SG.hu·
A műholdindítások iránti kereslet meghaladja a globális rakétakínálatot
A Quilty Space elemzőcég új jelentése megerősíti, hogy Kínát leszámítva a világ jelentős rakétahiánnyal néz szembe a következő öt évben.
A cég becslése szerint mostantól 2030-ig mintegy 150-nel kevesebb rakétaindításra kerülhet sor, mint amennyire a műholdüzemeltetőknek és a polgári űrügynökségeknek szükségük lenne. Ha az amerikai hadsereg igényeit is figyelembe vesszük, és a SpaceX nem hosszabbítja meg a Falcon 9 és a Falcon Heavy programot a megnövekedett nemzetbiztonsági szükségletek kielégítése érdekében, a hiány akár a kétszeresére is nőhet. „Azt szerettük volna felmérni, hogy mennyire súlyos ez az indítási válság, és mikor oldódhat meg” - mondta Caleb Henry, a Quilty Space kutatási igazgatója. „Azt állapítottuk meg, hogy az indítási válság súlyosabb, mint gondoltuk, és ebben az évtizedben biztosan nem fog megszűnni. Sőt, az is elképzelhető, hogy csak valamikor az 2030-as évek végén enyhül majd.”
A jelentés több olyan, már ismert tényezőt sorol fel, amelyek hozzájárultak a válság kialakulásához: az ukrajnai háború következtében az orosz rakéták kiszorultak a nyugati piacról; az Amazon Leo konstellációja támasztotta hatalmas kereslet; az új rakétageneráció fejlesztésének késedelmei, a New Glenn és a Vulcan rakétától kezdve a Neutronon, a Terran R-en és a Nován át; valamint újabban a Falcon 9 kereskedelmi szolgáltatásban történő alkalmazásának megszüntetése.
Miközben a kereskedelmi rakéták kínálata szűkül, a műholdindítások iránti kereslet rohamosan növekszik, az Amazonhoz hasonló, nagyméretű műhold-konstellációkat üzemeltető vállalatoktól kezdve a kisebb műholdakkal foglalkozó startupok sokaságáig. A jelentés becslése szerint a hiány 2028-ban válik majd a legsúlyosabbá, ezt követően azonban lassan enyhülhet. „Hogyan kellene az embereknek reagálniuk erre, és miként kellene megtervezniük a következő lépéseiket?” - tette fel a kérdést Henry. „Őszintén szólva, erre nincs jó válaszom. Ha még nem foglaltak le indítást, pedig szükségük lenne rá, akkor már elkéstek.”
Henry szerint több fontos bizonytalansági tényező is módosíthatja a helyzet alakulását. Ezek közül a legfontosabb, hogy mit fog tenni a SpaceX. A vállalat azzal súlyosbította a hiányt, hogy fokozatosan leépíti nagy volumenű Falcon 9 rakétaprogramját. A Starship ugyanakkor hatalmas hasznos teher szállítására alkalmas kapacitásával és gyors újrafelhasználhatóságának lehetőségével képes lehet megoldani az indítási válságot. A SpaceX azonban nem folytatott agresszív értékesítési kampányt annak érdekében, hogy a Starshipet kereskedelmi indítási lehetőségként népszerűsítse.
„A SpaceX azt is abbahagyta, hogy a Starshipet kereskedelmi hordozórakétaként mutassa be” - áll a Quilty jelentésében. A vállalat arra sem tesz erőfeszítéseket, hogy kifejlesszen egy hagyományos, rakományt befogadó orrkúpajtót, amely lehetővé tenné hagyományos műholdak és űreszközök szállítását. Ehelyett úgy tűnik, a vállalat továbbra is a Starlinkhez optimalizált, keskeny ajtóval kívánja repültetni a járművet, amely úgy löki ki a műholdakat az űrbe, mint egy PEZ cukorkaadagoló. A SpaceX a közelmúltban nem tett nyilvános kötelezettségvállalást egy nagyobb rakományajtó kifejlesztésére, egyes ügyfelei pedig jelezték, hogy nem sis zámítanak arra, hogy erre egyhamar sor kerülne.
Csütörtökön a Telesat elnök-vezérigazgatóját, Dan Goldberget egy eredménybeszámoló során arról kérdezték, hogy a vállalat jövőbeli műholdjait milyen rakétával indíthatják majd. Röviden szólva ahhoz, hogy a Starshipre foglalhassanak indítást, a vállalatnak talán lapos műholdakat kell építenie. „A SpaceX és a Starship mindenekelőtt a saját műholdjaik telepítésére és a saját követelményeik teljesítésére fog összpontosítani” - mondta Goldberg. „Másodlagosan, vagy ezzel párhuzamosan az amerikai kormány lesz a kiemelt ügyfelük, és talán más kormányok is. Úgy gondolom, hogy amennyiben a következő generációs műholdjainkat úgy alakítjuk ki, hogy beférjenek az adagolójukba, ugyanabba az adagolóba, amelyet a saját műholdjaik telepítésére is használnak majd, akkor van némi alapunk azt feltételezni, hogy a Starship a Telesat rendelkezésére állhat a jövőbeli küldetések támogatására.”
A helyzetet enyhítő tényező lehet(ne) a Blue Origin New Glenn rakétájának indítási ütemében bekövetkező gyorsulás. Henry elmondta, hogy a Quilty konzervatív előrejelzést készített, amely szerint a New Glenn 2028-ban nyolc, 2029-ben 12, 2030-ban pedig 16 indítást hajthat végre. „Örömmel venném, ha a valóság megcáfolná az előrejelzésünket” - mondta. „A Blue olyan hosszú ideje dolgozik a fejlesztésen, hogy akár már a kezdetektől teljes erőbedobással indulhat.” Megjegyezte, hogy a Blue Origin évente akár 150 felső rakétafokozat előállítására alkalmas gyártókapacitást épít ki, de természetesen időbe telik, amíg egy ilyen nagyméretű rakétát nagy ütemben tudnak indítani.
Az utolsó bizonytalan tényező az amerikai hadsereg. A nemzetbiztonsági indítási program jelenlegi szakasza két kategóriára oszlik. Az első kategória azoknak a küldetéseknek szól, amelyeknél nagyobb kockázat vállalható. Bármely vállalat jogosult ajánlatot tenni ezekre a küldetésekre, amelynek rakétája már legalább egyszer sikeresen indult. Jelenleg ide tartoznak a Falcon rakéták, a New Glenn és a United Launch Alliance Vulcan rakétája, de a következő egy-két évben az új közepes teherbírású rakétageneráció is csatlakozhat hozzájuk. A második kategória kizárólag a SpaceX és a United Launch Alliance számára van fenntartva.
Az amerikai Űrhaderő az év elején jelentősen megemelte az első kategóriába tartozó indítások előre jelzett számát: a korábban becsült 30-60-ról mintegy 170-re növelte. A második kategóriában pedig 54-ről 79-re emelte a várható indítások számát. Ezeket a küldetéseket 2025 és 2029 között rendelnék meg. Henry elmondta, hogy a katonai indítások iránti kereslet megugrását nem vették figyelembe a Quilty számításaiban, mert úgy véli, az amerikai hadsereg képes lesz kötelezni a SpaceX-et olyan indítások végrehajtására, amelyeket nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságúnak tart. Hozzátette, hogy a SpaceX már most is számos ilyen műholdat épít, például az űrbázisú légi mozgócél-felderítő műholdak konstellációjához. „Úgy gondolom, hogy az amerikai kormány rá fogja kényszeríteni őket erre” - mondta Henry. „A SpaceX már most is jelentős számú ilyen műholdat épít.”
A cég becslése szerint mostantól 2030-ig mintegy 150-nel kevesebb rakétaindításra kerülhet sor, mint amennyire a műholdüzemeltetőknek és a polgári űrügynökségeknek szükségük lenne. Ha az amerikai hadsereg igényeit is figyelembe vesszük, és a SpaceX nem hosszabbítja meg a Falcon 9 és a Falcon Heavy programot a megnövekedett nemzetbiztonsági szükségletek kielégítése érdekében, a hiány akár a kétszeresére is nőhet. „Azt szerettük volna felmérni, hogy mennyire súlyos ez az indítási válság, és mikor oldódhat meg” - mondta Caleb Henry, a Quilty Space kutatási igazgatója. „Azt állapítottuk meg, hogy az indítási válság súlyosabb, mint gondoltuk, és ebben az évtizedben biztosan nem fog megszűnni. Sőt, az is elképzelhető, hogy csak valamikor az 2030-as évek végén enyhül majd.”
A jelentés több olyan, már ismert tényezőt sorol fel, amelyek hozzájárultak a válság kialakulásához: az ukrajnai háború következtében az orosz rakéták kiszorultak a nyugati piacról; az Amazon Leo konstellációja támasztotta hatalmas kereslet; az új rakétageneráció fejlesztésének késedelmei, a New Glenn és a Vulcan rakétától kezdve a Neutronon, a Terran R-en és a Nován át; valamint újabban a Falcon 9 kereskedelmi szolgáltatásban történő alkalmazásának megszüntetése.
Miközben a kereskedelmi rakéták kínálata szűkül, a műholdindítások iránti kereslet rohamosan növekszik, az Amazonhoz hasonló, nagyméretű műhold-konstellációkat üzemeltető vállalatoktól kezdve a kisebb műholdakkal foglalkozó startupok sokaságáig. A jelentés becslése szerint a hiány 2028-ban válik majd a legsúlyosabbá, ezt követően azonban lassan enyhülhet. „Hogyan kellene az embereknek reagálniuk erre, és miként kellene megtervezniük a következő lépéseiket?” - tette fel a kérdést Henry. „Őszintén szólva, erre nincs jó válaszom. Ha még nem foglaltak le indítást, pedig szükségük lenne rá, akkor már elkéstek.”
Henry szerint több fontos bizonytalansági tényező is módosíthatja a helyzet alakulását. Ezek közül a legfontosabb, hogy mit fog tenni a SpaceX. A vállalat azzal súlyosbította a hiányt, hogy fokozatosan leépíti nagy volumenű Falcon 9 rakétaprogramját. A Starship ugyanakkor hatalmas hasznos teher szállítására alkalmas kapacitásával és gyors újrafelhasználhatóságának lehetőségével képes lehet megoldani az indítási válságot. A SpaceX azonban nem folytatott agresszív értékesítési kampányt annak érdekében, hogy a Starshipet kereskedelmi indítási lehetőségként népszerűsítse.
„A SpaceX azt is abbahagyta, hogy a Starshipet kereskedelmi hordozórakétaként mutassa be” - áll a Quilty jelentésében. A vállalat arra sem tesz erőfeszítéseket, hogy kifejlesszen egy hagyományos, rakományt befogadó orrkúpajtót, amely lehetővé tenné hagyományos műholdak és űreszközök szállítását. Ehelyett úgy tűnik, a vállalat továbbra is a Starlinkhez optimalizált, keskeny ajtóval kívánja repültetni a járművet, amely úgy löki ki a műholdakat az űrbe, mint egy PEZ cukorkaadagoló. A SpaceX a közelmúltban nem tett nyilvános kötelezettségvállalást egy nagyobb rakományajtó kifejlesztésére, egyes ügyfelei pedig jelezték, hogy nem sis zámítanak arra, hogy erre egyhamar sor kerülne.
Csütörtökön a Telesat elnök-vezérigazgatóját, Dan Goldberget egy eredménybeszámoló során arról kérdezték, hogy a vállalat jövőbeli műholdjait milyen rakétával indíthatják majd. Röviden szólva ahhoz, hogy a Starshipre foglalhassanak indítást, a vállalatnak talán lapos műholdakat kell építenie. „A SpaceX és a Starship mindenekelőtt a saját műholdjaik telepítésére és a saját követelményeik teljesítésére fog összpontosítani” - mondta Goldberg. „Másodlagosan, vagy ezzel párhuzamosan az amerikai kormány lesz a kiemelt ügyfelük, és talán más kormányok is. Úgy gondolom, hogy amennyiben a következő generációs műholdjainkat úgy alakítjuk ki, hogy beférjenek az adagolójukba, ugyanabba az adagolóba, amelyet a saját műholdjaik telepítésére is használnak majd, akkor van némi alapunk azt feltételezni, hogy a Starship a Telesat rendelkezésére állhat a jövőbeli küldetések támogatására.”
A helyzetet enyhítő tényező lehet(ne) a Blue Origin New Glenn rakétájának indítási ütemében bekövetkező gyorsulás. Henry elmondta, hogy a Quilty konzervatív előrejelzést készített, amely szerint a New Glenn 2028-ban nyolc, 2029-ben 12, 2030-ban pedig 16 indítást hajthat végre. „Örömmel venném, ha a valóság megcáfolná az előrejelzésünket” - mondta. „A Blue olyan hosszú ideje dolgozik a fejlesztésen, hogy akár már a kezdetektől teljes erőbedobással indulhat.” Megjegyezte, hogy a Blue Origin évente akár 150 felső rakétafokozat előállítására alkalmas gyártókapacitást épít ki, de természetesen időbe telik, amíg egy ilyen nagyméretű rakétát nagy ütemben tudnak indítani.
Az utolsó bizonytalan tényező az amerikai hadsereg. A nemzetbiztonsági indítási program jelenlegi szakasza két kategóriára oszlik. Az első kategória azoknak a küldetéseknek szól, amelyeknél nagyobb kockázat vállalható. Bármely vállalat jogosult ajánlatot tenni ezekre a küldetésekre, amelynek rakétája már legalább egyszer sikeresen indult. Jelenleg ide tartoznak a Falcon rakéták, a New Glenn és a United Launch Alliance Vulcan rakétája, de a következő egy-két évben az új közepes teherbírású rakétageneráció is csatlakozhat hozzájuk. A második kategória kizárólag a SpaceX és a United Launch Alliance számára van fenntartva.
Az amerikai Űrhaderő az év elején jelentősen megemelte az első kategóriába tartozó indítások előre jelzett számát: a korábban becsült 30-60-ról mintegy 170-re növelte. A második kategóriában pedig 54-ről 79-re emelte a várható indítások számát. Ezeket a küldetéseket 2025 és 2029 között rendelnék meg. Henry elmondta, hogy a katonai indítások iránti kereslet megugrását nem vették figyelembe a Quilty számításaiban, mert úgy véli, az amerikai hadsereg képes lesz kötelezni a SpaceX-et olyan indítások végrehajtására, amelyeket nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságúnak tart. Hozzátette, hogy a SpaceX már most is számos ilyen műholdat épít, például az űrbázisú légi mozgócél-felderítő műholdak konstellációjához. „Úgy gondolom, hogy az amerikai kormány rá fogja kényszeríteni őket erre” - mondta Henry. „A SpaceX már most is jelentős számú ilyen műholdat épít.”