Balázs Richárd
Öntudatlan társát bírta mozgásara agyhullámaival egy majom
Kissé hajmeresztően hangozhat, de amerikai kutatóknak sikerült elérniük, hogy egy majom saját agyhullámaival egy öntudatlan társának a kezét mozgassa. A kutatás egy újabb lépés a gerincsérüléstől szenvedő emberek mozgásának visszanyeréséért folytatott küzdelemben.
A koncepció szerint a lebénult emberek agyába elektródákat ültetnek, amik érzékelik mozgási szándékaikat. Ezek az elektromos jelek egy művégtaghoz, vagy közvetlenül az egyén megbénult izmaihoz irányíthatók, áthidalva a gerincvelőben bekövetkezett sérülést.
Ziv Williams a bostoni Harvard Orvosi Egyetem kutatója azt szerette volna megvizsgálni, hogy milyen hatást érhetnek el, ha ezeket a jeleket a gerincvelőbe irányítják, esetleg nagyobb mozgási tartományt adhatnak-e a betegeknek. Csapatával elektródákat ültettek egy majom agyába, amit egy számítógépen keresztül összekötöttek egy altatásban lévő, öntudatlan majomtárs gerincvelőjével. Az eszméletlen majom végtagjai gyakorlatilag egyenértékűek voltak a lebénult végtagokkal. Az eszméletlen majom kezébe egy botkormányt szíjaztak, ami egy kurzort mozgatott, ezt látta a tudatánál lévő társ is.
Williams csapata korábban már gyakorolta a botkormány használatát a tudatánál lévő majommal, rögzítve a botkormány előre és hátra történő mozgatásához társuló agytevékenység jeleit. A gyakorlások során kidolgozták, a gerincvelő mely idegeit kell stimulálni az altatásban lévő majomnál, hogy hasonló mozgást érjenek el a kezénél. Amikor mindkét oldal adatait betáplálták a számítógépbe, a tudatánál lévő majom képes volt a "lebénult" majom kezének mozgatására, eltalálva a kurzorral a számára kijelölt célt.
A kutatás azt bizonyítja, hogy lehetséges mozgást generálni egy paralizált végtagban az izmok közvetlen stimulálása nélkül is. A következő lépés a mostani kétdimenziósnál összetettebb mozgások elérése lesz, tette hozzá Williams. "Reméljük, sok irányba tudjuk majd mozgatni a kart" - mondta. "Hogy funkcionálisan is hasznos legyen, finom mozgásokra is képesnek kell lenni háromdimenziós térben"
Elméletileg a csapat ugyanezt egyetlen, gerincvelő sérüléssel rendelkező majomnál is elérhette volna, a sérülés okozása azonban beárnyékolta volna az eredményeket. A két majommal végzett kísérlet humánusabb volt. "Ez az első demonstrációja az agy-gerincvelő információ átvitelnek két állat között" - értékelte a kutatást Rajesh Rao, a Washington Egyetem szakértője, aki maga is hasonló kutatásokkal foglalkozik, több értékes eredményt felmutatva a területen.
A koncepció szerint a lebénult emberek agyába elektródákat ültetnek, amik érzékelik mozgási szándékaikat. Ezek az elektromos jelek egy művégtaghoz, vagy közvetlenül az egyén megbénult izmaihoz irányíthatók, áthidalva a gerincvelőben bekövetkezett sérülést.
Ziv Williams a bostoni Harvard Orvosi Egyetem kutatója azt szerette volna megvizsgálni, hogy milyen hatást érhetnek el, ha ezeket a jeleket a gerincvelőbe irányítják, esetleg nagyobb mozgási tartományt adhatnak-e a betegeknek. Csapatával elektródákat ültettek egy majom agyába, amit egy számítógépen keresztül összekötöttek egy altatásban lévő, öntudatlan majomtárs gerincvelőjével. Az eszméletlen majom végtagjai gyakorlatilag egyenértékűek voltak a lebénult végtagokkal. Az eszméletlen majom kezébe egy botkormányt szíjaztak, ami egy kurzort mozgatott, ezt látta a tudatánál lévő társ is.
Williams csapata korábban már gyakorolta a botkormány használatát a tudatánál lévő majommal, rögzítve a botkormány előre és hátra történő mozgatásához társuló agytevékenység jeleit. A gyakorlások során kidolgozták, a gerincvelő mely idegeit kell stimulálni az altatásban lévő majomnál, hogy hasonló mozgást érjenek el a kezénél. Amikor mindkét oldal adatait betáplálták a számítógépbe, a tudatánál lévő majom képes volt a "lebénult" majom kezének mozgatására, eltalálva a kurzorral a számára kijelölt célt.
A kutatás azt bizonyítja, hogy lehetséges mozgást generálni egy paralizált végtagban az izmok közvetlen stimulálása nélkül is. A következő lépés a mostani kétdimenziósnál összetettebb mozgások elérése lesz, tette hozzá Williams. "Reméljük, sok irányba tudjuk majd mozgatni a kart" - mondta. "Hogy funkcionálisan is hasznos legyen, finom mozgásokra is képesnek kell lenni háromdimenziós térben"
Elméletileg a csapat ugyanezt egyetlen, gerincvelő sérüléssel rendelkező majomnál is elérhette volna, a sérülés okozása azonban beárnyékolta volna az eredményeket. A két majommal végzett kísérlet humánusabb volt. "Ez az első demonstrációja az agy-gerincvelő információ átvitelnek két állat között" - értékelte a kutatást Rajesh Rao, a Washington Egyetem szakértője, aki maga is hasonló kutatásokkal foglalkozik, több értékes eredményt felmutatva a területen.