Hunter
Óriás aszteroidával randevúzott a Rosetta
Szombaton elrepült a Lutetia-aszteroida mellett az európai Rosetta küldetés, ezzel a Lutetia az űrkutatás történetének legnagyobb űrszondával vizsgált űrkőzete.
A 100 kilométeres kőtömeg a Rosetta utolsó állomása a céljául kijelölt üstökös felé vezető úton, amit 2014-ben ér el. A Lutetia több szempontból is nagy érdeklődésre számot tartó célpont, az objektum valódi típusát sem a földi, sem az űrtávcsövek nem tudták meghatározni. A tudósok szeretnék megtudni, mennyit változott az idők során a hatalmas aszteroida, amiből megállapíthatják milyen mértékben tartalmazza azokat az ősi anyagokat, melyek a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásából maradtak vissza.
Dr. Rita Schultz, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta projekt tudósa rejtélyként jellemzi a hatalmas kőzetet. "A Lutetia nem csak azért érdekes, mert ez az eddig meglátogatott legnagyobb űrszikla, de a mibenlétével kapcsolatos kérdőjelek is izgalmassá teszik" - nyilatkozott a BBC News-nak. "A Földről illetve a Hubble Űrtávcsővel is vizsgáltuk a Lutetiát, több karakterisztikát sikerült is megállapítanunk. Jól ismerjük méreteit, van némi fogalmunk forgásáról és forgási tengelyéről, összességében azonban nem sokat tudunk róla."
Művészi rajz a Lutetia-aszteriodáról
A Rosetta magyar idő szerint szombaton 18 óra 10 perckor érte el az aszteroidától számított legkisebb távolságot, 3162 kilométert. A találkozáskor, ami 454 millió kilométerre zajlott le a Földtől, a szonda minden műszere aktív volt. Bekapcsolták a kamerákat és a spektrométereket, a mágneses mező és plazma detektorokat, a porelemző műszereket, valamint egy rádiótechnikai kísérletet. Az arzenállal a lehető legtöbb információt kívánták begyűjteni az objektumról, a műszerek még napokig dolgozni fognak. **** A tudósok reményei szerint az adatok elemzéséből kiderül a Lutetia összetétele és finomíthatják a tömegéről és sűrűségéről alkotott becsléseket. Ami bizonyos, az űrkőzet leghosszabb oldala 130 kilométer. A szonda vízjég és légkör, vagy exoszféra jelei után is kutat. Amennyiben a Rosettának sikerül némi port is begyűjtenie az átrepülés során, azt fedélzeti műszereivel, köztük egy atomi erő mikroszkóppal azonnal tanulmányozhatják is. Ez lenne egy ilyen nagy felbontású tudományos műszer legnagyobb távolságból történő alkalmazása.
A földi megfigyelések nem adnak egyértelmű választ az aszteroida típusáról. Egyes megfigyelések szerint egy rendkívül primitív égitestről van szó, ami alig változott kialakulása óta, tehát egy C típusú aszteroidáról beszélhetünk. Más mérések azonban fémeket sejtetnek az aszteroida felszínén, ami arra utal, hogy az űrszikla sokkal nagyobb fokú fejlődésen esett át, vagyis inkább egy M típusú aszteroida lehet. Az sem kizárt, hogy a Lutetia csupán egy töredéke egy sokkal nagyobb aszteroidának, ami egy nagy ütközésben szakadt darabokra. A Rosetta egyszer s mindenkorra választ adhat ezekre; az első elemzések szerint a C típus valószínűsíthető.
Az aszteroida a maga valójában
"Miután a Rosetta elhaladt a Lutetia mellett, az aszteroida lesz az egyik legalaposabban vizsgált és karakterizált objektum, és egészen biztosan döntésre jutunk a típusát illetően" - összegzett Schultz még az átrepülés előtt adott interjújában. A földi csapat a karakterisztikáról szóló adatoknál is jobban várja a szonda OSIRIS kamera rendszerével készített vizuális megfigyelés képeit. Ezek megmutatják a felszíni jegyeket. Az első felvételek este 20 óra körül érkeztek be a központba, mivel fel is kell dolgozni, így 23 órakor tették közzé.
A szonda a vizsgálatot követően újra elcsendesedik, a műszereket hibernálják, hogy a lehető legkisebb energiafelhasználással folytathassa útját végcélja, a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, amit 2014 májusában ér el. A Rosetta pályára fog állni a mindössze 4 kilométer széles jég- és porgömb körül, illetve egy apró leszállóegységet is lebocsájt a felszínre. Jelenleg nagy figyelem övezi az aszteroidákat, nemrég tért vissza a japán Hayabusa mintagyűjtő kapszula a Földre, melynek tartalmát már vizsgálják a szakértők, jövőre pedig egy NASA küldetés, a Dawn áll pályára a Vesta-aszterioda körül. Barack Obama is először egy aszteroidára küldené az űrhajósokat, amit a következő évtizedre terveznek.
A 100 kilométeres kőtömeg a Rosetta utolsó állomása a céljául kijelölt üstökös felé vezető úton, amit 2014-ben ér el. A Lutetia több szempontból is nagy érdeklődésre számot tartó célpont, az objektum valódi típusát sem a földi, sem az űrtávcsövek nem tudták meghatározni. A tudósok szeretnék megtudni, mennyit változott az idők során a hatalmas aszteroida, amiből megállapíthatják milyen mértékben tartalmazza azokat az ősi anyagokat, melyek a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásából maradtak vissza.
Dr. Rita Schultz, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta projekt tudósa rejtélyként jellemzi a hatalmas kőzetet. "A Lutetia nem csak azért érdekes, mert ez az eddig meglátogatott legnagyobb űrszikla, de a mibenlétével kapcsolatos kérdőjelek is izgalmassá teszik" - nyilatkozott a BBC News-nak. "A Földről illetve a Hubble Űrtávcsővel is vizsgáltuk a Lutetiát, több karakterisztikát sikerült is megállapítanunk. Jól ismerjük méreteit, van némi fogalmunk forgásáról és forgási tengelyéről, összességében azonban nem sokat tudunk róla."
Művészi rajz a Lutetia-aszteriodáról
A Rosetta magyar idő szerint szombaton 18 óra 10 perckor érte el az aszteroidától számított legkisebb távolságot, 3162 kilométert. A találkozáskor, ami 454 millió kilométerre zajlott le a Földtől, a szonda minden műszere aktív volt. Bekapcsolták a kamerákat és a spektrométereket, a mágneses mező és plazma detektorokat, a porelemző műszereket, valamint egy rádiótechnikai kísérletet. Az arzenállal a lehető legtöbb információt kívánták begyűjteni az objektumról, a műszerek még napokig dolgozni fognak. **** A tudósok reményei szerint az adatok elemzéséből kiderül a Lutetia összetétele és finomíthatják a tömegéről és sűrűségéről alkotott becsléseket. Ami bizonyos, az űrkőzet leghosszabb oldala 130 kilométer. A szonda vízjég és légkör, vagy exoszféra jelei után is kutat. Amennyiben a Rosettának sikerül némi port is begyűjtenie az átrepülés során, azt fedélzeti műszereivel, köztük egy atomi erő mikroszkóppal azonnal tanulmányozhatják is. Ez lenne egy ilyen nagy felbontású tudományos műszer legnagyobb távolságból történő alkalmazása.
A földi megfigyelések nem adnak egyértelmű választ az aszteroida típusáról. Egyes megfigyelések szerint egy rendkívül primitív égitestről van szó, ami alig változott kialakulása óta, tehát egy C típusú aszteroidáról beszélhetünk. Más mérések azonban fémeket sejtetnek az aszteroida felszínén, ami arra utal, hogy az űrszikla sokkal nagyobb fokú fejlődésen esett át, vagyis inkább egy M típusú aszteroida lehet. Az sem kizárt, hogy a Lutetia csupán egy töredéke egy sokkal nagyobb aszteroidának, ami egy nagy ütközésben szakadt darabokra. A Rosetta egyszer s mindenkorra választ adhat ezekre; az első elemzések szerint a C típus valószínűsíthető.
Az aszteroida a maga valójában
"Miután a Rosetta elhaladt a Lutetia mellett, az aszteroida lesz az egyik legalaposabban vizsgált és karakterizált objektum, és egészen biztosan döntésre jutunk a típusát illetően" - összegzett Schultz még az átrepülés előtt adott interjújában. A földi csapat a karakterisztikáról szóló adatoknál is jobban várja a szonda OSIRIS kamera rendszerével készített vizuális megfigyelés képeit. Ezek megmutatják a felszíni jegyeket. Az első felvételek este 20 óra körül érkeztek be a központba, mivel fel is kell dolgozni, így 23 órakor tették közzé.
A szonda a vizsgálatot követően újra elcsendesedik, a műszereket hibernálják, hogy a lehető legkisebb energiafelhasználással folytathassa útját végcélja, a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, amit 2014 májusában ér el. A Rosetta pályára fog állni a mindössze 4 kilométer széles jég- és porgömb körül, illetve egy apró leszállóegységet is lebocsájt a felszínre. Jelenleg nagy figyelem övezi az aszteroidákat, nemrég tért vissza a japán Hayabusa mintagyűjtő kapszula a Földre, melynek tartalmát már vizsgálják a szakértők, jövőre pedig egy NASA küldetés, a Dawn áll pályára a Vesta-aszterioda körül. Barack Obama is először egy aszteroidára küldené az űrhajósokat, amit a következő évtizedre terveznek.
