Balázs Richárd
Különös objektumra bukkantak a Neptunuszon túl
Egy új űrbéli objektum felfedezése arra utal, hogy a külső-Naprendszer még különösebb, mint gondoltuk - pedig eddig is elég rejtéllyel szolgált.
Ezzel a bevezetővel egy úgynevezett transz-neptunuszi objektumra, TNO-ra utalunk, egy olyan valamire, ami a Neptunuszon túl helyezkedik el, a külső-Naprendszerben. Az objektum 160.000-szer halványabb a Neptunusznál, ami azt jelenti, hogy a jeges égitest átmérője kevesebb, mint 200 kilométer. Jelenleg a Naprendszer síkja fölött helyezkedik el, a furcsasága azonban abban mutatkozik meg, hogy minden nappal felfelé mozdul el.
A TNO a Naprendszer síkjához képest 110 fokban döntött síkon kering, Nap körüli pályája ellentétes irányú a Naprendszer más égitesteinek többségével. Mindezeknek köszönhetően a TNO-t felfedező csillagászok "Niku-nak" nevezték el, ami kínaiul lázadót jelent.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen lázadó természetről van szó valójában, tudnunk kell, hogy egy adott keringési síkon elhelyezkedő objektumok a bolygórendszerek jelei, mivel a csillagformáló gázfelhők lapos korongot hoznak létre maguk körül. "A perdület mindent arra kényszerít, hogy végig egy forgási iránya legyen" - magyarázta Michelle Bannister, az észak-ír Queens Egyetem csillagásza. "Minden részecske azonos irányba forog"
Ebből az következik, hogy bármit, ami nem a naprendszer síkján belül, vagy ellentétes irányban forog, valami másnak ki kellett mozdítania a pályájáról. "Arra utal, hogy több minden zajlik a külső-Naprendszerben, mint amiről tudomásunk van" - tette hozzá Matthew Holman, az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója, a Niku-t felfedező csapat tagja.
Pont ez az ismeretlen izgatja a csillagászokat. "Ha rábukkanunk valami megmagyarázhatatlanra a külső-Naprendszerben az roppant izgalmas, mert bizonyos értelemben egy új kifejlet lehetőségének árnyékát veti elő" - mondta Konstantin Batyigin, a Caltech munkatársa. Batyigin pedig igazán tudja ezt, hiszen egyike volt annak a két csillagásznak, akik bejelentették egy másik rendkívül eltérő síkon keringő objektum csoport jelenlétét, melyek egy hatalmas felfedezetlen égitestet sejtetnek, ami akár tízszerese is lehet a Földnek, az úgynevezett kilencedik bolygót.
További elemzésekig az új TNO egy másik ilyen csoport tagjának tűnik, ezért Holman csapata letesztelte, vajon objektumuk pályájának lehet-e köze az elméleti kilencedik bolygó gravitációs vonzásához.
A szimulációk szerint a Niku túl közel van a Naprendszerhez, hogy bele essen a feltételezett bolygó hatókörébe, így más magyarázatot kell találni rá. A csapat megpróbált egy Plútóhoz hasonló, mindeddig felfedezetlen törpebolygót is bevonni az egyenletbe, azonban ez sem járt sikerrel. "Nem tudjuk a választ" - foglalta össze tömören Holman az eddigi próbálkozásaikat.
Ezzel a bevezetővel egy úgynevezett transz-neptunuszi objektumra, TNO-ra utalunk, egy olyan valamire, ami a Neptunuszon túl helyezkedik el, a külső-Naprendszerben. Az objektum 160.000-szer halványabb a Neptunusznál, ami azt jelenti, hogy a jeges égitest átmérője kevesebb, mint 200 kilométer. Jelenleg a Naprendszer síkja fölött helyezkedik el, a furcsasága azonban abban mutatkozik meg, hogy minden nappal felfelé mozdul el.
A TNO a Naprendszer síkjához képest 110 fokban döntött síkon kering, Nap körüli pályája ellentétes irányú a Naprendszer más égitesteinek többségével. Mindezeknek köszönhetően a TNO-t felfedező csillagászok "Niku-nak" nevezték el, ami kínaiul lázadót jelent.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen lázadó természetről van szó valójában, tudnunk kell, hogy egy adott keringési síkon elhelyezkedő objektumok a bolygórendszerek jelei, mivel a csillagformáló gázfelhők lapos korongot hoznak létre maguk körül. "A perdület mindent arra kényszerít, hogy végig egy forgási iránya legyen" - magyarázta Michelle Bannister, az észak-ír Queens Egyetem csillagásza. "Minden részecske azonos irányba forog"
Ebből az következik, hogy bármit, ami nem a naprendszer síkján belül, vagy ellentétes irányban forog, valami másnak ki kellett mozdítania a pályájáról. "Arra utal, hogy több minden zajlik a külső-Naprendszerben, mint amiről tudomásunk van" - tette hozzá Matthew Holman, az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója, a Niku-t felfedező csapat tagja.
Pont ez az ismeretlen izgatja a csillagászokat. "Ha rábukkanunk valami megmagyarázhatatlanra a külső-Naprendszerben az roppant izgalmas, mert bizonyos értelemben egy új kifejlet lehetőségének árnyékát veti elő" - mondta Konstantin Batyigin, a Caltech munkatársa. Batyigin pedig igazán tudja ezt, hiszen egyike volt annak a két csillagásznak, akik bejelentették egy másik rendkívül eltérő síkon keringő objektum csoport jelenlétét, melyek egy hatalmas felfedezetlen égitestet sejtetnek, ami akár tízszerese is lehet a Földnek, az úgynevezett kilencedik bolygót.
További elemzésekig az új TNO egy másik ilyen csoport tagjának tűnik, ezért Holman csapata letesztelte, vajon objektumuk pályájának lehet-e köze az elméleti kilencedik bolygó gravitációs vonzásához.
A szimulációk szerint a Niku túl közel van a Naprendszerhez, hogy bele essen a feltételezett bolygó hatókörébe, így más magyarázatot kell találni rá. A csapat megpróbált egy Plútóhoz hasonló, mindeddig felfedezetlen törpebolygót is bevonni az egyenletbe, azonban ez sem járt sikerrel. "Nem tudjuk a választ" - foglalta össze tömören Holman az eddigi próbálkozásaikat.