Gyurkity Péter

Kevésbé fontos az életmód a rák kialakulásában

Ez azonban a típustól függ, így a környezeti hatásoknak még így is jut szerep.

A rákkutatás területén az utóbbi időben a potenciális gyógymódok és a jó értelemben vett végső megoldás foglalkoztatja a közvéleményt, eközben azonban a megelőzés formái és a főbb okok szemrevétele sem maradhat el. Ez utóbbi kapcsán látott most napvilágot egy új tanulmány, amely érdekes eredményeket kínál.

Egy amerikai orvoscsoport tette közzé saját munkájának eredményét, amely arra utal, hogy a környezeti hatásoknak és az életmódnak az eddig gondoltnál kisebb jelentősége van a rák kialakulásában. Ők ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy ez az esetek nagy részében génproblémákra vezethető vissza, egészen pontosan azon másolási hibákra, amelyek a sejtosztódáskor bukkanhatnak fel. Ezen hibák olykor kritikus jelentőséget nyernek, az ilyen kritikus változatokból pedig két-három elegendő ahhoz, hogy a rák megjelenjen az illető személy szervezetében. Ebben az esetben tehát hiába tartunk be minden szabályt, a szinte tökéletes életmód sem jelent egérutat – igaz, a megelőzés még ekkor is sokszor megvalósítható.

A képet némileg árnyalja, hogy a rák típusától függően eltérő eredményeket kapunk. A szakemberek leszögezik, hogy az adatok nem egységesek, hiszen míg az agy, a prosztata (dülmirigy), illetve a csontok esetében a káros mutációk 95 százaléka írható a másolási hibák (replikáció) számlájára, addig a hasnyálmirigyrák esetében ez 77 százalék, a tüdőráknál pedig alig 35 százalék. Átlagosan 66 százalék róható fel a genetikai hibáknak, de jól látható, hogy itt már bejön a környezeti és az életmóddal kapcsolatos hatások jelentősége, tehát az elfogadott vélemény, miszerint a főbb okok között egyaránt szerepelnek a genetikai hibák, a környezeti hatások, valamint a helytelen életmód, valószínűleg nem változik meg.

A tanulmány mégis fontos és hasznos, hiszen a típusok közötti különbségek részletes felvázolásával a megelőzés terén is jobb esélyeket kaphatunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • morguldae #9
    Az vagy amit megeszel! Ősi bölcsesség és még mindig nem értik... Nyomatják magukba ezt a sok silány mérgező ételt az emberek aztán meg csodálkoznak....
  • csulok0000 #8
    A cikkben azt írják, hogy bizonyos ráktípusoknál a genetikai hajlam mekkora aránnyal számít. Itt ki kell emelni, hogy azokat az embereket vizsgálják akik már rákosak. Tehát arról van adat, hogy a kifejlődött rák, miért is fejlődött ki. Teljesen más kérdés, hogy az adott rizikócsoportba tartozók közül mekkora arányú a megbetegedés. Pl. A azok, akik genetikailag hajlamosabbak rá, azoknak hány százaléka lesz beteg, vagy a dohányosok hány százaléka.
    Ennél a betegségnél azt is figyelembe kell venni, hogy rengeteg környezeti hatás alatt nem csak azt kell nézni ami pl. károsítja a tüdőt, vagy állandó gyulladást okoz és ezáltal növeli a kockázatot, hanem azokat is amelyek alacsonyabb szinten okoznak kárt. Elég csak a napsütésre gondolni, ahol pl.: az UV-A roncsolhatja a DNS-t, ami nem túl egészséges és kellő károsodással rákot okozz. Kérdés hogy ezt külső tényezőnek tekintik-e vagy genetikai hibának?
    Utoljára szerkesztette: csulok0000, 2017.04.06. 12:59:50
  • Ender Wiggin #7
    Túl sok dohányos és alkoholista van a tüdő, hólyag, szájrákosok között. Ezt nem lehet a véletlen (mutációk, melyeket nem mellesleg tutti, hogy befolyásol az életmód)) számlájára írni, még úgysem, hogy a tüdőrák prevalenciájába erősen beleszól a városlakók esetében a dízelszmog (ami megint csak környezeti hatás). Persze levédik magukat, hogy a tüdő csak 33%...
    A vatagbélrákra már 15 éve is azt mondták, hogy genetikai okok valószínűsíthetők, ám mégis sok embernél nincs semmilyen családi előélet.
    Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2017.04.05. 06:23:26
  • cylontoaster #6
    100.000 főre (Nők) Francia - 267 , Portugál - 198 (35%)
    100.000 főre (Férfiak) Francia - 385, Portugál - 306 (25%)

    Ez azért eléggé érdekes. Erre nézve nehéz azt mondani, hogy genetika vagy totál véletlen.. Vagy a genetikának lehet itt alapja?
  • bdzsana #5
    A cikk elolvasása után néztem utána. Ezért mondtam
    100.000 főre (Nők) Francia - 267 , Portugál - 198 (35%)
    100.000 főre (Nők) Dánia - 329, Luxemburg - 259 (27%)
    100.000 főre (Férfiak) Francia - 385, Portugál - 306 (25%)
    100.000 főre (Férfiak) Maygarország - 356, Románia - 271 (31%)
    100.000 főre (mind2) Francia - 324, Lengyel - 229 (41%)

    De ha ennél kicsit nagyobb távolságokat is engedünk két ország között még nagyobb különbségek is lehetnek.

  • Kara kán #4
    Mondom a varázsigét: SIRT1...7
  • ostoros #3
    Mindez azt jelenti, hogy vannak kivédhetetlen hatások, mint a testünk radioaktivitása, a kozmikus sugárzás, és az egyéb szabad gyökök, amelyek DNS károsító hatása folyamatosan halmozódik.
    Vagyis az öregedés folyamatai is okozhatnak rákot...
  • ostoros #2
    Eltúloztad azt a számot keményen.
  • bdzsana #1
    Elég nehéz elhinni azt látva, hogy egymáshoz elég közel lévő országoknál előfordul, hogy egyikben akár 40%-al több rákos van mint másikban. Genetikai hajlandóságban ilyen sok különbség lenne?