SG.hu·
Harmadik fúrására készül a Curiosity
A NASA marsi laboratóriuma sorrendben harmadik fúrására készül, az új célpont kiválasztásával.
A Curiosity marsjáró csaknem két évvel ezelőtt, 2012 augusztusában landolt szomszédunkon, feladata az ottani geológia és klíma kutatása, annak meghatározása, hogy a helyszín valaha otthont adhatott-e a mikrobiális életnek. A napokban ugyan egy új kutatás megállapította, hogy 200 ezer éve még lehetett folyékony víz a Marson, a mobil laboratórium azonban helyben, a kőzetek vizsgálatával igyekszik konkrét eredményekre jutni.
Az egység eddig kétszer végzett fúrást, mindkét alkalommal mocsári kőzetet kiválasztva, amelyek egykoron valószínűleg egy ősi tó mélyén helyezkedtek el, legalábbis a kémiai vizsgálatok erre utaltak. Most attól mintegy 4 kilométeres távolságban egy homokkő-maradványt szemeltek ki a marsjáró kezelői, azt szeretnék ugyanis megtudni, hogy mi tartja össze a homokszemcséket, milyen anyag tölti be a cement szerepét. Az sem mellékes információ azonban, hogy mi alapján alakultak ki a puhább és keményebb maradványok, hiszen ez utalást rejthet magában arra vonatkozóan, hogy évmilliókkal ezelőtt milyen folyamatok játszódtak le a bolygó felszínén.
A Curiosity - a megfelelőnek tűnő célpont kiválasztását követően - megfúrja a homokkövet, belsejéből pedig por alakban mintát vesz majd, amelyet rövid úton eljuttat saját belső laboratóriumába. Előbb azonban meg kell találni az ideálisnak tűnő maradványt, amelyben a beépített kamera, a röntgen spektrométer, valamint az egység karjára szerelt ecset játszik fontos szerepet - ez utóbbi például megtisztítja a kiválasztott példány felszínét, a belső összetételt pedig a marsjáró testéből kilőtt lézersugár révén állapítják meg.
A Gale-kráter (ahol a Curiosity jelenleg és leszállása óta tartózkodik) átmérője egyébként 154 km, kora mintegy 3,8 milliárd év lehet. A további eredményekről várhatóan a Mars Science Laboratory Project honlapján olvashatunk majd.
A Curiosity marsjáró csaknem két évvel ezelőtt, 2012 augusztusában landolt szomszédunkon, feladata az ottani geológia és klíma kutatása, annak meghatározása, hogy a helyszín valaha otthont adhatott-e a mikrobiális életnek. A napokban ugyan egy új kutatás megállapította, hogy 200 ezer éve még lehetett folyékony víz a Marson, a mobil laboratórium azonban helyben, a kőzetek vizsgálatával igyekszik konkrét eredményekre jutni.
Az egység eddig kétszer végzett fúrást, mindkét alkalommal mocsári kőzetet kiválasztva, amelyek egykoron valószínűleg egy ősi tó mélyén helyezkedtek el, legalábbis a kémiai vizsgálatok erre utaltak. Most attól mintegy 4 kilométeres távolságban egy homokkő-maradványt szemeltek ki a marsjáró kezelői, azt szeretnék ugyanis megtudni, hogy mi tartja össze a homokszemcséket, milyen anyag tölti be a cement szerepét. Az sem mellékes információ azonban, hogy mi alapján alakultak ki a puhább és keményebb maradványok, hiszen ez utalást rejthet magában arra vonatkozóan, hogy évmilliókkal ezelőtt milyen folyamatok játszódtak le a bolygó felszínén.
A Curiosity - a megfelelőnek tűnő célpont kiválasztását követően - megfúrja a homokkövet, belsejéből pedig por alakban mintát vesz majd, amelyet rövid úton eljuttat saját belső laboratóriumába. Előbb azonban meg kell találni az ideálisnak tűnő maradványt, amelyben a beépített kamera, a röntgen spektrométer, valamint az egység karjára szerelt ecset játszik fontos szerepet - ez utóbbi például megtisztítja a kiválasztott példány felszínét, a belső összetételt pedig a marsjáró testéből kilőtt lézersugár révén állapítják meg.
A Gale-kráter (ahol a Curiosity jelenleg és leszállása óta tartózkodik) átmérője egyébként 154 km, kora mintegy 3,8 milliárd év lehet. A további eredményekről várhatóan a Mars Science Laboratory Project honlapján olvashatunk majd.