Gyurkity Péter
Már repül Irán lopakodó drónja
Ezt állítja a tesztről videót közlő állami média, ám a nyugati országokban sok a kétkedő hang.
Még 2011 decemberében számoltak be iráni források arról, hogy az ország területén lezuhant amerikai lopakodó drónt az ottani hatóságok gyűjtötték be, amiből sejteni lehetett, hogy hamarosan viszontlátjuk majd a fejlesztés iráni másolatát, vagy legalábbis egy ahhoz feltűnő módon hasonlító repülő eszközt. Erre most sor is került, bár a kétkedőket nem sikerült meggyőzniük a felvétel és a drón valódiságáról.
Az immár a YouTube oldalán is megtekinthető beszámolóban egy, a Lockheed Martin RQ-170 Sentinel drónra valóban hasonlító légijárművet látunk repülés közben. Az állami média állítása szerint a videót berepülés közben készítették, ám a külföldi szakértők egy része arra hívja fel a figyelmet – különösen a hatodik perc során látható landolási procedúra alapján –, hogy valószínűleg egy, a véglegesnél jóval kisebb méretű tesztpéldányról van itt szó. A forma és a szín mindenesetre erősen emlékeztet a lopakodó drónokra, bár ez sem garancia arra, hogy valóban a radarhullámok elől elrejtőző masináról van szó, hiszen ilyen kivitelben számos olyan fejlesztés elérhető, amely jóval egyszerűbb és olcsóbb megoldás a a lopakodó tulajdonságokkal ellátott példányokhoz képest.
A repülő szárnyként is emlegetett külső más típusoknál is megjelenik, ezek között említhető az amerikai haditengerészet kísérleti eszközeként tesztelt X-47B drónja, a brit Taranis, valamint számos, polgári használatra szánt fejlesztés. Az amerikai illetékesek egyelőre nem tudják sem megerősíteni, sem pedig cáfolni az iráni bejelentést, ám ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az ország katonai vezetése már több alkalommal előállt hamis fejlesztésekkel – amennyiben pedig valódi a felvétel, a drón külsejének lemásolása nem azonos a lopakodó technológia alkalmazásával, márpedig egyelőre kizárólag a külső alapján mondhatunk ítéletet a bejelentés felett.
Az tehát továbbra is kérdéses, hogy Irán mennyiben képes az ehhez szükséges technológia átvételére és szélesebb körű alkalmazására, a videóból erre nem kapunk válaszokat.
Még 2011 decemberében számoltak be iráni források arról, hogy az ország területén lezuhant amerikai lopakodó drónt az ottani hatóságok gyűjtötték be, amiből sejteni lehetett, hogy hamarosan viszontlátjuk majd a fejlesztés iráni másolatát, vagy legalábbis egy ahhoz feltűnő módon hasonlító repülő eszközt. Erre most sor is került, bár a kétkedőket nem sikerült meggyőzniük a felvétel és a drón valódiságáról.
Az immár a YouTube oldalán is megtekinthető beszámolóban egy, a Lockheed Martin RQ-170 Sentinel drónra valóban hasonlító légijárművet látunk repülés közben. Az állami média állítása szerint a videót berepülés közben készítették, ám a külföldi szakértők egy része arra hívja fel a figyelmet – különösen a hatodik perc során látható landolási procedúra alapján –, hogy valószínűleg egy, a véglegesnél jóval kisebb méretű tesztpéldányról van itt szó. A forma és a szín mindenesetre erősen emlékeztet a lopakodó drónokra, bár ez sem garancia arra, hogy valóban a radarhullámok elől elrejtőző masináról van szó, hiszen ilyen kivitelben számos olyan fejlesztés elérhető, amely jóval egyszerűbb és olcsóbb megoldás a a lopakodó tulajdonságokkal ellátott példányokhoz képest.
A repülő szárnyként is emlegetett külső más típusoknál is megjelenik, ezek között említhető az amerikai haditengerészet kísérleti eszközeként tesztelt X-47B drónja, a brit Taranis, valamint számos, polgári használatra szánt fejlesztés. Az amerikai illetékesek egyelőre nem tudják sem megerősíteni, sem pedig cáfolni az iráni bejelentést, ám ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az ország katonai vezetése már több alkalommal előállt hamis fejlesztésekkel – amennyiben pedig valódi a felvétel, a drón külsejének lemásolása nem azonos a lopakodó technológia alkalmazásával, márpedig egyelőre kizárólag a külső alapján mondhatunk ítéletet a bejelentés felett.
Az tehát továbbra is kérdéses, hogy Irán mennyiben képes az ehhez szükséges technológia átvételére és szélesebb körű alkalmazására, a videóból erre nem kapunk válaszokat.
(