Gyurkity Péter
Három évvel tovább figyelik meg a Jupitert
A Juno több időt kap, hogy minden fontos megfigyelést elvégezhessen.
A NASA Juno névre keresztelt szondájának eddigi útjáról és a küldetés fontosabb fejleményeiről mi is folyamatosan beszámoltunk, így olvasóink tisztában lehetnek azzal, hogy a küldetés egy apró hibától eltekintve eddig akadálymentesen folytatódott. Az illetékesek most döntöttek a határidők kitolásáról, így a Juno 3 további évet kap a tudományos célú megfigyelésre.
A hivatalos közleményből kiderül, hogy a NASA beleegyezett a finanszírozás 2022-ig történő folytatásába. Ennek révén a fontosabb műveletek egészen 2021-ig folytatódnak, az adatok kielemzése pedig egy évvel később zárul majd le, miután a szonda végleg búcsúzik. Az eredeti menetrend alapján erre már idén februárban sor került volna, ám 2016 folyamán gondokat észleltek a fő hajtómű szelepeinél, így a szonda végül mégsem került a rövidebb pályára, ami lehetővé tette volna a 14 napos időközönként lebonyolított átrepüléseket. Az eszköz így maradt az 53 napos orbitális pályán, ami azt jelenti, hogy az összesen tervezett 32 közeli megfigyelésből eddig csak 12-re került sor, a maradékot pedig a hátralévő 3 év alatt teljesítenék.
Érdekes megfigyelésekből eddig sem volt hiány, legutóbb például a villámok gyakoriságának jobb felmérése, valamint ezek eloszlása volt a soron. Kiderült a szakemberek számára, hogy a Földdel ellentétben a Jupiteren a sarki régiókhoz közel gyakoribbak a villámlások, míg az egyenlítői részeken ritkább ez a jelenség. A Voyager-1 ugyan 1979-ben rádiójelek révén szintén regisztrált villámlásokat, ezeket akkor azonban nem vetették össze az általunk ismert példányok eloszlásával, a Juno viszont jóval közelebb helyezkedik el a bolygóhoz, ami lehetővé tette a részletesebb adatok begyűjtését.
A Juno emellett azon elméleteket is igazolta, amelyek szerint a gázóriás korántsem unalmas, ez tehát továbbra is több meglepetést tartogathat számunkra. A belső szerkezet a korábban gondoltnál jóval bonyolultabb lehet, egy nagyobb, sokkal ritkásabb maggal, de itt még további megfigyelésekre és mérésekre lesz szükség.
A NASA Juno névre keresztelt szondájának eddigi útjáról és a küldetés fontosabb fejleményeiről mi is folyamatosan beszámoltunk, így olvasóink tisztában lehetnek azzal, hogy a küldetés egy apró hibától eltekintve eddig akadálymentesen folytatódott. Az illetékesek most döntöttek a határidők kitolásáról, így a Juno 3 további évet kap a tudományos célú megfigyelésre.
A hivatalos közleményből kiderül, hogy a NASA beleegyezett a finanszírozás 2022-ig történő folytatásába. Ennek révén a fontosabb műveletek egészen 2021-ig folytatódnak, az adatok kielemzése pedig egy évvel később zárul majd le, miután a szonda végleg búcsúzik. Az eredeti menetrend alapján erre már idén februárban sor került volna, ám 2016 folyamán gondokat észleltek a fő hajtómű szelepeinél, így a szonda végül mégsem került a rövidebb pályára, ami lehetővé tette volna a 14 napos időközönként lebonyolított átrepüléseket. Az eszköz így maradt az 53 napos orbitális pályán, ami azt jelenti, hogy az összesen tervezett 32 közeli megfigyelésből eddig csak 12-re került sor, a maradékot pedig a hátralévő 3 év alatt teljesítenék.
Érdekes megfigyelésekből eddig sem volt hiány, legutóbb például a villámok gyakoriságának jobb felmérése, valamint ezek eloszlása volt a soron. Kiderült a szakemberek számára, hogy a Földdel ellentétben a Jupiteren a sarki régiókhoz közel gyakoribbak a villámlások, míg az egyenlítői részeken ritkább ez a jelenség. A Voyager-1 ugyan 1979-ben rádiójelek révén szintén regisztrált villámlásokat, ezeket akkor azonban nem vetették össze az általunk ismert példányok eloszlásával, a Juno viszont jóval közelebb helyezkedik el a bolygóhoz, ami lehetővé tette a részletesebb adatok begyűjtését.
A Juno emellett azon elméleteket is igazolta, amelyek szerint a gázóriás korántsem unalmas, ez tehát továbbra is több meglepetést tartogathat számunkra. A belső szerkezet a korábban gondoltnál jóval bonyolultabb lehet, egy nagyobb, sokkal ritkásabb maggal, de itt még további megfigyelésekre és mérésekre lesz szükség.