Gyurkity Péter
Megkérdőjelezik az ember kelet-afrikai kifejlődését
A kontinens északi részén ugyanis nagyon régi leletekre bukkantak.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a Science magazin oldalán, amelyben nem kizárólag új leletek kiértékeléséről számolnak be a kutatók, de egyben az ember kifejlődésével, pontosabban annak helyszínével kapcsolatos hagyományos elméletet is megkérdőjelezik. Amennyiben visszaigazolják a dátumokat, valóban átírhatjuk az eddig feltételezett menetrendet.
Az algériai Ain Boucherit, amely El-Eulma város közelében található, azért rendkívül érdekes helyszín, mert itt, egy hasadék mélyén, először (még 2006 folyamán) egy 1,9 millió évesre becsült rétegre bukkantak, két évvel később pedig egy még régebbi réteg is előkerült, amelynek kiértékelése nagyjából most zárult le. A régészek több datálási technológiát is bevetettek a pontosabb eredmény érdekében, az általuk közzétett anyagban pedig leszögezik, hogy a maradványok egészen 2,4 millió évvel nyúlnak vissza az időben, ami azt jelenti, hogy az itt talált korai kőeszközök nagyjából 600 ezer évvel idősebbek, mint az eddig ismert legrégebbi észak-afrikai leletek. Mi több, itt mindössze 200 ezer év az eltérés a jelenlegi legidősebb, etiópiai példányokhoz képest, ami viszont azt jelenti, hogy az ember (nagy valószínűséggel a Homo habilis, netán a kései Australopithecus) csaknem 1 millió évvel korábban rajzott szét a kontinensen – vagy eleve több helyszínen fejlődött ki, ahogy az új, terjedőben lévő elméletek szerint is történt.
Emberi maradványokat, csontokat sajnos nem találtak, ezért meglehetősen nehéz annak meghatározása, hogy pontosan mely csoportok élhettek itt 2,4 millió évvel ezelőtt. A kőeszközök viszont nagyon hasonlítanak a kelet-afrikai Oldowan-eszközökre, tehát előfordulhat, hogy onnan gyorsan terjedtek el, netán ez a csoport önállóan fejlesztette ki azokat. Az állati maradványok (vízilovak, krokodilok, elefántok, disznók, rinocéroszok, lovak, disznók, hiénák, stb.) alapján ezek az előemberek nem nagyon válogattak a lehetséges célpontok között, mi több, nem pusztán a tetemeket gyűjtötték be, hanem maguk is aktívan vadászhattak – ez utóbbit viszont egyelőre nem tudjuk biztosan kijelenteni, bár már rendelkezésükre álltak a késszerű, nagyon is éles eszközök, tehát a feltételek nagyjából adottak voltak.
A datálás visszaigazolásához független tanulmányra lesz szükség, amennyiben ez megvalósul, még nagyobb erővel terjedhet el az új elmélet, miszerint az ember nem Kelet-Afrikában, hanem a teljes kontinensen fejlődött ki.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a Science magazin oldalán, amelyben nem kizárólag új leletek kiértékeléséről számolnak be a kutatók, de egyben az ember kifejlődésével, pontosabban annak helyszínével kapcsolatos hagyományos elméletet is megkérdőjelezik. Amennyiben visszaigazolják a dátumokat, valóban átírhatjuk az eddig feltételezett menetrendet.
Az algériai Ain Boucherit, amely El-Eulma város közelében található, azért rendkívül érdekes helyszín, mert itt, egy hasadék mélyén, először (még 2006 folyamán) egy 1,9 millió évesre becsült rétegre bukkantak, két évvel később pedig egy még régebbi réteg is előkerült, amelynek kiértékelése nagyjából most zárult le. A régészek több datálási technológiát is bevetettek a pontosabb eredmény érdekében, az általuk közzétett anyagban pedig leszögezik, hogy a maradványok egészen 2,4 millió évvel nyúlnak vissza az időben, ami azt jelenti, hogy az itt talált korai kőeszközök nagyjából 600 ezer évvel idősebbek, mint az eddig ismert legrégebbi észak-afrikai leletek. Mi több, itt mindössze 200 ezer év az eltérés a jelenlegi legidősebb, etiópiai példányokhoz képest, ami viszont azt jelenti, hogy az ember (nagy valószínűséggel a Homo habilis, netán a kései Australopithecus) csaknem 1 millió évvel korábban rajzott szét a kontinensen – vagy eleve több helyszínen fejlődött ki, ahogy az új, terjedőben lévő elméletek szerint is történt.
Emberi maradványokat, csontokat sajnos nem találtak, ezért meglehetősen nehéz annak meghatározása, hogy pontosan mely csoportok élhettek itt 2,4 millió évvel ezelőtt. A kőeszközök viszont nagyon hasonlítanak a kelet-afrikai Oldowan-eszközökre, tehát előfordulhat, hogy onnan gyorsan terjedtek el, netán ez a csoport önállóan fejlesztette ki azokat. Az állati maradványok (vízilovak, krokodilok, elefántok, disznók, rinocéroszok, lovak, disznók, hiénák, stb.) alapján ezek az előemberek nem nagyon válogattak a lehetséges célpontok között, mi több, nem pusztán a tetemeket gyűjtötték be, hanem maguk is aktívan vadászhattak – ez utóbbit viszont egyelőre nem tudjuk biztosan kijelenteni, bár már rendelkezésükre álltak a késszerű, nagyon is éles eszközök, tehát a feltételek nagyjából adottak voltak.
A datálás visszaigazolásához független tanulmányra lesz szükség, amennyiben ez megvalósul, még nagyobb erővel terjedhet el az új elmélet, miszerint az ember nem Kelet-Afrikában, hanem a teljes kontinensen fejlődött ki.