SG.hu·
Dél-Korea 500 ezer drónharcost képez ki Észak-Korea ellensúlyozására
Dél-Korea gyors ütemben bővíti drón- és drónelhárító képességeit Észak-Korea ellensúlyozása érdekében. Ennek részeként 500 ezer úgynevezett „drónharcost” képeznek ki, és több tízezer pilóta nélküli rendszert osztanak szét a frontvonalban szolgáló alakulatok között - közölte a helyi védelmi minisztérium.
Ahn Gyu-back védelmi miniszter elmondta, hogy a hadsereg 2029-ig eredetileg 110 ezer drón gyártását tervezte a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság számára. A minisztérium később módosította ezt a számot, és közölte, hogy körülbelül 60 ezer drónt állítanak rendszerbe, amelyek közül mintegy 11 ezret már 2026-ban hadrendbe állítanak. A tárca szerint a rendszereket valamennyi haderőnemnél kiosztják azzal a céllal, hogy a drónok minden egyes katona alapfelszerelésének részévé váljanak. „A drónok többé nem lehetnek olyan eszközök, amelyeket csak néhány alakulat használ, hanem általános harci eszközzé kell válniuk” - mondta Ahn egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a katonáknak úgy kell használniuk őket, mint egy „második személyes fegyvert”. Ahn közölte azt is, hogy Szöul kizárólag, 100 százalékban hazai gyártású alkatrészekre támaszkodik majd a rendszerek előállításakor, és nem használ kínai alkatrészeket a biztonsági aggályok miatt.
A bejelentés akkor érkezett, amikor mindkét Korea felgyorsította drónképességeinek fejlesztését. A fejlesztésekre jelentős hatással voltak az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok tapasztalatai, amelyek során a pilóta nélküli rendszerek alapvetően megváltoztatták a hadviselés jellegét. „Az olcsó, nagy számban alkalmazott drónok alapjaiban változtatják meg a hadviselés természetét” - mondta Ahn, hozzátéve, hogy Észak-Korea is gyors ütemben fejleszti pilóta nélküli rendszereit, ami egyre nagyobb fenyegetést jelent a dél-koreai katonai és polgári létesítményekre.
Dél-Korea tervei között szerepel a drónelhárító rendszerek, például a lézerfegyverek és a nagy teljesítményű mikrohullámú fegyverek fejlesztése is. Emellett átalakítják a hadműveleti struktúrát, hogy minden haderőnem saját maga hajthasson végre felderítő és csapásmérő műveleteket drónokkal, ahelyett hogy egy központi parancsnokságra támaszkodna. A védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője közölte, hogy a hadsereg gyorsított eljárásban több mint 20 ezer olcsó, egyszer használatos drónt is beszerez, valamint MI-alapú drónrajrendszereket és úgynevezett keringő lőszereket vezet be. A minisztérium közölte, hogy átalakítja a beszerzési szabályokat is annak érdekében, hogy felgyorsítsa a civil technológiák katonai alkalmazását, és a hadsereget jelentős megrendelővé tegye, ezzel is támogatva a hazai drónipari ökoszisztéma kiépítését.
A fejlesztések politikailag érzékeny időszakban valósulnak meg, mivel az előző kormányzat drónműveletei továbbra is viták tárgyát képezik. Egy dél-koreai bíróság ebben a hónapban 30 év börtönbüntetésre ítélte a korábbi elnököt, Yoon Suk Yeolt egy olyan katonai drónbehatolás miatt Észak-Koreába, amelyről az ügyészség azt állította, hogy célja a 2024-es rendkívüli állapot bevezetésének igazolása volt. A jelenlegi elnök, Lee Jae Myung kormánya a vádakat követő politikai következmények miatt feloszlatta a drónműveleti parancsnokságot. A pénteken ismertetett tervek szerint ezt egy új szervezet váltja fel, amely elsősorban a szakpolitikai irányításra, a képességfejlesztésre és a támogatásra összpontosít majd, miközben a tényleges műveletek végrehajtását az egyes katonai alakulatokra bízzák. Dél-Korea emellett a népesség csökkenéséből fakadó kihívásokkal is szembenéz, ezért a hadsereg egyre nagyobb mértékben támaszkodik az automatizálásra és a pilóta nélküli rendszerekre harcképességének fenntartása érdekében.
Kína uralja a világ kereskedelmi drónpiacát is olyan vezető gyártók révén, mint a DJI. A dél-koreai vállalatok ugyan új katonai támadó drónokat fejlesztenek, de a védelmi minisztériumnak komoly nehézséget okozhat elegendő, kínai alkatrészeket nem tartalmazó kereskedelmi drónt találni ahhoz, hogy több százezer sorkatonát képezzen ki velük - mondta Min-Cheol Jung, a dél-koreai Team Retriever drónelhárítási szakértői csoport társalapítója. Jung arra is felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai hadsereg jelentős személyzeti hiánnyal küzd, különösen az altisztek és tisztek körében, akiknek kulcsszerepük lenne az új sorkatonák drónkezelési kiképzésében.
Érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna, amely számos ország katonai reformjának mintájául szolgál, nem olyan hadsereget működtet, ahol minden katona drónpilóta-képzésben részesül, még akkor sem, ha az ország jelentősen kibővítette kiképzési programjait, és már több tízezer drónkezelőt képzett ki. Ukrajna katonai drónjainak hatékony alkalmazása sokkal inkább annak köszönhető, hogy széles körben telepített speciális drónkezelő egységeket a frontvonalban harcoló gyalogsági alakulatok támogatására, létrehozta a Pilóta Nélküli Rendszerek Parancsnokságát (Unmanned Systems Forces) a drónokra vonatkozó hadműveleti elvek kidolgozására és a mélységi csapásmérő hadjáratok összehangolására, egy digitális harctéri irányítási rendszert alakított ki, amely folyamatosan frissülő harctéri információkkal támogatja a gyors döntéshozatalt, valamint létrehozott egy hazai drónipart, amely évente több millió drón tömeggyártására képes, miközben rugalmasan alkalmazkodik a harctéri körülmények folyamatos változásaihoz.
Eközben azok az észak-koreai katonák, akik túlélték az ukrán drónhadviseléssel való találkozást az orosz hadsereg oldalán harcolva, már visszatértek hazájukba, hogy tapasztalataikat átadják az észak-koreai hadseregnek. Az azonban egyelőre kevésbé világos, hogy pontosan milyen kiképzési ismereteket adnak tovább bajtársaiknak.
Ugyanakkor a dél-koreai katonák nincsenek egyedül az észak-koreai hadsereggel szemben. Jelenleg 28 500 amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, ami annak az amerikai katonai szerepvállalásnak az öröksége, amely a koreai háború idején Dél-Korea oldalán történt, miután Észak-Korea lerohanta a déli országrészt. Az ukrán dróninnovációkból merítve az amerikai hadsereg is beépítette a drónok használatának alapjait és a drónok elleni védekezést az újoncok alapkiképzésébe. Emellett a Pentagon a 2027-es pénzügyi év költségvetésében 54 milliárd dollárt kért új drón- és drónelhárító rendszerek beszerzésére.
Ahn Gyu-back védelmi miniszter elmondta, hogy a hadsereg 2029-ig eredetileg 110 ezer drón gyártását tervezte a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő és a tengerészgyalogság számára. A minisztérium később módosította ezt a számot, és közölte, hogy körülbelül 60 ezer drónt állítanak rendszerbe, amelyek közül mintegy 11 ezret már 2026-ban hadrendbe állítanak. A tárca szerint a rendszereket valamennyi haderőnemnél kiosztják azzal a céllal, hogy a drónok minden egyes katona alapfelszerelésének részévé váljanak. „A drónok többé nem lehetnek olyan eszközök, amelyeket csak néhány alakulat használ, hanem általános harci eszközzé kell válniuk” - mondta Ahn egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a katonáknak úgy kell használniuk őket, mint egy „második személyes fegyvert”. Ahn közölte azt is, hogy Szöul kizárólag, 100 százalékban hazai gyártású alkatrészekre támaszkodik majd a rendszerek előállításakor, és nem használ kínai alkatrészeket a biztonsági aggályok miatt.
A bejelentés akkor érkezett, amikor mindkét Korea felgyorsította drónképességeinek fejlesztését. A fejlesztésekre jelentős hatással voltak az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok tapasztalatai, amelyek során a pilóta nélküli rendszerek alapvetően megváltoztatták a hadviselés jellegét. „Az olcsó, nagy számban alkalmazott drónok alapjaiban változtatják meg a hadviselés természetét” - mondta Ahn, hozzátéve, hogy Észak-Korea is gyors ütemben fejleszti pilóta nélküli rendszereit, ami egyre nagyobb fenyegetést jelent a dél-koreai katonai és polgári létesítményekre.
Dél-Korea tervei között szerepel a drónelhárító rendszerek, például a lézerfegyverek és a nagy teljesítményű mikrohullámú fegyverek fejlesztése is. Emellett átalakítják a hadműveleti struktúrát, hogy minden haderőnem saját maga hajthasson végre felderítő és csapásmérő műveleteket drónokkal, ahelyett hogy egy központi parancsnokságra támaszkodna. A védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője közölte, hogy a hadsereg gyorsított eljárásban több mint 20 ezer olcsó, egyszer használatos drónt is beszerez, valamint MI-alapú drónrajrendszereket és úgynevezett keringő lőszereket vezet be. A minisztérium közölte, hogy átalakítja a beszerzési szabályokat is annak érdekében, hogy felgyorsítsa a civil technológiák katonai alkalmazását, és a hadsereget jelentős megrendelővé tegye, ezzel is támogatva a hazai drónipari ökoszisztéma kiépítését.
A fejlesztések politikailag érzékeny időszakban valósulnak meg, mivel az előző kormányzat drónműveletei továbbra is viták tárgyát képezik. Egy dél-koreai bíróság ebben a hónapban 30 év börtönbüntetésre ítélte a korábbi elnököt, Yoon Suk Yeolt egy olyan katonai drónbehatolás miatt Észak-Koreába, amelyről az ügyészség azt állította, hogy célja a 2024-es rendkívüli állapot bevezetésének igazolása volt. A jelenlegi elnök, Lee Jae Myung kormánya a vádakat követő politikai következmények miatt feloszlatta a drónműveleti parancsnokságot. A pénteken ismertetett tervek szerint ezt egy új szervezet váltja fel, amely elsősorban a szakpolitikai irányításra, a képességfejlesztésre és a támogatásra összpontosít majd, miközben a tényleges műveletek végrehajtását az egyes katonai alakulatokra bízzák. Dél-Korea emellett a népesség csökkenéséből fakadó kihívásokkal is szembenéz, ezért a hadsereg egyre nagyobb mértékben támaszkodik az automatizálásra és a pilóta nélküli rendszerekre harcképességének fenntartása érdekében.
Kína uralja a világ kereskedelmi drónpiacát is olyan vezető gyártók révén, mint a DJI. A dél-koreai vállalatok ugyan új katonai támadó drónokat fejlesztenek, de a védelmi minisztériumnak komoly nehézséget okozhat elegendő, kínai alkatrészeket nem tartalmazó kereskedelmi drónt találni ahhoz, hogy több százezer sorkatonát képezzen ki velük - mondta Min-Cheol Jung, a dél-koreai Team Retriever drónelhárítási szakértői csoport társalapítója. Jung arra is felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai hadsereg jelentős személyzeti hiánnyal küzd, különösen az altisztek és tisztek körében, akiknek kulcsszerepük lenne az új sorkatonák drónkezelési kiképzésében.
Érdemes megjegyezni, hogy Ukrajna, amely számos ország katonai reformjának mintájául szolgál, nem olyan hadsereget működtet, ahol minden katona drónpilóta-képzésben részesül, még akkor sem, ha az ország jelentősen kibővítette kiképzési programjait, és már több tízezer drónkezelőt képzett ki. Ukrajna katonai drónjainak hatékony alkalmazása sokkal inkább annak köszönhető, hogy széles körben telepített speciális drónkezelő egységeket a frontvonalban harcoló gyalogsági alakulatok támogatására, létrehozta a Pilóta Nélküli Rendszerek Parancsnokságát (Unmanned Systems Forces) a drónokra vonatkozó hadműveleti elvek kidolgozására és a mélységi csapásmérő hadjáratok összehangolására, egy digitális harctéri irányítási rendszert alakított ki, amely folyamatosan frissülő harctéri információkkal támogatja a gyors döntéshozatalt, valamint létrehozott egy hazai drónipart, amely évente több millió drón tömeggyártására képes, miközben rugalmasan alkalmazkodik a harctéri körülmények folyamatos változásaihoz.
Eközben azok az észak-koreai katonák, akik túlélték az ukrán drónhadviseléssel való találkozást az orosz hadsereg oldalán harcolva, már visszatértek hazájukba, hogy tapasztalataikat átadják az észak-koreai hadseregnek. Az azonban egyelőre kevésbé világos, hogy pontosan milyen kiképzési ismereteket adnak tovább bajtársaiknak.
Ugyanakkor a dél-koreai katonák nincsenek egyedül az észak-koreai hadsereggel szemben. Jelenleg 28 500 amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, ami annak az amerikai katonai szerepvállalásnak az öröksége, amely a koreai háború idején Dél-Korea oldalán történt, miután Észak-Korea lerohanta a déli országrészt. Az ukrán dróninnovációkból merítve az amerikai hadsereg is beépítette a drónok használatának alapjait és a drónok elleni védekezést az újoncok alapkiképzésébe. Emellett a Pentagon a 2027-es pénzügyi év költségvetésében 54 milliárd dollárt kért új drón- és drónelhárító rendszerek beszerzésére.