SG.hu·

Több tucat baktériumfajt vitt magával a Curiosity

Több tucat baktériumfajt vitt magával a Curiosity
A marsjáró tisztítási folyamata mégsem volt tökéletes, néhány faj pedig túlélhette a veszélyes utat.

A Nature magazin az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (ASM) éves gyűlésén elhangzottakra hivatkozik cikkében, amelyből kiderül, hogy a Curiosity marsjáró 2011-es fellövése előtt több tucat baktériumfaj ragadhatott meg az eszközön, ezek közül néhány pedig a hosszú utat is átvészelhette a nem túl barátságos környezetben. Az ilyen szennyeződések megbízhatatlanná teszik a mért eredményeket.

Bár a Curiosity 2012 augusztusa óta égi szomszédunkon tartózkodik, ennélfogva kiesik közvetlen hatósugarunkból, a szakemberek még a 2011-es fellövést megelőzően több mintát vettek az eszközről, többek között annak hőpajzsáról és navigációs rendszeréről. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szigorú tisztítási fázison átesett technika vajon hordoz-e magán további szennyeződést, a most közzétett cikkből pedig egyértelműen kiderül, hogy számos esetben pozitív eredményt kaptak. Mi több, 65 különböző baktériumfajt detektáltak, amelyek túlélték a tisztítást, ezek némelyike pedig még mindig a marsjárón lehet.

A legtöbb észlelt faj a Bacillus nemzetségbe tartozik, ezeket pedig a mintavételt követően a laboratóriumban vetették alá további teszteknek, így például extrém UV-sugárzásnak, hasonlóan extrém pH-értékeknek, valamint kiszárításnak. A 377 különböző törzsből 11 százalék két eljárást is átvészelt, jóllehet ezen rezisztens példányok nagyjából egyharmada nem is képzett védőbevonatot a spóra köré - a kutatók szerint valószínűleg ettől eltérő biokémiai úton, így például metabolikus módosításokkal védekeztek az extrém körülményekkel szemben.

A kapott eredmény tovább nehezíti a szakemberek dolgát, a tisztítási fázist túlélő mikrobák ugyanis módosíthatják a kutatások eredményeit, megbízhatatlanná teszik azokat, arról nem is beszélve, hogy több bolygót is megfertőzhetünk a Földről származó élettel. Az eljárás további tökéletesítésére van szükség, erre pedig még a 2020-ra tervezett Mars-küldetés elindulása előtt sort kell keríteni.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© gforce92014. 05. 29.. 21:02||#35
Ha ez tényleg igaz, akkor ez nem a pánspermia elméletet erõsíti. Hanem azt, amit nagyonsok kutató gyanít: Ahol lehetséges az élet, ott ki is alakul. Hogy ez tényleg így van e természetesen még nyitott kérdés.
© bmw2014. 05. 29.. 19:45||#34
Beteg lesz a mars is ...😊
© Macropus Rufus2014. 05. 28.. 16:42||#33
"A Marson ugye nem kellett "véletlenek sorozata által" létrejönnie az életnek, hogy aztán eljuthasson a Földre..."
jogos. De kellett. Ott a pont.

© wraithLord2014. 05. 27.. 23:46||#32
A Marson ugye nem kellett "véletlenek sorozata által" létrejönnie az életnek, hogy aztán eljuthasson a Földre...

Az, hogy esetleg a Marsról jött, nem magyarázat semmire. Az élet kialakulására pedig pláne nem. Max. arra magyarázat, hogy honnan származik az élet... feltéve, hogy valakinek eszébe jut, hogy esetleg nem itt alakult ki, hanem máshol.
© Macropus Rufus2014. 05. 27.. 22:27||#31
sg hír: http://sg.hu/cikkek/105612/mikrobak-hoztak-letre-a-mars-egyes-asvanyait

ezt tekinthetjük egy bizonyítéknak arra, hogy ott is volt élet? Ebben az esetben viszont már adodik is a kérdés: ott, hogyan jött létre?
A Marson jóval a földi élet megjelenése elött eltünt az élet. Logikus, hogy hamarabb is alakúlt ki. A Marsról származó meteoritokat találtak már szép számmal a Földön. A pánsperma elméletbe simán belefér, hogy azokon utaztak az elsõ mikróbák a Földre. Sztem ez is van olyan jó magyarázat a zélet kialakulására mint az õslevesben véletlewnek sorozata álltal létrehozott élet.
Namost a kérdés az, hogy a Marson hogyan jött létre az élet...
© wraithLord2014. 05. 27.. 18:04||#30
A kommentemben a "Van." erre vonatkozik: "Csak arra van, hogy van élet a Földön. 😉"
© Macropus Rufus2014. 05. 27.. 15:58||#29
milyen bizonyíték van arra, hogy a zélet itt alakúlt ki? :o Az egysejtûek és a mikróbák foszilis maradványai? azok megint csak azt bizonyítják, hogy volt régen is élet a Földön, de nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy itt is alakúlt ki.
Elméleti modellekkel természetesen le lehet modellezni, de itt jönn az a nagyon sok véletlen. Én úgy tudom, hogy valós körülmények közt nem tudtak élettelenbõl élõt alkotni, márpedig az életnek ez a legelsõ lépcsõfoka: élettelenbõl élõ.

A pánsperma arra adhat magyarázatott, hogy ha nem itt alakúlt ki, akkor hogyan kerûlt ide. Sztem annak nagyobb az esélye, hogy egy jóval régebbi égitesten valahol jó messze kialakúlt az élet és úgy jutott ide, mind annak, hogy egy galatikus méretekben nézve viszonylag fiatal égitesten alakul ki.
© wraithLord2014. 05. 27.. 15:22||#28
Van. Pont ezért lehet vele kísérletezni olyan célból, hogy kiderítsük, hogyan alakult ki. Ez lenne a lényeg.

A pánspermia lehetséges, de ezen túlmenõen mit tudsz vele kezdeni?
© Macropus Rufus2014. 05. 27.. 15:07||#27
arra sincs bizonyíték, hogy az élet a Földön alakúlt ki. Csak arra van, hogy van élet a Földön. 😉
© wraithLord2014. 05. 27.. 09:22||#26
Maga az elmélet, hogy az élet képes bolygóról bolygóra terjedni, már nagyon valószínû.
De hogy hogyan igazoljuk, hogy a Földön az élet máshonnan került ide... Nagyon nagy a valószínûsége, hogy sehogyan... Érted? Ez a gondom vele.

Magát az élet kialakulásának módját (akárhol is alakult ki) meg lehet válaszolni, mert van, és itt van. A földi élet idegen eredetével viszont kb. szellemeket kergetünk. Megfoghatatlan. Nincs mibõl kiindulni.