Balázs Richárd

Öntudatlan társát bírta mozgásara agyhullámaival egy majom

Kissé hajmeresztően hangozhat, de amerikai kutatóknak sikerült elérniük, hogy egy majom saját agyhullámaival egy öntudatlan társának a kezét mozgassa. A kutatás egy újabb lépés a gerincsérüléstől szenvedő emberek mozgásának visszanyeréséért folytatott küzdelemben.

A koncepció szerint a lebénult emberek agyába elektródákat ültetnek, amik érzékelik mozgási szándékaikat. Ezek az elektromos jelek egy művégtaghoz, vagy közvetlenül az egyén megbénult izmaihoz irányíthatók, áthidalva a gerincvelőben bekövetkezett sérülést.

Ziv Williams a bostoni Harvard Orvosi Egyetem kutatója azt szerette volna megvizsgálni, hogy milyen hatást érhetnek el, ha ezeket a jeleket a gerincvelőbe irányítják, esetleg nagyobb mozgási tartományt adhatnak-e a betegeknek. Csapatával elektródákat ültettek egy majom agyába, amit egy számítógépen keresztül összekötöttek egy altatásban lévő, öntudatlan majomtárs gerincvelőjével. Az eszméletlen majom végtagjai gyakorlatilag egyenértékűek voltak a lebénult végtagokkal. Az eszméletlen majom kezébe egy botkormányt szíjaztak, ami egy kurzort mozgatott, ezt látta a tudatánál lévő társ is.

Williams csapata korábban már gyakorolta a botkormány használatát a tudatánál lévő majommal, rögzítve a botkormány előre és hátra történő mozgatásához társuló agytevékenység jeleit. A gyakorlások során kidolgozták, a gerincvelő mely idegeit kell stimulálni az altatásban lévő majomnál, hogy hasonló mozgást érjenek el a kezénél. Amikor mindkét oldal adatait betáplálták a számítógépbe, a tudatánál lévő majom képes volt a "lebénult" majom kezének mozgatására, eltalálva a kurzorral a számára kijelölt célt.

A kutatás azt bizonyítja, hogy lehetséges mozgást generálni egy paralizált végtagban az izmok közvetlen stimulálása nélkül is. A következő lépés a mostani kétdimenziósnál összetettebb mozgások elérése lesz, tette hozzá Williams. "Reméljük, sok irányba tudjuk majd mozgatni a kart" - mondta. "Hogy funkcionálisan is hasznos legyen, finom mozgásokra is képesnek kell lenni háromdimenziós térben"

Elméletileg a csapat ugyanezt egyetlen, gerincvelő sérüléssel rendelkező majomnál is elérhette volna, a sérülés okozása azonban beárnyékolta volna az eredményeket. A két majommal végzett kísérlet humánusabb volt. "Ez az első demonstrációja az agy-gerincvelő információ átvitelnek két állat között" - értékelte a kutatást Rajesh Rao, a Washington Egyetem szakértője, aki maga is hasonló kutatásokkal foglalkozik, több értékes eredményt felmutatva a területen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kastil #9
    +1

    Sokszor "kívánom", bárcsak később születtem volna, hogy lássam a hiperszuper dolgokat, viszont ilyen cikkek láttán örülök, hogy mégsem.
  • Szefmester #8
    De jó... távirányított bérgyilkosok... vagy csak én látom ezt a lehetőséget?
  • Zombee #7
    Igen, valószínűleg arról lehet szó, hogy jelenleg ez tűnik az egyszerűbbnek. A mechanikus dolgokban azért előrébb járunk tudományosan, mint a biológiaiban. De talán épp ezek a kísérletek fognak idővel elvezetni a sérült idegek biológiai úton történő javításához.
  • gforce9 #6
    Ja a lebénult embereken segíteni mekkora marhaság....., nemhogy retinakijelzőt fejlesztenének ezek is.
  • Vol Jin #5
    Hát ez elég nagy szégyen neked.
  • goldmember #4
    ennél nagyobb ökörséget én még éltemben nem halottam
  • Omega #3
    A bedrótozással már régóta kísérleteznek embereken is, de valahogy nem jutott el a gyakorlati felhasználásig a dolog. Azon gondolkodok, hogy vajon miért?
    Talán ezeket a kísérleteket nem úgy kellene elképzelni, hogy reprodukálják az idegek működést mesterséges úton, hanem ez csupán csak hasonlít ahhoz ahogy a természet működik, de itt nem is lehet cél a minél pontosabb reprodukció, mert nem úgy működnek az idegek, ahogy az elektronikus drótok.
  • thsanyi5 #2
    Nem mondanám komplikáltnak. Inkább olyan ez mintha biológiai javítás helyett elektronikusan oldanák meg. Bár az elsőt jobban preferálnám ha mondjuk lebénulnék, de ez is egy megoldás. Lehet azért választották ezt mert könnyebb egy "dróttal" áthidalni egy nem működő ideget mint megjavítani.
  • T0nk #1
    Olyan kutatások vajon vannak, amik a sérült idegpályák összekötésén munkálkodnak? Merthogy alapvetően itt a leküzdendő probléma az lenne, csak jó komplikált megoldást találnak rá. Miért?