Balázs Richárd
Az antihisztamin lehet a rák elleni új csodafegyver
Tudósok kapcsolatot találtak két, együtt elég ritkán emlegetett betegség, az allergia és a rák között. Az
új kutatás szerint az allergia kezelésének legfontosabb eszközei, az antihisztaminok "jelentős" rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek.
A felfedezés kulcsa az úgynevezett myeloid, vagyis csontvelő eredetű szupresszor sejtek (MDSC) tevékenységének felborítása, melyek ismereteink szerint csökkentik a test daganatos megbetegedésekkel szembeni védekezését. Az allergiás tüneteket okozó, a hízósejtekből felszabaduló hisztamin támogatja az MDSC-k aktiválódását, túlélését és terjedését, melyek az immunrendszert elnyomva segítik a tumor növekedését.
A kutatásban Daniel H. Conrad, a Virginia Nemzetközösségi Egyetem tudósa és kollégái két egércsoporttal kísérleteztek. Az első csoportnál erős allergiás reakciót szimuláltak, majd antihisztaminokkal kezelték, melyek visszafordították az MDSC-k hatásait. A második csoportot, melynek tagjai tumoroktól szenvedtek, MDSC-vel injekciózták be, majd antihisztaminos kezelést kaptak. Az eredmények szerint az antihisztamin visszafordította a daganatok fokozott fejlődését, amit az MDSC befecskendezés idézett elő. Végül a tudósok a megnövekedett hisztamin kibocsátáshoz kapcsolódó allergiás tüneteket hordozó emberi vérmintákat vizsgáltak, felismerve, hogy ezeknél a betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya, mint a nem allergiás társaiknál. "A kutatás rendkívül izgalmas, azonban fontos felismerni, hogy ez egy egészen új kapcsolat és további kutatások szükségesek, mielőtt kijelenthetjük, hogy az antihisztaminok hatékonyan alkalmazhatók a rák kezelésében" - mondta Conrad.
"Sokat kell még tanulnunk a potenciális hasznokról" - tette hozzá John Wherry, a tanulmányt publikáló Journal of Leukocyte Biology szaklap helyettes szerkesztője. "Egyértelmű, hogy nem jött még el az antihisztaminok profilaktikus alkalmazása a rák elleni védekezésben, de minél többet tudunk a csontvelő eredetű szupresszor sejtekről, annál érdekesebbé válnak ezek a sejtek és termékeik immunterápiás szempontból. Az új eredmények azt bizonyítják, hogy nyitottnak kell lennünk a látszólag távoli rokonságban lévő immun-mechanizmusokkal szemben is"
A felfedezés kulcsa az úgynevezett myeloid, vagyis csontvelő eredetű szupresszor sejtek (MDSC) tevékenységének felborítása, melyek ismereteink szerint csökkentik a test daganatos megbetegedésekkel szembeni védekezését. Az allergiás tüneteket okozó, a hízósejtekből felszabaduló hisztamin támogatja az MDSC-k aktiválódását, túlélését és terjedését, melyek az immunrendszert elnyomva segítik a tumor növekedését.
A kutatásban Daniel H. Conrad, a Virginia Nemzetközösségi Egyetem tudósa és kollégái két egércsoporttal kísérleteztek. Az első csoportnál erős allergiás reakciót szimuláltak, majd antihisztaminokkal kezelték, melyek visszafordították az MDSC-k hatásait. A második csoportot, melynek tagjai tumoroktól szenvedtek, MDSC-vel injekciózták be, majd antihisztaminos kezelést kaptak. Az eredmények szerint az antihisztamin visszafordította a daganatok fokozott fejlődését, amit az MDSC befecskendezés idézett elő. Végül a tudósok a megnövekedett hisztamin kibocsátáshoz kapcsolódó allergiás tüneteket hordozó emberi vérmintákat vizsgáltak, felismerve, hogy ezeknél a betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya, mint a nem allergiás társaiknál. "A kutatás rendkívül izgalmas, azonban fontos felismerni, hogy ez egy egészen új kapcsolat és további kutatások szükségesek, mielőtt kijelenthetjük, hogy az antihisztaminok hatékonyan alkalmazhatók a rák kezelésében" - mondta Conrad.
"Sokat kell még tanulnunk a potenciális hasznokról" - tette hozzá John Wherry, a tanulmányt publikáló Journal of Leukocyte Biology szaklap helyettes szerkesztője. "Egyértelmű, hogy nem jött még el az antihisztaminok profilaktikus alkalmazása a rák elleni védekezésben, de minél többet tudunk a csontvelő eredetű szupresszor sejtekről, annál érdekesebbé válnak ezek a sejtek és termékeik immunterápiás szempontból. Az új eredmények azt bizonyítják, hogy nyitottnak kell lennünk a látszólag távoli rokonságban lévő immun-mechanizmusokkal szemben is"