Tibetben bukkantak gyenyiszovai maradványokra

Most először azonosítottak ilyen leletet az eredeti helyszínen kívül.

Az érdekes, mindössze néhány évvel ezelőtt elkülöníthetővé vált embercsoport eddig egyetlen oroszországi helyszín maradványai alapján volt ismert előttünk, bár a DNS-minták elemzéséből jól kimutatható, hogy utódaik több kontinensen is megtalálhatók. Most egy újabb régióban azonosítottak be egy ilyen leletet, amely azonban jóval régebben bukkant elő.

A gyenyiszovaiak kapcsán legutóbb arról olvashattunk, hogy ezek az emberek az említett helyen (amely egyben a csoport nevét is adja) több évtizeden keresztül együtt éltek a neandervölgyiekkel, a keveredés így teljesen biztosnak mondható. Tibetben azonban végre előkerült egy újabb lelet, amely betekintést nyújt a csoport vándorlási útvonalaiba és alkalmazkodási képességeibe, bár itt még több részlet is visszaigazolásra vár. Maga a lelet egy állkapocstöredék, amely eredetileg még 1980-ban került elő, akkor egy ismeretlen pap találta azt meg egy barlangban a Tibeti-fennsíkon, 3 ezer méter feletti magasságban. A csont a hatodik Gung-Thang élő Buddha közvetítésével került egy közeli egyetem gyűjteményébe, amelyet 30 éven keresztül senki nem vizsgált meg – 2016-ban azonban elindult a munka, amely most hozta meg a meglehetősen érdekes eredményt.

DNS-mintára ugyan nem akadtak, a csonthoz kapcsolódó anyag vizsgálata révén azonban 160 ezer évesre becsülik a maradványt, amely sem a homo erectus megnyújt fogaival, sem pedig a homo sapiensre jellemző állformával nem rendelkezik. A fogak alapján ez egy gyenyiszovai ember csontja lehetett, és bár az még nem világos, hogy az illető a jelenleg ismert 3 eltérő csoport melyikébe tartozott (vagy esetleg egy újabb különálló csoportról van-e szó), egy másik hivatalos közlemény szerint ezzel világossá vált, hogy a gyenyiszovai ember még azelőtt jelent meg a Tibeti-fennsíkon, hogy a homo sapiens felbukkant volna a régióban – vagyis kellően alkalmazkodóképes volt ahhoz, hogy az oxigénben ritka környéken is eléldegéljen. Erre a következtetésre, valamint a gyenyiszovai-barlang lakóival való közeli kapcsolat kimutatására az ősi fehérjék elemzésével jutottak, bár ez nem kellően pontos ahhoz, hogy a még szűkebben vett besorolást is elvégezzék.

A szakemberek ellátogattak abba a barlangba, ahol a lelet eredetileg előkerült, itt azonban egyelőre csak állati maradványokat találtak, amelyeket annak idején kőeszközökkel munkáltak meg – azt még nem tudni, hogy melyik embercsoport tagjai munkájának eredményét látjuk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    Azert a dns nyomok alapjan viszonylag jol latszik, hogy hogyan terjedt el az ember (meg elotte az emberszabasuak), miutan Adam es Eva leestek arrol a bizonyos gyumolcsfarol.

    Egyebkent ugyanezeket a nyomokat hasznalva latszik az is, hogy a civilizacio szuletesi helye a mai Fekete tenger aljan volt es onnan mentek mindenfele amikor a jegkorszak vegen a Boszporusz atszakadt. Kulon poen, hogy tobb fuggetlen eredettortenet (koztuk az oszovetseg) is megorizte az esemeny emleket. Persze mindegyikben csak a foszereplo eli tul, de a nyomok alapjan egy koriv menten szeledtek szet az oseink, tavolodva a mai Boszporusztol.

    Hasonloan erdekes jelenseg az, hogy a neandervolgyiek utolso ismert lakhelye a Gibraltari barlangok voltak. Genetikai nyomok alapjan viszont a baszkok valoszinuleg az o leszarmazottaik.

    Az eloemberek eseten is megfigyelhetoek hasonlo folyamatok, persze sokkal korabbrol, ezert nehezebb hasznalhato DNS-t talalni.
  • zsgaby #2
    Az emberi fajt "idegenek" "teremtették" és időbe telt míg megtalálták a megfelelő földrajzi helyet a szaporodásához. Ezért több helyen is felbukkanhat.
    Utoljára szerkesztette: zsgaby, 2019.05.07. 21:32:34
  • morguldae #1
    Jöhet akkor a nagy klasszikus kérdés, hogy "Már csak az a kérdés, hogy ki tette oda és miért?" :-)