Élhető lehet az Europa óceánja

Erre a következtetésre jutottak egy hasonló grönlandi jelenség megfigyelése után.

A Jupiter Europa nevű holdja kapcsán többnyire a NASA megfigyeléseiről és az egyéb, a témához kapcsolódó tanulmányokról számolunk be. Nemrég megtudtuk, hogy előbbi jövőre 23 milliárdból gazdálkodhat, utóbbi sorozatot pedig most egy újabb példány egészítette ki, érdekes következtetéssel.

A Nature oldalán jelent meg a részletes munka, amelyben a NASA Operation IceBridge névre keresztelt projektjének adataira támaszkodtak. Ennek keretében még 2015 és 2017 között gyűjtöttek információt a grönlandi jégtakaró jellemzőiről, többek között radart is bevetve, a most megvizsgált adatok pedig arra a következtetésre indították az új munkában résztvevő kutatókat, hogy bizonyos tekintetben párhuzamokat vonhatunk az ottani, valamint az Europa felszínén lévő jégtakaró között. Mindkét helyszínen jelen vannak az érdekes kettős gerincek, amelyek a jelek szerint a felszín alá leszivárgó és ott újból megfagyó folyékony víz, valamint a létrejövő nagyobb nyomás miatt alakítják ki ezen jellemzőket, ez pedig azt sugallja számukra, hogy a hold felszínének egyes részei is élhetők lehetnek.

A Stanford Egyetem School of Earth, Energy & Environmental Sciences keretein belül tevékenykedő szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a két helyszínen eltérő hőmérséklet, kémiai folyamatok, valamint nyomás uralkodik, emiatt a következő lépésben az Europa esetében látott hasonló jelenségeket, jellemzőket figyelnék közelebbről meg, hogy pontosabban felvázolják a hasonló és eltérő részleteket. Az világos, hogy Grönlandon az újból megfagyó víz és a nyomás miatt alakult ki a kettős gerinc, legalábbis az általuk említett helyszínen, mivel azonban az Europa kapcsán még nem rendelkezünk hasonlóan részletes adatokkal, több kérdés még megválaszolásra vár.

A holdat két külön küldetés veszi majd célba, ezek egyike az ESA JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) névre hallgató expedíciója, a másik pedig a NASA által kialakított Europa Clipper, amely már a jégrétegen áthatoló radart is magával cipelne.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Thrawn #9
    :))) Azért remélem, a Jupiter marad jelenlegi állapotában!
  • codaco #8
    E világok mindegyike a tiétek. Kivéve az Európát. Ne szálljatok le rá.
  • Thrawn #7
    Az egy dolog, hogy izomból megküldjük. A Voyagernél ez működött, mivel nem kellett üzemanyagot cipelni a pályára álláshoz, elrepült a Jupiter mellett. A pályára álló szondák estében jelentős üzemanyag mennyiség kell a fékezéshez, ezért úgy alakítják a pályát, hogy lehetőleg minél kisebb legyen a Jupieternél a szükséges sebességcsökkentés. Ennek a hosszabb repülési idő az ára.
  • Caro #6
    Szép lenne ha találnánk ott életet, de amíg nincs megerősítve addig csak találgatás.
    Nem csak fúrni lehet, olvasztani is lehet. Egy RTG hulladékhőjével már egész gyorsan lehetne haladni. Mondjuk ha sziklák is vannak a jégbe ágyazódva, akkor bukta.
    A kérdés inkább az, hogy az információ hogyan jut vissza? Rádiózni nem lehet ilyen vastag jégen keresztül, még csak a felszínig sem. Valószínűleg valamilyen vezetékes megoldást kellene alkalmazni egy felszíni egységhez.
    Ami inkább dühítő, hogy a NASA Europa Clipper szondája 2.5 év múlva indulna, de csak 2030-ra érne oda. És ez nem száll le, csak ennek az adatai alapján térképeznék fel egy későbbi leszállóegység lehetséges helyszínét.
    Az ESA szondája még rosszabb, az jövőre indulna, de csak 2031-re ér majd oda. Brutál lassú mindkettő... az egy dolog, hogy ha meg megküldjük "izomból", akkor a pályáraállás több üzemanyagot igényel, de a Voyager 1 annak idején 1.5 év alatt ott volt a Jupiternél, és még addig hintamanővert sem használt. Igaz, a Voyager sokkal könnyebb volt, mindössze 825 kg, az Europa Clipper meg 6 tonna... de azért a hordozó is jóval nagyobb, míg azt egy akkori technológiájú 600 tonnás Titan IIIE juttatta fel, utóbbi valószínűleg egy 1400 tonnás Falcon Heavy tetején fog csücsülni.
  • Cyberdog #5
    De jóval messzebb is van.
  • dyra #4
    Enceladus könnyebb lenne kutatni. A tigris csíkoknál lehet nagyon fúrni se kéne.
  • Cyberdog #3
    Nem beszélve a jóval kisebb gravitációról. Nem tudja valaki, hogy készült-e bármiféle tanulmány arról, hogy hogyan viselkedhet egy (ugyan zárt) óceán, jóval kisebb gravitációnál? Nyomás, tömeg, fajsúly, sűrűség miegymás... Bár mondjuk az összetételét sem nagyon tudjuk...
    Szerintem a jövő (fúró-merülő) szonda tervezésénél ilyenekre is kell gondolni.
  • Macropus Rufus #2
    nem kötekedés miatt, csak kijavítanálak: a szondának eléggé komoly fúrófelszereléssel kellene rendelkeznie ui. az Európa jégtakarójának a vastagsága 16-24km között van. Vélhetően van alatta élet, de lehet nem az a kérdés, hogy hány méterre, hanem, hogy 1-2km vagy esetleg 70-80km-re alatta (az Európa óceánjának mélysége 60-150km között van)
    Szóval szép meló lesz ott életet keresni. Aztán természetesen simán lehet, hogy a jég alatt 1-2m-re már ott az élet.
  • Caro #1
    Nem is értem miért nem küldtek oda még szondát. A legígéretesebb az egész naprendszerben.
    10-15 m-el a jégtakaró alatt a sugárzás teljesen elviselhető szintre csökken, és az árapály erők valószínűleg elegek ahhoz, hogy a jég alatt folyékony víz lehessen. A kérdés csak hogy hány m-re alatta... de itt is van még élet több ezer méter mélységben is.