Hunter

Rezgések egy másik csillagról

Először sikerült olyan hanghullámokat észlelni, melyek egy másik csillag külső rétegein keresztül jutottak el hozzánk. A jelenség, mely a mi Napunkon is könnyen észlelhető, az Alpha Centauri 'A' csillag felől észlelték, mely a legközelebbi Naprendszerünkhöz.


Az Alpha Centauri 'A' kibocsájtott hanghullámai

A European Southern Observatory (Eso) csillagászai hihetetlenül pontos mérések sorozatával boncolgatták a csillag által kibocsátott fényt, hogy láthassák a jelenséget. A mozgás melyet 875000 km sugárban mindössze 40 méter, természete leginkább a lélegzésre emlékeztet. Az ingadozás gerjesztette hanghullámokat, melyek a mi Napunk atmoszféráján haladnak keresztül, már a hatvanas évektől észlelnek. Ahogy a földi megfelelőjük, a szeizmikus hullámok megmutatják, hogy mi zajlik a Föld belsejében, a hanghullámok fontos mérőeszközévé váltak a Nap belsejében zajló folyamatoknak.

Alpha Centauri 'A'


A hanghullámok, melyet a Nap külső rétegeinek turbulens mozgása okoz, vezetnek ahhoz, hogy a Nap egy adott frekvencián rezeg. Egy ilyen "szívdobbanás" 5 perc hosszúságú. Sok tekintetben az Alpha Centauri 'A' a mi Napunk ikertestvére. Alig 4 fényévnyire (39 millió kilométerre) ez a legközelebbi szabad szemmel látható csillag. Májusban megfigyelések sorozatát végezte el az Eso svájci 1,2 méteres Leonard Euler teleszkópja a dél-amerikai La Silla csillagvizsgálóban. Az Alpha Centauri 'A' fényét a Coralie spektográf segítségével elemezték, ez a szerkezet jelentős sikereket ért el a közeli csillagok körül keringő bolygók felderítésében.

A legújabb mérések, melyeket Francois Bouchy és Fabien Carrier csillagászok végeztek, azt mutatják, hogy az Alpha Centaury 'A' 7 másodperces periódusokkal rezeg, ami nagyon közel áll a Napnál mért értékhez, ez alátámasztja a két csillag közti hasonlóság elméletét. A jövőben az asztroszeizmológia - ahogy ezt a tudományágat hívják - könnyen lehet, hogy fontos szerepet fog játszani a Nap-szerű csillagok megfigyelésében. Hamarosan felállítják a Harps spektográfot az Eso 3,6 méteres teleszkópjára, La Sillában. Amint működőképes lesz, a Coralie által mért rezgéseknél százszor gyengébbeket is képes lesz érzékelni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zocsi #8
    Zaqwe: 1 fényév az kb. 9640 milliárd km. Szóval ezt szorozd be 4* és megkapod az eredményt. :)
    Az Alfa rendszer nem két csillagból áll, amik egymás körül keringenek??? OO
    SATAN: Felrobbanni nem fog, mert csak úgy csillagok nem szoktak felrobbanni! A cikkben leírja, hogy a mi Napunk is hassonló lüktetést végez, csak a Nap picit gyorsabban.
    Tényleg, mi van ha ebből a lüktetésből lehet következtetni a korára az adott csillagnak?!! Teszem azt ez is úgy lüktet, mint egy emberi szív. A halálhoz közeledvén lassul a lüktetés.
  • ixyon #7
    igen, 4 fenyev 39 milio kilometer. mert 1 fenyev annyi ut, amennyit a feny 1 ev alatt megtesz. es bizon az masodpercenkent 300 000 kilometert tesz meg

    es a bolygokat csak akkor lehet latni, ha olyan nagyok, mint nalunk a szturnusz, es jo pozicioban vannak, azaz tavol a naptol, es a fenyes oldaluk nagy essze felenk laccik. ahogy s.k. mondta.

    es az alfa rendszernek 1elore nem fedeztek fel bolygoit, de meg lehetnek. meg sosem talaltak 2os rendszerben bolygoket, de nincs bizonnyitva, hogy nem lehet.
    s a bolygokat altalaban nem tavcsovel keresik, ahanem meresekkel kiszamitjak az elteresekbol, es megnezik, hogy lathato-e