Gyurkity Péter

Még két bolygó lehet a Naprendszerben 

Kutatók számításai szerint a Naptól távoli objektumok pályáját további bolygók befolyásolják.

A világegyetemről alkotott képünk az egyéb naprendszerek és exobolygók százainak megtalálásával folyamatosan bővül, ám saját rendszerünk szerkezete és tagjai kapcsán sincs egyetértés a szakemberek között, elég ha csak a Plútó besorolására gondolunk. Új számítások szerint még további két bolygó lehet a Neptunon túl, amelyek a távoli objektumok pályáját befolyásolják.

A madridi Complutense Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói már 2014 közepén ismertették számításaik bizonyos eredményeit, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy még két bolygó felfedezése várat magára Naprendszerünkben. Ezt a napokban egy újabb anyaggal egészítették ki, megerősítve, hogy bizonyos megmaradt kérdések és kételyek dacára valószínűleg olyan nagy objektumokról van szó, amelyek komolyan befolyásolják az úgynevezett ETNO (extreme trans-Neptunian objects) besorolású egyéb szomszédaink keringési pályáját. Ezt egyebek mellett az jelzi számukra, hogy a véletlenszerű mozgás helyett jól felvázolható rendszer bontakozik ki az Oort-felhőben található objektumok között – többek között a fél nagytengelyt említik meg a dokumentumban, amely a megvizsgált tucatnyi példány esetében a várt 150 CSE körüli érték helyett 150 és 525 CSE között helyezkedik el.


A nagy eltéréseket azzal magyarázzák, hogy a Neptunon túl még két bolygó lehet, amelyek módosítják az egyéb objektumok pályáját, bár ezzel kapcsolatban két probléma is felvetődik. Egyrészt a megvizsgált objektumok száma meglehetősen alacsony, ez jelenleg 13-ra rúg, másrészt pedig következtetésük szembemegy a Naprendszer keletkezéséről alkotott, jelenleg elfogadott elmélettel, amely szerint a Neptunon túl nem lehetnek további bolygók. Előbbi esetében a szám hamarosan további emelkedik majd, mivel a munkát folytatják, utóbbival kapcsolatban pedig érdemes megemlíteni, hogy egy, az ALMA rádióteleszkóp által megvizsgált, a bolygók születési helyéül szolgáló gyűrű mintegy 100 CSE-re található a Napnál fiatalabb és nagyobb tömegű HL Tauri csillagtól, ami azt jelenti, hogy a bolygók keletkezése jóval nagyobb távolságokban is végbemehet.

Az elkövetkező hónapokban pontosabb eredmények segítségével igyekeznek majd tisztázni a képet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lapaleves #14
    itt egy jó angol vidi

    http://www.youtube.com/watch?v=82p-DYgGFjI
  • Irasidus #13
    Az, hogy mi van ott pontosan nem tudjuk, lehet ott bolygó is, és ez a hipotézise ennek a kutatásnak. Ne zavarjon a bolygó szó, láttunk más naprendszerekben sokkal távolabbi bolygókat is mint a Neptunusz, így nem lehetetlen. Bár a cikk emleget valami "naprendszerkeletkezési hivatalos elfogadott elméletet", ami igazából egy modell volt és nem elmélet, és ez a modell már a forró Jupiterek felfedezésekor elhalálozott. Szóval ez a cikk hülyesége.
  • sárkánylovag #12
    Engem a bolygó szó zavar.
    A Plútó körül már csak kisbolygók vannak, miért bolygót várnak ?
  • fszrtkvltzttni #11
    A naprendszerben rövidtávon (néhány keringés idejéig) el lehet tekinteni a többi bolygó zavaró hatásától. Hosszabb távon a hatás az, hogy a bolygók pályaadatai lassan változnak, de ez a változás is csak millió éves skálán érzékelhetők. Tehát nem valószínű, hogy az éghajlatra emberi léptékben hatást gyakoroljon. De ez nem feltétlenül van így minden bolygórendszerben, csak az úgynevezett dinamikusan stabil rendszerekre igaz. Ha a naprendszerben a bolygókat átrendeznéd, akkor lehet olyan felállás amiből elindulva valamelyik bolygó pályája instabillá válik, és akár elhagyhatja a naprendszert, vagy éppen beleesik a napba. A naprendszer az eddig végzett szimulációs alapján hosszútávon stabil.
  • csee00 #10
    A bolygót magyarul NeptunUSZnak hivják, nem Neptunnak
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Neptunusz_(bolyg%C3%B3)
    Sajnos elég gyakran simán "fonetizálják" az angol szavakat ahelyett, hogy megnéznék, hogy is van magyarul. Pl múltkor néztem a Morgan Freemant és ilyet mondanak benne, hogy "junkció". Ezektől falra lehet mászni! Kérem kapcsolja ki.
  • halgatyó #9
    Köszönöm a válaszokat.
  • Irasidus #8
    Ez egy vírusvideó, ami egy ezoterikus portált népszerűsít, természetesen kamu. klikk vagy angolúl
  • Irasidus #7
    Igen van, az egész asztrofizika lényegében arról szól, hogy az égitestek hogyan hatnak egymásra, és hogyan mozognak. Amit említettél az a sok-test probléma, vagyis, hogy az égitestek pertubárló hatása hogyan befolyásolaja az égitestek mozgását. Az éghajlatnak nagyon sok befolyásoló tényezője van - csillagászati és földi, viszont a mérsékelt égövi évszakok kialakulásának oka a Föld tengelyferdese, és a Föld Nap távolság változása - 5 millió km eltéréssel - pár km eltérés ide vagy oda, nem okoz mérhető éghajlatváltozást, sem évszakváltozást. Továbbá, a Nap a bolygók okozta imbolygó mozgásának nincs mérhető hatása az éghajlatra, gyakorlatilag csak érzékeny műszerekkel lehet kimutatni ilyen távolságból ezt az imbolygást.
  • aru #6
    http://www.djsadhu.com/the-helical-model-part-2-our-galaxy-is-a-vortex/
    http://www.djsadhu.com/the-helical-model-vortex-solar-system-animation/
  • aru #5
    Mivel a naprendszerek napjai a galaxis középpontja körül keringenek, ezért a nap körül keringő bolygók nem körpályát tesznek meg hanem spirálmozgást. Így az 1 év leteltével a bolygónk nem a kiindulópontra érkezik vissza. Simán lehetséges, hogy csúsznak az éghajlatok.
    Volt egy weboldal ahol ez szépen meg volt csinálva egy animációban de nem találom....
    Utoljára szerkesztette: aru, 2015.01.22. 22:15:41