontjába, miután 2025 szeptemberében drónészlelések zavarták meg a légi közlekedést Dánia több repülőterén, és ideiglenesen be kellett zárni a koppenhágai repülőteret, valamint az aalborgi Királyi Dán Légierő bázisát is. A dán hatóságok nem nevezték meg közvetlenül Oroszországot a berepülések fő felelőseként, ugyanakkor felvetették annak lehetőségét, hogy a drónokat hajókról indították. Vizsgálatuk jelentős része a dán partok közelében tartózkodó Boracay árnyékflottás hajóra összpontosult.
2025. szeptember 28-án a francia haditengerészet különleges alakulatai további érdekes felfedezéseket tettek, amikor a francia partok közelében átvizsgálták a Boracayt, feltehetően a dániai drónincidensekkel való lehetséges kapcsolata miatt. A hajó kínai kapitánnyal közlekedett, ugyanakkor két orosz állampolgár is tartózkodott rajta, akik a Moran Security Group nevű orosz magán katonai vállalat alkalmazottai voltak. A céget korábbi orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálati tisztek alapították. Az egyik orosz korábban a Wagner-csoport magán katonai szervezetnél is szolgált.
A kihallgatások során kiderült, hogy az oroszok feladata "hírszerzési információk gyűjtése, a hajó védelme, valamint annak biztosítása volt, hogy a kapitány szigorúan az orosz érdekeknek megfelelően járjon el". Az IISS szerint ez "közvetlen bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az árnyékflotta egyik hajója kapcsolatban áll az orosz hírszerzési struktúrákkal". 2026. március 30-án egy francia bíróság távollétében egy év börtönbüntetésre ítélte a kínai kapitányt, és elfogatóparancsot adott ki ellene, miután bűnösnek találta abban, hogy nem tett eleget a hajó megállítására vonatkozó utasításnak. A bíróság emellett 172 ezer dollár pénzbírság megfizetésére is kötelezte.
A teljes jelentés jóval részletesebben elemzi az egyes árnyékflottás hajók mozgását a különböző drónincidensek idején. Az összkép azonban azt mutatja, hogy a feltételezett orosz drónkampányra adott európai reakciók eddig nagyrészt széttagoltak és összehangolatlanok voltak. Az Európai Unió jelenleg egy Európai Drónvédelmi Kezdeményezés (European Drone Defence Initiative, EDDI) kidolgozásán dolgozik, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy egymással kompatibilis drónelhárító technológiákat alkalmazzanak a drónok felderítésére, követésére, lelövésére vagy más módon történő semlegesítésére. A rendszer azonban várhatóan csak 2027 végére válik teljes mértékben működőképessé.
Az IISS jelentése arra is figyelmeztet, hogy "semmilyen mennyiségű technikai eszköz nem pótolja a használatukhoz szükséges politikai felhatalmazás hiányát", és azt javasolja, hogy az európai kormányok működjenek szorosabban együtt annak érdekében, hogy egyértelmű jogi szabályokat alakítsanak ki a drónberepülések során alkalmazható fellépésről. A jelentés szerint a legnehezebb kérdés továbbra is a tengeri felelősségre vonás. Ehhez az európai kormányoknak határozottabban kellene fellépniük az orosz kapcsolatokkal rendelkező hajók és az árnyékflotta egységei ellen, megakadályozva, hogy azok az európai partok közelében büntetlenül várakozzanak, miközben drónokat indítanak "gyakorlatilag bármilyen következmény nélkül".