14
  • lapaleves
    #14
    itt egy jó angol vidi

    http://www.youtube.com/watch?v=82p-DYgGFjI
  • Irasidus
    #13
    Az, hogy mi van ott pontosan nem tudjuk, lehet ott bolygó is, és ez a hipotézise ennek a kutatásnak. Ne zavarjon a bolygó szó, láttunk más naprendszerekben sokkal távolabbi bolygókat is mint a Neptunusz, így nem lehetetlen. Bár a cikk emleget valami "naprendszerkeletkezési hivatalos elfogadott elméletet", ami igazából egy modell volt és nem elmélet, és ez a modell már a forró Jupiterek felfedezésekor elhalálozott. Szóval ez a cikk hülyesége.
  • sárkánylovag
    #12
    Engem a bolygó szó zavar.
    A Plútó körül már csak kisbolygók vannak, miért bolygót várnak ?
  • fszrtkvltzttni
    #11
    A naprendszerben rövidtávon (néhány keringés idejéig) el lehet tekinteni a többi bolygó zavaró hatásától. Hosszabb távon a hatás az, hogy a bolygók pályaadatai lassan változnak, de ez a változás is csak millió éves skálán érzékelhetők. Tehát nem valószínű, hogy az éghajlatra emberi léptékben hatást gyakoroljon. De ez nem feltétlenül van így minden bolygórendszerben, csak az úgynevezett dinamikusan stabil rendszerekre igaz. Ha a naprendszerben a bolygókat átrendeznéd, akkor lehet olyan felállás amiből elindulva valamelyik bolygó pályája instabillá válik, és akár elhagyhatja a naprendszert, vagy éppen beleesik a napba. A naprendszer az eddig végzett szimulációs alapján hosszútávon stabil.
  • csee00
    #10
    A bolygót magyarul NeptunUSZnak hivják, nem Neptunnak
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Neptunusz_(bolyg%C3%B3)
    Sajnos elég gyakran simán "fonetizálják" az angol szavakat ahelyett, hogy megnéznék, hogy is van magyarul. Pl múltkor néztem a Morgan Freemant és ilyet mondanak benne, hogy "junkció". Ezektől falra lehet mászni! Kérem kapcsolja ki.
  • halgatyó
    #9
    Köszönöm a válaszokat.
  • Irasidus
    #8
    Ez egy vírusvideó, ami egy ezoterikus portált népszerűsít, természetesen kamu. klikk vagy angolúl
  • Irasidus
    #7
    Igen van, az egész asztrofizika lényegében arról szól, hogy az égitestek hogyan hatnak egymásra, és hogyan mozognak. Amit említettél az a sok-test probléma, vagyis, hogy az égitestek pertubárló hatása hogyan befolyásolaja az égitestek mozgását. Az éghajlatnak nagyon sok befolyásoló tényezője van - csillagászati és földi, viszont a mérsékelt égövi évszakok kialakulásának oka a Föld tengelyferdese, és a Föld Nap távolság változása - 5 millió km eltéréssel - pár km eltérés ide vagy oda, nem okoz mérhető éghajlatváltozást, sem évszakváltozást. Továbbá, a Nap a bolygók okozta imbolygó mozgásának nincs mérhető hatása az éghajlatra, gyakorlatilag csak érzékeny műszerekkel lehet kimutatni ilyen távolságból ezt az imbolygást.
  • aru
    #6
    http://www.djsadhu.com/the-helical-model-part-2-our-galaxy-is-a-vortex/
    http://www.djsadhu.com/the-helical-model-vortex-solar-system-animation/
  • aru
    #5
    Mivel a naprendszerek napjai a galaxis középpontja körül keringenek, ezért a nap körül keringő bolygók nem körpályát tesznek meg hanem spirálmozgást. Így az 1 év leteltével a bolygónk nem a kiindulópontra érkezik vissza. Simán lehetséges, hogy csúsznak az éghajlatok.
    Volt egy weboldal ahol ez szépen meg volt csinálva egy animációban de nem találom....
    Utoljára szerkesztette: aru, 2015.01.22. 22:15:41
  • halgatyó
    #4
    Lenne egy kérdésem, ami úgy féligmeddig kapcsolódik e cikkhez.
    Mint tudjuk, az egymás körül keringő égitestek a közös tömegközéppont körül keringenek. Ez a nagy és távoli bolygók esetében már jóval kívül van a Nap belsején, pl. a Jupiter-Nap közös tkp -- ha jól saccolom -- kb. 1 millió km-re van a Nap középpontjától.

    A kérdésem: történtek-e becslések arra vonatkozóan, hogy a Nap ilyetén szabálytalan mozgása (Jupitertől a Neptunuszig ez ugye 4 nagybolygó) mennyire befolyásolja a Föld pályáját?
    (nomeg az éghajlatot)
  • Irasidus
    #3
    Akkor segítek. Más a módszer. Míg a Naprendszerben ilyen távoli égitesteket egyértelműen csak vizuális észlelés útján lehet felfedezni, csak sajnos ilyen messzeségeben a Nap már nem tudja az égitestet megvilágítani. Ezzel szemben a távoli (a csúcstartó 10 ezer fényévre van csupán) naprendszerek esetében, leginkább közvetett módszer-EK a nyerők, amik, mivel a Naprendszerben vagyunk nem használhatók (pl.: nem fogja kitakrani a Napot, stb.).
  • PriTek
    #2
    Több, a Naprendszerrel kapcsolatos hasonló kutatás is elgondolkodtat: csilliárd fényévnyi távolságra lévő bolygókig látunk el és vizsgáljuk őket, de arról fogalmunk sincs, mi van a saját Naprendszerünkben? Hát itt valami vagy nagyon nincs rendben, vagy valamit nagyon nem értek...
  • globint
    #1
    Már nevük is van: Niburu1 & Niburu2
    (Y)