Többször is felfedeztük a kőeszközöket

Az emberi innováció már évezredekkel ezelőtt sem mozgott egyenletes pályán.

Az ember fejlődésével, valamint az első kőeszközök megjelenésével kapcsolatban több érdekes tanulmányról is beszámoltunk az elmúlt időszakban, előbbi esetében például egyenesen megkérdőjelezik a kelet-afrikai kifejlődést, utóbbinál pedig egyes kutatók arról írtak, hogy az első ilyen eszközök korábban jelentek meg, mint ahogy azt eleinte gondoltuk. Most még messzebbre tolják ki a dátumot, a friss leletek alapján.

Amerikai szakemberek Etiópia északi részén, az Afar régióban végeztek további ásatásokat, amelyek eddigi eredményeit most részletes közleményben tették közzé. Eszerint nem messze attól a helytől, ahol korábban a legrégebbi emberi maradványokat is beazonosították (Bokol Dora 1, vagyis BD 1), több mint 300 különböző eszközre bukkantak, amelyek egy domb meredek oldalánál, üledékes rétegből kerültek elő. Ezek korát 2,58 millió évre teszik, amivel megelőzik az úgynevezett Oldowan-eszközök eddigi legkorábbi példányait, hiszen azok 2,56 millió évvel ezelőtt készültek, hasonló módszerrel. A korai emberek nagyobb kődarabokból pattintottak le kisebb, élesebb példányokat, amelyeket ezt követően több területen is hasznosítani tudtak.

Érdemes megjegyezni, hogy ütésre, illetve lapításra használt Lomekwian-kőeszközök Kenya területén 3,3 millió évre visszamenőleg megtalálhatók, a kutatók szerint azonban valami nagyjából 2,6 millió évvel ezelőtt megváltozott, a fejlettebb technológia ugyanis lehetővé tette a nagyobb precizitást, ahogy elődeink tapasztaltabbá váltak a pattintás terén, ezzel pedig hasznosabb eszközökre tettek szert – a megszerzett élelem feldolgozásával eközben egyéb változásokra is sor került, hiszen az átlagos emberi fogméret ezt követően csökkenést mutat. Problémát jelent, hogy nem látjuk az átmenetet, illetve a közvetlen kapcsolatot a korábbi leletek és a fejlettebb eszközök között, ami arra utal, hogy ezen kőeszközöket több körben, több eltérő helyszínen is felfedezhették, ezt követően pedig csak jókora késéssel vált a technológia egyeduralkodóvá (kisebb-nagyobb kődarabokat csimpánzok is használtak, ezen fejlettebb technológiát viszont csak elődeink vetették be, a jelek szerint több különböző régióban, eltérő időszakokban).

A csoport tagjai jövőre visszatérnek a kelet-afrikai helyszínre, azt remélik ugyanis, hogy egyéb régiókban hasonló leletekre bukkannak majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #55
    "Az mar kozeptavon sem "haszontalan" elmeleti munka hogy valaki foallasban az eszkozoket fejleszti es teszi jobba"
    Igen, de ezt a plebs nem látja. Önként nem adakozna hogy valaki elméleteket gyártson. Az uralkodó széles körben beszedi az adót(egy adott méret felett), és ebből ad a tudósoknak, mert neki már lehetnek stratégiai tervei és látja hogy ehhez invesztálni kell a tudományba. Legtriviálisabb nyilván a haditechnikai kutatás, mert a háborúskodás nem nagyon lehetett megúszni.
  • Sequoyah #54
    Igen, ez egy teljesen logikus lehetoseg. Es azt is megmagyarazza, hogy pl Eszam Amerikaban miert nem tortent meg soha az attores, ugyanis ott mindvegig teljesen jol meg lehetett elni a vadaszatbol es gyujtogetesbol.
    Es azt is tudjuk, hogy a fentiek ellenere ok is folytattak mezogazdalkodast, csak sokkal kisebb leptekben, haztaji vetemenyesek szintjen. Szoval ez jo pelda az atmenetre, mert ott meg nem hagytak fel a vadaszattal, megis mar turtak a foldet. Ha ott is kiszaradt volna az erdo, akkor mar meglett volna az alapjuk a mezogazdalkodashoz, csak nagyobb teruletre kellett volna kiterjeszteni.

    amikor úgy döntenek hogy elkezdenek erőforrásokat tenni a látszólag haszontalan elméleti munkába.

    Az mar kozeptavon sem "haszontalan" elmeleti munka hogy valaki foallasban az eszkozoket fejleszti es teszi jobba. Egy tudos aki jobb eszkozt keszit es jobb vetoanyagot fejleszt ki rovidtavon is igen ertekes tud lenni. Es ahogy nagyban termesztettek, ugy egyre tobbet kellett szamolni, kereskedni stb..., amit mar csak ki kellett szervezni valakinek foallasba, igy jottek az irnokok, konyvelok stb...

    A vallas es a kultura eseten pedig vigyazni kell hogy mi az ok es az okozat. Nem azert keletkeztek ezek mert volt ra eroforras es akkor miert ne... Inkabb forditva. Ahol a megfelelo tipusu vallas es kultura alakult ki barmilyen okbol is, azok a nepek osszetartobbak es erosebbek lettek, es azok lettek naggya. Pl van tudomanyos bizonyitek ra hogy az eros, duhos, bunteto istenkepben hivo nepek sikeresebbek mint a laza es josagos istenben hivo nepek.
  • defiant9 #53
    Ha megnézzük Mezopotámiában az Uruk kultúrát, akkor azt látjuk hogy ameddig lehetett ment a halászat, vadászt, gyűjtögetés. Majd egyszercsak:
    Késő Uruk-kor
    I. e. 3500 körül megváltozott a korábbi éghajlat Mezopotámiában. A korábban csapadékos időjárást egy jelentősen szárazabb váltotta fel, és a kiterjedt mocsárrendszer kezdett kiszáradni. Ez a vadászat és halászat visszaszorulásához, a földművelés fontosságának növekedéséhez vezetett. Növekedett a lakható terület és a népesség.[4] A késő Uruk-korban északon csökkent, délen viszont nőtt a települések száma, ekkor Uruk környékére esett a 60%-uk, Uruk pedig elérte a 100 hektáros területet, amivel majdnem kétszer akkora volt, mint akármelyik más település.[1] A települések határa egyre nagyobb lett, az ellátásukhoz szükséges földterület nőtt, végül a szomszédos települések területe összeért. A földművelők az egyre nagyobb földterület miatt már nem lakhattak mind az egyetlen központi településen, a földekre való kijutás idejének csökkentése miatt ki kellett költözniük a központi településtől függő kisebb falvakba. A késő Uruk-korban Dél-Mezopotámiában is kialakult a többszintű településrendszer

    Kell a külső kényszer, ameddig a természetből jön a bőség és csak el kell venni addig nincs motiváció gazdaság kialakítására. Persze nem fekete-fehér az átmenet hogy eddig vadásztunk mostantól meg a földet túrjuk, de ahogy az utóbbi egyre dominánsabbá válik úgy kezd a városias állam kialakulni ami a fejlődés motorja, itt alakul ki sok szakterület, és a szakemberek akik eleinte feltalálják, csiszolgatják a technológiát. A képzett 'tudósok' később veszi át tőlük a stafétát. Az is egy érdekes történet amikor úgy döntenek hogy elkezdenek erőforrásokat tenni a látszólag haszontalan elméleti munkába. Ehhez szvsz. már nem elég a nép, azok jószántukból nem tartanák el a tudósokat(ellenben a papokkal), egy jelentős hatalommal bíró uralkodói rétegnek van lehetősége javakat átcsoportosítani erre, nyilván valami stratégiai megfontolásból.
  • Sequoyah #52
    A mai napig "rejtely", hogy miert is kezdtunk el varosiasodni. Pontosabban miert is kezdtunk letelepedni es mezogazdasagba kezdeni, aminek egy kovetkezmenye a varosodas.
    Azt mondod nem volt annyi hus, de a mezogazdasag valojaban a taplalkozas es ugy altalaban az eletminoseg romlasaval jart az ember szamara. A letelepedes utan KEVESEBB hus es zoldseg jutott, mint a vadaszo/halaszo kozossegekben. Szoval nehez ok-okozati osszefuggest talalni, mert nincs olyan indok hogy "azert telepedtek le mert ugy tobb volt a kaja"...

    Viszont ha rosszabb minosegben is, de vegeredmenyben tobb embert tudtak eltartani letelepedve. Szoval szamomra a leglogikusabb az a magyarazat, hogy minden ellenerv es hatraltato tenyezo ellenere a sok embercsoport kozul belekezdett a mezogazdalkodasba, es a puszta szamossagukkal aztan elnyomtak a tobbit...
  • defiant9 #51
    Írtad is korábban hogy mezőgazdaság. Ahol a természetből nem lehet annyi húst kivenni amivel kényelmesen elvan a törzs, ott kénytelenek okoskodni. Amerika, Afrika, Ázsia füves pusztáin, dzsungeleiben ez az erőforrás megvan. Ahol szűkös természeti erőforrásokból kell sokat kihozni, annak intenzív mivolta létrehozza az egyre inkább specializálódó tömeget, ebből meg az jön ki hogy egyre profibb lesz valaki a saját szakmájában, tovább agyal. Van ahol annyira kevés az erőforrás hogy csak vegetálás megy és nem éri el a populáció a kritikus tömeget (pl. Ausztrália), vagy elve egy kis szigetről beszélünk korlátos erőforrásokkal.
    Igen, érdekes hogy a Földnek is csak néhány pontja olyan ami több oldalról is katalizálja a civilizációkat, más tektonikus mozgásoknál sokkal hátrébb tarthatnánk.
  • Sequoyah #50
    Igy van. Erdekes, hogy Europat/Kozel-Keletet nezve azt hinnenk hogy a varosiadas az tovenyszeru. Hisz tobb regiokban is ujra es ujra varosiasodas lett a vege, az idoszakos osszeomlasok utan is.

    Viszont Eszak-Amerikaban evezredeken keresztul emberek 10 millioi eltek ugy, hogy semmifele varosi kozosseg nem alakult ki, pedig kereskedelem azert volt kozottuk...
  • defiant9 #49
    Én úgy vélem sok nagyságrendi eltérés van az élet megjelenése és egy homo sapiens szintű életforma létrejötte közt. A homo sapiens és a technológiai civilizáció közé is bekockáztatnék egy nagyságrendet földi körülményeknél (ennél primitívebb 'majmoknál' meg még többet). Ha a körülmények nem kényszerítenek a fejlődésre akkor mindenki elücsörög a langyos vízben. A fejlődés zálogát én a kritikus 'városias specializálódó' tömeg elérésében és a szomszédokkal rivalizálásban(leegyszerűsítve a háborúskodás) látom. A dzsungel bőségében az elszigetelt kis falvak szükségszerűen megrekednek egy primitív szinten, görög városállamok pedig szükségszerűen technológiai civilizációba torkollnak. Maga a kultúra/vallás csak gyorsít/lassít a folyamaton.
  • Sequoyah #48
    Fontos megertenunk hogy mik a torvenyszerusegek, es mik a szerencses veletlenek.

    Pl Ipari forradalom csak 1x volt a tortenelemben, es sok tortenelmi valtozo szerencses egyuttallasa kellett hozza. Egyebkent pedig sokaig eltengodott ugy az emberiseg hogy nem tortent meg, pl az okori Romaban is megtortenhetett volna. Lehet hogy nem is torvenyszeru? Lehet hogy mas bolygon levo foldonkivuli civilizacioknal egyaltalan nem kovetkezik be, es 100ezer evekig elnek kozepkori szinten? Lehet ez egy megoldasa a Fermi paradoxonnak?

    Ha viszont valami tobbszor, egymastol fuggetlenul kialakult, akkor az gyanus hogy torvenyszeru.
  • defiant9 #47
    Szvsz vannak olyan direkt - a létezéshez univerzálisan/globálisan kapcsolódó - 'felfedezések' amik szükségszerűen többször következnek be, ilyen az hogy az éles kő jobban használható, csináljunk éles követ, legyen fedél a fejünk felett, süssük meg tűzben a húst, vegyünk fel ruhát. Elvontabb absztrakciót igénylő közvetett hatású találmányok pl. kerék, már nem következnek be szükségszerűen többször. A környezeti kényszer ami afelé tolja a populáció tagjait hogy kezdjenek el agyalni egy probléma hatékonyabb megoldásán.
  • VolJin #46
    "Azt pedig lattuk hogy hiaba valtunk intelligense akar gyorsan akar lassan, ezt az intelligenciat evszazezredekig csupan arra hasznaltuk, hogy csoportban vadasszunk, ami nem kifejezetten peldatlan a foldtortenelem soran. A civilizacios forradalmak a biologiai valtozasoktol teljesen fuggetlenul zajlottak.'

    Bingó!

    Néhány ősközösségi törzs a mai napig megrekedt azon a szinten, ahol a mi őseink ezer éve voltak, ugy, hogy mi világháborúkat vívtunk, űr utaztunk...