SG.hu·
Egy fegyvergyártó szerint Európának engedélyeznie kellene a gyáraik drónvédelmét
A kormányoknak meg kellene változtatniuk a jogszabályokat annak érdekében, hogy a védelmi vállalatok megsemmisíthessék a létesítményeik felett átrepülő gyanús drónokat - mondta a francia-német fegyvergyártó, a KNDS egyik magas rangú vezetője.
A KNDS azt tervezi, hogy ezt a javaslatot Brüsszel elé viszi. A kezdeményezésre azután kerül sor, hogy az európai fegyvergyártókat tüzek, szabotázskísérletek és kémkedési ügyek hulláma vette célba, amelyek közül a hatóságok több esetet Oroszországgal hoztak összefüggésbe. "Jó lenne, ha a nemzeti jogszabályok lehetővé tennék a védelmi vállalatok számára, hogy megvédjék magukat a drónokkal szemben - különösen az olyan első személyű nézetet biztosító drónokkal szemben, amelyek áthatolnak a többrétegű légvédelemen" - mondta Marcel Grisnigt, a KNDS nemzetközi fejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke.
"Jelenleg az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy figyelmeztetjük a helyi hatóságokat, és megkérjük őket, hogy tegyenek intézkedéseket. Az esetek többségében ez nyilvánvalóan túl későn történik, és a kár már bekövetkezett" - tette hozzá. "Mi magunk is fejlesztünk és gyártunk ellenintézkedéseket. Ezeket be lehetne vetni saját létesítményeink védelmére, de ehhez jogi felhatalmazásra van szükség." Az ilyen rendszerek vagy megszakíthatják a drón és az irányítója közötti kapcsolatot, arra kényszerítve a drónt, hogy leszálljon vagy elrepüljön, vagy fizikailag is kiiktathatják a levegőből. Számos európai országban azonban kizárólag a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők működtethetnek drónok elleni rendszereket, a vállalatok nem.
Több vezető, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztettek, hogy az országoknak fel kell készülniük a Moszkva felől érkező fenyegetések fokozódására, miközben a Kreml egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajna szövetségeseire. A múlt héten Észtország azzal vádolta meg az orosz hírszerzést, hogy ők állnak a Milrem Robotics fegyveripari vállalat ellen augusztusban elkövetett gyújtogatás mögött. Lengyelországban, Németországban, Szlovákiában, Olaszországban, Bulgáriában és más országokban is vizsgálnak gyanús incidenseket fegyvergyárakban, amelyek közül sok Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való ellátásában vesz részt.
"Azok az európai országokban található fegyvergyárak, amelyek Ukrajna számára gyártanak fegyvereket, potenciális katonai célpontok Oroszország számára" - mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. "Nem szabad abból kiindulni, hogy az ukrán területen kívül található katonai létesítmények, amelyek a kijevi rezsim számára gyártanak fegyvereket, biztonságban lesznek. Aki így gondolja, az téved."
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy új uniós mechanizmust vázolt fel a hibrid fenyegetések elleni fellépésre, miközben Alexus Grynkewich amerikai tábornok, a NATO legmagasabb rangú katonai parancsnoka felszólította a szövetséges országokat, hogy osszanak meg több hírszerzési információt az orosz hibrid támadásokról. "Egymás után halljuk a NATO 4. cikkelyére vonatkozó felhívásokat (amely lehetővé teszi a konzultációt fenyegetés esetén), valamint azt az igényt, hogy az országok hangolják össze erőfeszítéseiket. Rendben, de mennyi időt fog ez igénybe venni? Nincs vesztegetni való időnk" - mondta Grisnigt. "Óriási ütemben növeljük Európa 2030-ra kitűzött védelmi készenlétéhez szükséges képességeket, de ha a védelmi kapacitást hibrid hadviselés szakítja meg, akkor 2030-ban nem leszünk készen."
A német Leopard 2 harckocsit és a francia Caesar önjáró tarackot gyártó KNDS maga is szembesült gyanús incidensekkel, és megerősítette a személyzetét, valamint a biztonsági intézkedéseket. Júliusban egy moldovai férfit letartóztattak kémkedés gyanújával, miután drónt reptetett a KNDS müncheni gyára felett. Franciaországban a KNDS France és a rakétagyártó MBDA üzemeit ellátó villamosenergia-létesítményeknél keletkezett tüzeket a párizsi ügyészség a "nemzet alapvető érdekeinek megsértéseként" kezeli. A KNDS vezetője méltatta a francia modellt. A hivatalosan a nyár folyamán elfogadott katonai tervezési törvény értelmében a francia fegyvergyártók és a kritikus infrastruktúra üzemeltetői, például a távközlési és közlekedési vállalatok, saját maguk is használhatnak drónok elleni rendszereket a létesítményeikben. Grisnigt szerint a német jogszabályok nem teszik lehetővé ugyanezt a védelmi vállalatok számára.
A KNDS azt szeretné, hogy a védelmi vállalatokat a kritikus infrastruktúrához hasonlóan kezeljék, és ugyanazokat a védelmi intézkedéseket is élvezhessék. Az uniós szabályok értelmében a kritikus infrastruktúra üzemeltetőinek - ide tartoznak az elektromos hálózatok, a távközlési hálózatok és a kikötők, de a védelmi ipar nem - biztonsági kötelezettségeknek kell megfelelniük. Emellett állami hatóságoktól is támogatást kapnak, többek között a fenyegetésekkel kapcsolatos információk formájában. "Az első dolog, amire egyszerűen szükségünk lenne, az a hírszerzési információkhoz való hozzáférés. A hírszerzési információk alapján lehet cselekedni" - hangsúlyozta Grisnigt. "Természetesen a kritikus infrastruktúra védelme nemzeti felelősség, de az ilyen jellegű fenyegetések határokon átnyúlóak" - tette hozzá. "Szükségünk van egy erős európai keretrendszerre, amely következetes megközelítésben kapcsolná össze a nemzeti védelmi intézkedéseket."
A KNDS azt szeretné, ha az Európai Bizottság "sürgősen létrehozna" egy munkacsoportot, amely a védelmi ipari bázist hibrid fenyegetésekkel szemben tesztelné. A létesítmények védelmére bevezetett intézkedéseknek jogosultaknak kellene lenniük arra, hogy finanszírozást kapjanak az Európai Versenyképességi Alapból az EU következő hosszú távú költségvetésében, "hogy ne kizárólag nemzeti teher legyen, hanem megosztott pénzügyi teher" - mondta a vezető. A KNDS megkezdte a kapcsolatfelvételt más európai fegyvergyártókkal, és a következő hetekben Andrius Kubilius európai védelmi biztossal is megvitatja a kérdést. "Legyünk őszinték... Ha már most sem vagyunk felkészülve arra, hogy megvédjük magunkat, akkor a legrosszabb forgatókönyvre sem vagyunk felkészülve" - mondta Grisnigt.
A KNDS azt tervezi, hogy ezt a javaslatot Brüsszel elé viszi. A kezdeményezésre azután kerül sor, hogy az európai fegyvergyártókat tüzek, szabotázskísérletek és kémkedési ügyek hulláma vette célba, amelyek közül a hatóságok több esetet Oroszországgal hoztak összefüggésbe. "Jó lenne, ha a nemzeti jogszabályok lehetővé tennék a védelmi vállalatok számára, hogy megvédjék magukat a drónokkal szemben - különösen az olyan első személyű nézetet biztosító drónokkal szemben, amelyek áthatolnak a többrétegű légvédelemen" - mondta Marcel Grisnigt, a KNDS nemzetközi fejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke.
"Jelenleg az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy figyelmeztetjük a helyi hatóságokat, és megkérjük őket, hogy tegyenek intézkedéseket. Az esetek többségében ez nyilvánvalóan túl későn történik, és a kár már bekövetkezett" - tette hozzá. "Mi magunk is fejlesztünk és gyártunk ellenintézkedéseket. Ezeket be lehetne vetni saját létesítményeink védelmére, de ehhez jogi felhatalmazásra van szükség." Az ilyen rendszerek vagy megszakíthatják a drón és az irányítója közötti kapcsolatot, arra kényszerítve a drónt, hogy leszálljon vagy elrepüljön, vagy fizikailag is kiiktathatják a levegőből. Számos európai országban azonban kizárólag a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők működtethetnek drónok elleni rendszereket, a vállalatok nem.
Több vezető, köztük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztettek, hogy az országoknak fel kell készülniük a Moszkva felől érkező fenyegetések fokozódására, miközben a Kreml egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajna szövetségeseire. A múlt héten Észtország azzal vádolta meg az orosz hírszerzést, hogy ők állnak a Milrem Robotics fegyveripari vállalat ellen augusztusban elkövetett gyújtogatás mögött. Lengyelországban, Németországban, Szlovákiában, Olaszországban, Bulgáriában és más országokban is vizsgálnak gyanús incidenseket fegyvergyárakban, amelyek közül sok Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való ellátásában vesz részt.
"Azok az európai országokban található fegyvergyárak, amelyek Ukrajna számára gyártanak fegyvereket, potenciális katonai célpontok Oroszország számára" - mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. "Nem szabad abból kiindulni, hogy az ukrán területen kívül található katonai létesítmények, amelyek a kijevi rezsim számára gyártanak fegyvereket, biztonságban lesznek. Aki így gondolja, az téved."
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy új uniós mechanizmust vázolt fel a hibrid fenyegetések elleni fellépésre, miközben Alexus Grynkewich amerikai tábornok, a NATO legmagasabb rangú katonai parancsnoka felszólította a szövetséges országokat, hogy osszanak meg több hírszerzési információt az orosz hibrid támadásokról. "Egymás után halljuk a NATO 4. cikkelyére vonatkozó felhívásokat (amely lehetővé teszi a konzultációt fenyegetés esetén), valamint azt az igényt, hogy az országok hangolják össze erőfeszítéseiket. Rendben, de mennyi időt fog ez igénybe venni? Nincs vesztegetni való időnk" - mondta Grisnigt. "Óriási ütemben növeljük Európa 2030-ra kitűzött védelmi készenlétéhez szükséges képességeket, de ha a védelmi kapacitást hibrid hadviselés szakítja meg, akkor 2030-ban nem leszünk készen."
A német Leopard 2 harckocsit és a francia Caesar önjáró tarackot gyártó KNDS maga is szembesült gyanús incidensekkel, és megerősítette a személyzetét, valamint a biztonsági intézkedéseket. Júliusban egy moldovai férfit letartóztattak kémkedés gyanújával, miután drónt reptetett a KNDS müncheni gyára felett. Franciaországban a KNDS France és a rakétagyártó MBDA üzemeit ellátó villamosenergia-létesítményeknél keletkezett tüzeket a párizsi ügyészség a "nemzet alapvető érdekeinek megsértéseként" kezeli. A KNDS vezetője méltatta a francia modellt. A hivatalosan a nyár folyamán elfogadott katonai tervezési törvény értelmében a francia fegyvergyártók és a kritikus infrastruktúra üzemeltetői, például a távközlési és közlekedési vállalatok, saját maguk is használhatnak drónok elleni rendszereket a létesítményeikben. Grisnigt szerint a német jogszabályok nem teszik lehetővé ugyanezt a védelmi vállalatok számára.
A KNDS azt szeretné, hogy a védelmi vállalatokat a kritikus infrastruktúrához hasonlóan kezeljék, és ugyanazokat a védelmi intézkedéseket is élvezhessék. Az uniós szabályok értelmében a kritikus infrastruktúra üzemeltetőinek - ide tartoznak az elektromos hálózatok, a távközlési hálózatok és a kikötők, de a védelmi ipar nem - biztonsági kötelezettségeknek kell megfelelniük. Emellett állami hatóságoktól is támogatást kapnak, többek között a fenyegetésekkel kapcsolatos információk formájában. "Az első dolog, amire egyszerűen szükségünk lenne, az a hírszerzési információkhoz való hozzáférés. A hírszerzési információk alapján lehet cselekedni" - hangsúlyozta Grisnigt. "Természetesen a kritikus infrastruktúra védelme nemzeti felelősség, de az ilyen jellegű fenyegetések határokon átnyúlóak" - tette hozzá. "Szükségünk van egy erős európai keretrendszerre, amely következetes megközelítésben kapcsolná össze a nemzeti védelmi intézkedéseket."
A KNDS azt szeretné, ha az Európai Bizottság "sürgősen létrehozna" egy munkacsoportot, amely a védelmi ipari bázist hibrid fenyegetésekkel szemben tesztelné. A létesítmények védelmére bevezetett intézkedéseknek jogosultaknak kellene lenniük arra, hogy finanszírozást kapjanak az Európai Versenyképességi Alapból az EU következő hosszú távú költségvetésében, "hogy ne kizárólag nemzeti teher legyen, hanem megosztott pénzügyi teher" - mondta a vezető. A KNDS megkezdte a kapcsolatfelvételt más európai fegyvergyártókkal, és a következő hetekben Andrius Kubilius európai védelmi biztossal is megvitatja a kérdést. "Legyünk őszinték... Ha már most sem vagyunk felkészülve arra, hogy megvédjük magunkat, akkor a legrosszabb forgatókönyvre sem vagyunk felkészülve" - mondta Grisnigt.