Többször is felfedeztük a kőeszközöket

Az emberi innováció már évezredekkel ezelőtt sem mozgott egyenletes pályán.

Az ember fejlődésével, valamint az első kőeszközök megjelenésével kapcsolatban több érdekes tanulmányról is beszámoltunk az elmúlt időszakban, előbbi esetében például egyenesen megkérdőjelezik a kelet-afrikai kifejlődést, utóbbinál pedig egyes kutatók arról írtak, hogy az első ilyen eszközök korábban jelentek meg, mint ahogy azt eleinte gondoltuk. Most még messzebbre tolják ki a dátumot, a friss leletek alapján.

Amerikai szakemberek Etiópia északi részén, az Afar régióban végeztek további ásatásokat, amelyek eddigi eredményeit most részletes közleményben tették közzé. Eszerint nem messze attól a helytől, ahol korábban a legrégebbi emberi maradványokat is beazonosították (Bokol Dora 1, vagyis BD 1), több mint 300 különböző eszközre bukkantak, amelyek egy domb meredek oldalánál, üledékes rétegből kerültek elő. Ezek korát 2,58 millió évre teszik, amivel megelőzik az úgynevezett Oldowan-eszközök eddigi legkorábbi példányait, hiszen azok 2,56 millió évvel ezelőtt készültek, hasonló módszerrel. A korai emberek nagyobb kődarabokból pattintottak le kisebb, élesebb példányokat, amelyeket ezt követően több területen is hasznosítani tudtak.

Érdemes megjegyezni, hogy ütésre, illetve lapításra használt Lomekwian-kőeszközök Kenya területén 3,3 millió évre visszamenőleg megtalálhatók, a kutatók szerint azonban valami nagyjából 2,6 millió évvel ezelőtt megváltozott, a fejlettebb technológia ugyanis lehetővé tette a nagyobb precizitást, ahogy elődeink tapasztaltabbá váltak a pattintás terén, ezzel pedig hasznosabb eszközökre tettek szert – a megszerzett élelem feldolgozásával eközben egyéb változásokra is sor került, hiszen az átlagos emberi fogméret ezt követően csökkenést mutat. Problémát jelent, hogy nem látjuk az átmenetet, illetve a közvetlen kapcsolatot a korábbi leletek és a fejlettebb eszközök között, ami arra utal, hogy ezen kőeszközöket több körben, több eltérő helyszínen is felfedezhették, ezt követően pedig csak jókora késéssel vált a technológia egyeduralkodóvá (kisebb-nagyobb kődarabokat csimpánzok is használtak, ezen fejlettebb technológiát viszont csak elődeink vetették be, a jelek szerint több különböző régióban, eltérő időszakokban).

A csoport tagjai jövőre visszatérnek a kelet-afrikai helyszínre, azt remélik ugyanis, hogy egyéb régiókban hasonló leletekre bukkannak majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #47
    Szvsz vannak olyan direkt - a létezéshez univerzálisan/globálisan kapcsolódó - 'felfedezések' amik szükségszerűen többször következnek be, ilyen az hogy az éles kő jobban használható, csináljunk éles követ, legyen fedél a fejünk felett, süssük meg tűzben a húst, vegyünk fel ruhát. Elvontabb absztrakciót igénylő közvetett hatású találmányok pl. kerék, már nem következnek be szükségszerűen többször. A környezeti kényszer ami afelé tolja a populáció tagjait hogy kezdjenek el agyalni egy probléma hatékonyabb megoldásán.
  • VolJin #46
    "Azt pedig lattuk hogy hiaba valtunk intelligense akar gyorsan akar lassan, ezt az intelligenciat evszazezredekig csupan arra hasznaltuk, hogy csoportban vadasszunk, ami nem kifejezetten peldatlan a foldtortenelem soran. A civilizacios forradalmak a biologiai valtozasoktol teljesen fuggetlenul zajlottak.'

    Bingó!

    Néhány ősközösségi törzs a mai napig megrekedt azon a szinten, ahol a mi őseink ezer éve voltak, ugy, hogy mi világháborúkat vívtunk, űr utaztunk...
  • Sequoyah #45
    egymás utánzásával fokozatosan tökéletesedtek az eszközök év-tízezredek év-százezrdek alatt.

    Nem ezt csinaljuk ma is?:D Utanzom a tanaromat, esetleg hozzateszek egy icipicit en is es ezt hivom innovacionak.

    Egyebkent pedig ezt az atmenetet hivjuk ugy, hogy "felfedeztuk". Es a jelek szerint ez az atmenet tobbszor is megtortent fuggetlenul egymastol, szoval kvazi torvenyszeru dologrol van szo, ami az adott intelligenciabeli fejlettseggel elkerulhetetlen.
  • ostoros #44
    Így igaz, de kellett lennie átmenetnek, amikor már csinált komplexebb eszközöket, de még nem tudatosan, hanem mondjuk majom szintjén. (Azoknak is nagyon sok dolgot meg lehet tanítani.)
    Ráadásul itt bejön a képbe az utánzás is. Mert a majmok utánzás útján csinálják meg azt, amit, ugyanakkor az emberben is igen erős ez az ösztön.

    Lehet, hogy tudatosság jó darabig nem volt, csak egymás utánzásával fokozatosan tökéletesedtek az eszközök év-tízezredek év-százezrdek alatt.

    És itt a probléma az, hogy ez leletanyagból nem biztos, hogy elkülöníthető.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.17. 20:05:46
  • Sequoyah #43
    Az en kommentemben is a "tudatosan" az utolso szo...

    Lehet ezt ragozni, belevonni az innovacio szot, hogy az ember megfigyelve a munkaja eredmenyet mar a kovetkezo eszkozpeldanyt is mashogy csinalja meg hogy az jobb legyen, mig a madarak maximum berogzodott mozdulatsort kovetnek. De ezen a ponton mindenfele tovabbi magyarazkodas nelkul is vilagosnak kene lennie hogy miben mas egy ember altal keszitett eszkoz barmi masnal...
  • ostoros #42
    Épp ez az, hogy nem. Állatok is formálnak át tárgyakat, például madarak méretre vágják a kaktusz töviseit, vagy botokat, hogy kutakodhassanak velük, stb.
    Az igazi különbség a tudatosság.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.17. 19:37:56
  • Sequoyah #41
    Az erto olvasashoz pedig vegkepp nem kell tudosnak lenni, hanem csak elvegezni az altalanos iskolat. Biztosan elvegezted?
    Nincs ebben semmi ironia, es szemellenzo. Probalom elmagyarazni neked mas szavakkal:


    Van kulonbseg a kozott hogy a termeszetben talalt targyakat eszkozkent hasznalunk, es akozott hogy termeszetben talalt targyakat atformalunk ugy, hogy egy jobb eszkozunk legyen. Elobbire sok pelda van az allatvilagban, de utobbira nagyjabol csak az ember, es a tagabban ertelmezett elodei voltak kepesek.

    A cikk a pattintott koeszkozokrol szol es tarsairol, amit a madarak sosem keszitettek tudatosan...

  • UUUU #40
    Ha erezned az ironiat, akkor a szemellenzo is lekerulne a szemedrol.
    Egz sima ko is lehet eszkoz, nem kell meg pattintani se le rola darabokat. :)
    De biztos veletlen volt, hogy hasznalni kezdtek es komoly innovacios munka kellett hozza, hogy hasznalatba vegyek oket, mikozben uton-utfelen belebotlottak.
    Megjegyeznem, hogy vannak madarak is, amelyek eszkozkent hasznalnak kovet, feltorni diot, lasd varju. Sot meg ennel is tobbet tudnak ami kozel sem oszton Lasd: https://www.origo.hu/tudomany/20090525-a-vetesi-varju-is-ugyesen-hasznal-eszkozoket.html Szoval el ne szallj attol, hogy az ember kovet hasznalt a regmultban,amellyel nap mint nap talalkozott. :) Az lett volna a komolytalan vicc, ha nem tobbszor, tobb helyen jonnek arra ra, hogy eszkozkent lehet hasznalni. Ehhez nem kell tudosnak lenni, hogy ep esszel felfoghato legyen.
    Utoljára szerkesztette: UUUU, 2019.06.15. 10:23:16
  • Sequoyah #39
    Ez mondjuk egeszen logikus hogy eloszor veletlenul pattintottak le a kovet es vettek eszre hogy milyen jo eles, ahogyan a tuzet is egy villamcsapas utan hasznalhattak eloszor. Es kesobb, ezt probaltak utanozni.
    De a tudomany sem allitja ezt mashogy.
  • ostoros #38
    Igen. Gyanítom, hogy az első pattintott eszközöket is inkább csak találták, vagy csak esetlegesen hasadt meg az adott kő amit a kezükbe vettek, és csak később próbálták reprodukálni őket.
    Mert az már határozott lépés, hogy tudatosan készít szerszámot, bár primitívebb szinten ez utóbbira is képesek madarak és majmok is, például botokat méretre szabnak az adott cél eléréséért.
    Igaz, a madarak nem tudatosan készítik a szerszámaikat, hanem ösztön alapján.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.06.13. 20:33:43