Balázs Richárd
Mátrix módra tölthetjük fel az új ismereteket?
Felturbóznák az emberi memóriát. Egy új, a jövő évben tesztelendő megoldásnak köszönhetően nem csupán a hosszú távú emlékezetet állíthatjuk vissza, de idővel új képességeket tölthetünk fel közvetlenül az agyba - nagyjából úgy, ahogy azt a Mátrix című filmben is láthattuk.
Az első kísérleteket epilepsziától szenvedő alanyokon végzik el. A rohamok időnként károsítják a hippokampuszt, ami a hosszú távú emlékek elvesztéséhez vezet. Ennek helyreállítására Theodore Berger, a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója munkatársaival egy epilepsziás kezelés részeként az agyba ültetett elektródákat felhasználva rögzítette az emlékezéshez társítható elektromos agytevékenységet. A kutatócsoport kifejlesztett egy algoritmust, amivel meg tudják jósolni a rövidtávú emlékek hosszú távúvá alakulásakor végbemenő neurális tevékenységet.
A jövő év elején Bergerék ezzel az algoritmussal megpróbálják utasítani az elektródákat a hosszú távú emlékek kialakulásakor végbemenő tevékenység utánzására. "Reményeink szerint ki fogja javítani a hosszú távú memóriát" - mondta Berger, aki a korábbi állatkísérleteinek eredményeiből arra következtet, hogy módszerük az eredetinél is jobb memóriát biztosíthat az embereknek.
Hasonló megoldással elvileg új emlékek is táplálhatók az agyba. Berger csapata egy különleges feladat végrehajtására betanított patkány agytevékenységét rögzítette, majd betáplálták egy másik patkány agyába, ami a kísérlet tanúsága szerint sokkal gyorsabban tanulta meg a feladatot, mint az első patkány, mivel már voltak emlékképei a feladatról.
"Jó okunk van feltételezni, hogy az emlékek megosztása megtörténhet" - összegzett Berger.
Az első kísérleteket epilepsziától szenvedő alanyokon végzik el. A rohamok időnként károsítják a hippokampuszt, ami a hosszú távú emlékek elvesztéséhez vezet. Ennek helyreállítására Theodore Berger, a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója munkatársaival egy epilepsziás kezelés részeként az agyba ültetett elektródákat felhasználva rögzítette az emlékezéshez társítható elektromos agytevékenységet. A kutatócsoport kifejlesztett egy algoritmust, amivel meg tudják jósolni a rövidtávú emlékek hosszú távúvá alakulásakor végbemenő neurális tevékenységet.
A jövő év elején Bergerék ezzel az algoritmussal megpróbálják utasítani az elektródákat a hosszú távú emlékek kialakulásakor végbemenő tevékenység utánzására. "Reményeink szerint ki fogja javítani a hosszú távú memóriát" - mondta Berger, aki a korábbi állatkísérleteinek eredményeiből arra következtet, hogy módszerük az eredetinél is jobb memóriát biztosíthat az embereknek.
Hasonló megoldással elvileg új emlékek is táplálhatók az agyba. Berger csapata egy különleges feladat végrehajtására betanított patkány agytevékenységét rögzítette, majd betáplálták egy másik patkány agyába, ami a kísérlet tanúsága szerint sokkal gyorsabban tanulta meg a feladatot, mint az első patkány, mivel már voltak emlékképei a feladatról.
"Jó okunk van feltételezni, hogy az emlékek megosztása megtörténhet" - összegzett Berger.