Balázs Richárd
Élő szerv laboratóriumi sejtekből
Először sikerült tökéletesen működő szervet előállítani laboratóriumban megalkotott sejtekből. A kutatók az immunrendszer betegségek ellen védő T sejtjeit termelő csecsemőmirigyet hoztak létre egy élő állat szervezetében. Remélhetőleg az eredmény új kezelésekhez vezet a jövőben.
Az Edinburgh Egyetem Regeneratív Gyógyászati Központjának csapata egérembrióból nyert, kollagén rostokat kiválasztó fibroblaszt sejteket használt fel, melyeket az átprogramozás elnevezésű technikával egy teljesen más sejttípussá, csecsemőmirigy sejtekké alakítottak. Az átprogramozott sejtek megváltoztatták alakjukat és képessé váltak a T sejtek fejlődésének támogatására, amit kizárólag a csecsemőmirigy tud ellátni.
Amikor a kutatók összekeverték az átprogramozott sejteket más csecsemőmirigy sejttípusokkal és beültették egy egérbe, a sejtek létrehozták a szervet, ami ugyanolyan szerkezettel, komplexitással és funkciókkal rendelkezett, mint az egészséges, kifejlett csecsemőmirigy. Ez volt az első alkalom, hogy a tudósok egy teljes élő szervet készítsenek testen kívül, átprogramozással tenyésztett sejtekből.
Az orvosok már bebizonyították, hogy a csecsemőmirigy rendellenességgel küzdők kezelhetők immunsejtek bejuttatásával vagy fiatal csecsemőmirigyek beültetésével, a gondot mindét esetben a donorok hiánya okozza, a szöveteknek ugyanis meg kell egyezniük a fogadó szervezettel. A kutatók remélik, hogy további finomítások után laboratóriumi sejtjeik a csecsemőmirigy beültetés alapjaivá válhatnak, emellett laboratóriumi körülmények között a betegnek megfelelő T sejteket is előállíthatnak különböző sejtterápiákhoz. Ezek a kezelések hatékonyak lehetnek például a csontvelő beültetéseknél, felgyorsítva az immunrendszer transzplantáció utáni újraépülését.
A felfedezés reményt adhat azoknak a csecsemőknek, akiknél genetikai problémákból adódóan a csecsemőmirigy nem megfelelően fejlődik, illetve az idősebb korosztályoknak is, mivel a csecsemőmirigy az első szerv, melynek hatékonysága csökken a korral. "Kutatásunk fontos lépést jelent a klinikailag alkalmazható mesterséges csecsemőmirigy laboratóriumi előállítása felé vezető úton" - értékelte eredményeiket a kutatás vezetője, Clare Blackburn professzor.
Az Edinburgh Egyetem Regeneratív Gyógyászati Központjának csapata egérembrióból nyert, kollagén rostokat kiválasztó fibroblaszt sejteket használt fel, melyeket az átprogramozás elnevezésű technikával egy teljesen más sejttípussá, csecsemőmirigy sejtekké alakítottak. Az átprogramozott sejtek megváltoztatták alakjukat és képessé váltak a T sejtek fejlődésének támogatására, amit kizárólag a csecsemőmirigy tud ellátni.
Amikor a kutatók összekeverték az átprogramozott sejteket más csecsemőmirigy sejttípusokkal és beültették egy egérbe, a sejtek létrehozták a szervet, ami ugyanolyan szerkezettel, komplexitással és funkciókkal rendelkezett, mint az egészséges, kifejlett csecsemőmirigy. Ez volt az első alkalom, hogy a tudósok egy teljes élő szervet készítsenek testen kívül, átprogramozással tenyésztett sejtekből.
Az orvosok már bebizonyították, hogy a csecsemőmirigy rendellenességgel küzdők kezelhetők immunsejtek bejuttatásával vagy fiatal csecsemőmirigyek beültetésével, a gondot mindét esetben a donorok hiánya okozza, a szöveteknek ugyanis meg kell egyezniük a fogadó szervezettel. A kutatók remélik, hogy további finomítások után laboratóriumi sejtjeik a csecsemőmirigy beültetés alapjaivá válhatnak, emellett laboratóriumi körülmények között a betegnek megfelelő T sejteket is előállíthatnak különböző sejtterápiákhoz. Ezek a kezelések hatékonyak lehetnek például a csontvelő beültetéseknél, felgyorsítva az immunrendszer transzplantáció utáni újraépülését.
A felfedezés reményt adhat azoknak a csecsemőknek, akiknél genetikai problémákból adódóan a csecsemőmirigy nem megfelelően fejlődik, illetve az idősebb korosztályoknak is, mivel a csecsemőmirigy az első szerv, melynek hatékonysága csökken a korral. "Kutatásunk fontos lépést jelent a klinikailag alkalmazható mesterséges csecsemőmirigy laboratóriumi előállítása felé vezető úton" - értékelte eredményeiket a kutatás vezetője, Clare Blackburn professzor.