SG.hu·
Mintavételezési mérföldkőhöz ért a Curiosity
A Curiosity marsjáró nagyteljesítményű fúrója segítségével sikeresen begyűjtötte az első felszín alatti mintát, megközelítőleg egy evőkanálnyi kőzetport, ami a robot fedélzeti laboratóriumában kerül részletes kémiai elemzésre.
A fúró volt az utolsó jelentősebb műszer, amit még nem vetettek be a Curiosity tavaly augusztusi leszállása óta, a felszínalatti anyag begyűjtése pedig egy újabb fontos mérföldkövet jelöl a marsjáró múlt- és jelenbeli lakhatóságot vizsgáló küldetésében. "A Curiosity első lyukfúrása a John Klein területen történelmi pillanat az MSL (Mars Science Laboratory) küldetésben" - nyilatkozott Louise Jandura, a Curiosity mintavételezési rendszerének főmérnöke. "Ez az első alkalom, hogy egy robot, legyen az helyhez kötött, vagy mobil, mintavételezési céllal fúr bele egy kőzetbe a Marson, illetve bármely Földön kívüli helyen. Az űrkorszak öt évtizedes történetében ez valóban egy ritka esemény"
A Curiosity robotkarjának végén elhelyezkedő fúró először február 8-án fúrt egy megközelítőleg 6,5 centiméteres lyukat egy kőzetbe. A Földre szerdán visszasugárzott felvételeken a porított világosszürke kőzetminta, amit egy fekükőzetből sikerült begyűjteni, a marsjáró CHIMRA egységéhez tartozó kanalában látható. A CHIMRA, ami a Curiosity Helyszíni Marsi Kőzet Elemzéshez Szükséges Begyűjtő és Kezelő műszeregységet takarja, az elkövetkező napokban vibrációs módszerrel átszitálja a mintát, kiszűrve a 150 mikronnál nagyobb részecskéket. "Becslésünk szerint egy evőkanálnyi port gyűjtöttünk össze, ami megfelel a várakozásainknak és kiváló eredménynek számít. Mindannyian örülünk, hogy ez megerősítést nyert és teljes sikerként értékeljük a fúrást" - mondta Scott McCloskey, a fúrórendszerért felelős mérnök.
A finom por egy része ezután a kémiai és ásványtani elemzőbe, a CheMin-be kerül, majd a Marsi Minta Elemző, a SAM vizsgálja szerves összetevők jelei után kutatva. Az eredeti tervekhez viszonyítva a mérnökök kénytelenek voltak változtatni a marsjáró mintagyűjtő rendszerén, miután a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumában lévő egyik tesztszita forrasztásainál problémák jelentkeztek. Egy másik tesztszitánál nem észleltek hibát és jelenleg a Curiosity fedélzetén található eszköz is látszólag megfelelően működik, a mérnökök azonban elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy csak akkor indítják be a szitát, amikor arra ténylegesen szükség van. "Óvatosnak kell lennünk, tesztprogramunk ugyanis arra utal, hogy adódhatnak problémák, ezért egy visszafogott taktikát választottunk" - magyarázta Daniel Limonadi, a Curiosity felszíni mintafeldolgozó és tudományos rendszerének vezető mérnöke. "Csökkentjük a hardverre háruló elhasználódást. Lerövidítettük a szitálási időt, minimalizálandó a meghibásodást, ezáltal megnövelve az élettartamát"
A Curiosity 150 mikronos szitája
A tudóscsoport eközben izgatottan várja a felszíni erózió hatásaitól megóvott kőzetminták elemzésének lehetőségét. "A most befejezett fúrási művelet lehetővé teszi, hogy bepillantsunk a felszín alá. és először elemezzünk olyan kőzetmintákat, amik nem voltak kitéve a felszín környezeti hatásainak, ezáltal igazából megismerjük egy marsi kőzet kémiáját és ásványtanát" - mondta Joel Hurowitz, a Curiosity mintaelemző rendszerének tudósa. "A tudóscsoport izgatottan várja a CheMin és a SAM eredményeit és azok jelentését a Gale-kráter földtani történetére és lakhatóságára kivetített hatásairól"
"A fúrás lehetővé teszi számunkra, hogy behatolhassunk a kőzetek felszíni rétege alá, egyfajta időkapszulát nyitva ki, mellyel 3-4 milliárd évvel tekinthetünk vissza a Mars történelmében" - összegzett Jandura.
A fúró volt az utolsó jelentősebb műszer, amit még nem vetettek be a Curiosity tavaly augusztusi leszállása óta, a felszínalatti anyag begyűjtése pedig egy újabb fontos mérföldkövet jelöl a marsjáró múlt- és jelenbeli lakhatóságot vizsgáló küldetésében. "A Curiosity első lyukfúrása a John Klein területen történelmi pillanat az MSL (Mars Science Laboratory) küldetésben" - nyilatkozott Louise Jandura, a Curiosity mintavételezési rendszerének főmérnöke. "Ez az első alkalom, hogy egy robot, legyen az helyhez kötött, vagy mobil, mintavételezési céllal fúr bele egy kőzetbe a Marson, illetve bármely Földön kívüli helyen. Az űrkorszak öt évtizedes történetében ez valóban egy ritka esemény"
A Curiosity robotkarjának végén elhelyezkedő fúró először február 8-án fúrt egy megközelítőleg 6,5 centiméteres lyukat egy kőzetbe. A Földre szerdán visszasugárzott felvételeken a porított világosszürke kőzetminta, amit egy fekükőzetből sikerült begyűjteni, a marsjáró CHIMRA egységéhez tartozó kanalában látható. A CHIMRA, ami a Curiosity Helyszíni Marsi Kőzet Elemzéshez Szükséges Begyűjtő és Kezelő műszeregységet takarja, az elkövetkező napokban vibrációs módszerrel átszitálja a mintát, kiszűrve a 150 mikronnál nagyobb részecskéket. "Becslésünk szerint egy evőkanálnyi port gyűjtöttünk össze, ami megfelel a várakozásainknak és kiváló eredménynek számít. Mindannyian örülünk, hogy ez megerősítést nyert és teljes sikerként értékeljük a fúrást" - mondta Scott McCloskey, a fúrórendszerért felelős mérnök.
A finom por egy része ezután a kémiai és ásványtani elemzőbe, a CheMin-be kerül, majd a Marsi Minta Elemző, a SAM vizsgálja szerves összetevők jelei után kutatva. Az eredeti tervekhez viszonyítva a mérnökök kénytelenek voltak változtatni a marsjáró mintagyűjtő rendszerén, miután a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumában lévő egyik tesztszita forrasztásainál problémák jelentkeztek. Egy másik tesztszitánál nem észleltek hibát és jelenleg a Curiosity fedélzetén található eszköz is látszólag megfelelően működik, a mérnökök azonban elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy csak akkor indítják be a szitát, amikor arra ténylegesen szükség van. "Óvatosnak kell lennünk, tesztprogramunk ugyanis arra utal, hogy adódhatnak problémák, ezért egy visszafogott taktikát választottunk" - magyarázta Daniel Limonadi, a Curiosity felszíni mintafeldolgozó és tudományos rendszerének vezető mérnöke. "Csökkentjük a hardverre háruló elhasználódást. Lerövidítettük a szitálási időt, minimalizálandó a meghibásodást, ezáltal megnövelve az élettartamát"
A Curiosity 150 mikronos szitája
A tudóscsoport eközben izgatottan várja a felszíni erózió hatásaitól megóvott kőzetminták elemzésének lehetőségét. "A most befejezett fúrási művelet lehetővé teszi, hogy bepillantsunk a felszín alá. és először elemezzünk olyan kőzetmintákat, amik nem voltak kitéve a felszín környezeti hatásainak, ezáltal igazából megismerjük egy marsi kőzet kémiáját és ásványtanát" - mondta Joel Hurowitz, a Curiosity mintaelemző rendszerének tudósa. "A tudóscsoport izgatottan várja a CheMin és a SAM eredményeit és azok jelentését a Gale-kráter földtani történetére és lakhatóságára kivetített hatásairól"
"A fúrás lehetővé teszi számunkra, hogy behatolhassunk a kőzetek felszíni rétege alá, egyfajta időkapszulát nyitva ki, mellyel 3-4 milliárd évvel tekinthetünk vissza a Mars történelmében" - összegzett Jandura.