MTI
Kína 2016-ban készül első teherszállító űrhajójának próbájára
Kína 2016 táján küldi fel az űrbe a Tienkung-2 űrlaboratórium kiszolgálására a Tiencsou nevű teherszállító űrhajóját - jelentették be vasárnap Pekingben.
A kínai űrprogram vezető tervezője, Csou Csien-ping a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy az űrhajót az újonnan kifejlesztett Hosszú Menetelés-7 típusú hordozórakétával akarják pályára állítani. A tervek szerint az űrlaboratóriummal automatikusan fog összekapcsolódni. A teherszállítás rendszerének a kiépítése rendkívül fontos, mivel csak ily módon juttathatnak majd hajtóanyagot és az űrhajósok életéhez szükséges egyéb tárgyakat, élelmiszert, illetve kutatási berendezéseket az ország jövőbeni önálló űrállomására. A technológia elsajátítása tehát fontos az űrállomás megépítéséhez és üzemeltetéséhez - magyarázta Csou, aki a kínai népfront hétfőn kezdődő országos ülésszakán vesz részt.
A szakember hangsúlyozta, hogy az embereket szállító űrhajók szállítási kapacitása szűkös és igen költséges. A teherszállító űrhajó viszont többször használható a Föld és űrbéli célja között, dokkolásához, vagyis a már űrben keringő űreszközhöz történő csatlakozásához nem kell embereket a fedélzetén szállítania. A Tiencsou az űrben keletkező hulladékok megsemmisítésében is fontos szerepet kap. A szállító űrhajóhoz háromféle kabinszerkezetet terveztek, egy teljesen zártat, egy félig nyitottat és teljesen nyitottat. Teherbírása a világ eddigi legjobb hasonló űreszközeinek kapacitásával fog vetekedni, sőt, egyes fejlett országok által építettnél jobb lesz - jelentette ki Csou Csien-ping.
Kína első űrlaboratóriumát, a 8,5 tonnás Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kísérleti űrállomást 2011 szeptemberének végén indították útnak. Alig másfél hónappal később sikeresen összekapcsolódott vele a Sencsou-8 ember nélküli űrhajó. A Sencsou-9 2012 júniusában három űrhajóssal a fedélzetén szintén sikeresen kacsolódott hozzá, automata üzemmódban és kézi dokkolással. Egy évvel később a Sencsou-10 űrhajó szintén három kínai űrhajósával, köztük az első nővel, többször is összekapcsolódott a Tienkung-1-gyel.
A Tienkung-2-őt várhatóan 2015-ben küldik fel az űrbe. A kutatók jelenleg a Hosszú Menetelés-7 típusú hordozórakéta fejlesztésén dolgoznak, amely új környezetkímélő hajtóanyaggal működő, újgenerációs hajtóművel rendelkezik. Szállítókapacitása meghaladja a 13 tonnát. A kínai űrprogram tervei szerint a kelet-ázsiai ország egy évtizeden belül megépíti első állandó űrállomását, amelyet alacsony Föld körüli pályára szánnak. A rövid távú missziók esetében hatfős legénységnek ad majd otthont, a hosszabbakhoz háromfősnek. Korábbi hírek szerint az űrállomás 60 négyzetméteres lesz, központi, 18,1 méteres modulja 20-22 tonnát nyom majd. Ehhez csatlakoztatnak két független laboratóriumot.
Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.
A kínai űrprogram vezető tervezője, Csou Csien-ping a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy az űrhajót az újonnan kifejlesztett Hosszú Menetelés-7 típusú hordozórakétával akarják pályára állítani. A tervek szerint az űrlaboratóriummal automatikusan fog összekapcsolódni. A teherszállítás rendszerének a kiépítése rendkívül fontos, mivel csak ily módon juttathatnak majd hajtóanyagot és az űrhajósok életéhez szükséges egyéb tárgyakat, élelmiszert, illetve kutatási berendezéseket az ország jövőbeni önálló űrállomására. A technológia elsajátítása tehát fontos az űrállomás megépítéséhez és üzemeltetéséhez - magyarázta Csou, aki a kínai népfront hétfőn kezdődő országos ülésszakán vesz részt.
A szakember hangsúlyozta, hogy az embereket szállító űrhajók szállítási kapacitása szűkös és igen költséges. A teherszállító űrhajó viszont többször használható a Föld és űrbéli célja között, dokkolásához, vagyis a már űrben keringő űreszközhöz történő csatlakozásához nem kell embereket a fedélzetén szállítania. A Tiencsou az űrben keletkező hulladékok megsemmisítésében is fontos szerepet kap. A szállító űrhajóhoz háromféle kabinszerkezetet terveztek, egy teljesen zártat, egy félig nyitottat és teljesen nyitottat. Teherbírása a világ eddigi legjobb hasonló űreszközeinek kapacitásával fog vetekedni, sőt, egyes fejlett országok által építettnél jobb lesz - jelentette ki Csou Csien-ping.
Kína első űrlaboratóriumát, a 8,5 tonnás Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kísérleti űrállomást 2011 szeptemberének végén indították útnak. Alig másfél hónappal később sikeresen összekapcsolódott vele a Sencsou-8 ember nélküli űrhajó. A Sencsou-9 2012 júniusában három űrhajóssal a fedélzetén szintén sikeresen kacsolódott hozzá, automata üzemmódban és kézi dokkolással. Egy évvel később a Sencsou-10 űrhajó szintén három kínai űrhajósával, köztük az első nővel, többször is összekapcsolódott a Tienkung-1-gyel.
A Tienkung-2-őt várhatóan 2015-ben küldik fel az űrbe. A kutatók jelenleg a Hosszú Menetelés-7 típusú hordozórakéta fejlesztésén dolgoznak, amely új környezetkímélő hajtóanyaggal működő, újgenerációs hajtóművel rendelkezik. Szállítókapacitása meghaladja a 13 tonnát. A kínai űrprogram tervei szerint a kelet-ázsiai ország egy évtizeden belül megépíti első állandó űrállomását, amelyet alacsony Föld körüli pályára szánnak. A rövid távú missziók esetében hatfős legénységnek ad majd otthont, a hosszabbakhoz háromfősnek. Korábbi hírek szerint az űrállomás 60 négyzetméteres lesz, központi, 18,1 méteres modulja 20-22 tonnát nyom majd. Ehhez csatlakoztatnak két független laboratóriumot.
Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.