12
  • kamov
    #12
    Aktív szolgálatban nem. Ez csak egy szabadalmi leírás.

    Az összes aktívan használt amerikai, orosz és kínai önálló űrsétaruha mind szublimációs hűtést alkalmazott.
  • Zero 7th
    #11
    Az lehet, hogy van modernebb, de volt paraffin hőcsapdás is.
  • kamov
    #10
    Nincs paraffin. Víz szublimációjával hűt.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Primary_Life_Support_System
  • Zero 7th
    #9
    Hát ez egy elég bonyolult probléma, rengeteg tényezős. A Naptól való táv meg a beérkező sugátzás csak egy dolog, de megvilágított test fényvisszaverő/elnyelő és hővezetési tulajdonságai is sokat számítanak.
    Leadott hőről meg nemigen beszélhetünk, csak sugárzással tud a test hőt leadni, az meg nem túl nagy mennyiség sem összességében, sem relatíve, a beérkező sugárzáshoz képest.
    És akkor még nem beszéltünk a naptevékenység hullámzásáról, vagy pl az ilyen estrém sugárzásviszonyokkal rendelkező helyekről, mint pl a Van-Allen övek.

    Ez szerintem tipikusan az az adat, amit mérni érdemes, nem számolni.
  • gforce9
    #8
    Keresgélek erről leírást de nem lelek(legalábbis magyarul, szakszöveg angolul nem megy :) ), hogy legalább megközelítőleg hogyan lehet kiszámolni, vagy megbecsülni adott sugáron lévő test hőelnyelését és leadását. Azt tudom, hogy nem úgy működik a dolog, hogy van 2.7 kelvin aztán kalap. Belejátszik eléggé az is, hogy lényegében árnyékolatlan sugárzás érkezik a napból, minden tartományban és ez a döntő tényező, valamint az, hogy a test hogyan adja le a felvett hőt.
  • Zero 7th
    #7
    Hát ez azért eléggé elképzelhetetlen. Az üstökös állaga kb egy hógolyóé, ráadásul az anyaga folyamatosan fogy, lefújja róla a napszél. Szal még ha sikerül is belekapaszkodni valahogy, az sem végleges.
    A másik, hogy ehhez ki kéne bírnia a szondának a Nap közelségét.
    Harmadik gond, hogy ezzel semmivel sem lennénk előrébb, mint egy-egy külön üstökös- és napszondával, csak bonyolultabb az eszköz, több a hibalehetőség, és tovább tart a küldetés.
  • Zero 7th
    #6
    Ja, például azt nem árt tudni, hogy az űrben így a Föld környékén a túlmelegedés a probléma az űrben, nem a kihűlés, akár mit is hazudik erről Hollywood. Az űrhajósok hátán az a nagy kocka egy baszomnagy "hűtőszekreny", paraffin van benne, és a felesleges hőt vonja el az űrhajóstól és tárolja el.
  • qrd0xQSt2rdvnu
    #5
    Az lenne szép, ha az űrszonda rajta is tudna maradni és megtenni egy teljes kört a nap körül, visszajönne és mesélne arról, hogy miken ment keresztül a naprendszere külső részén vagy akár a naprendszeren kívül.
  • gforce9
    #4
    Neki nincs sosem éjszaka a nap folyamatosan süti. Hogy pontosan mennyi hő nyelődik el és tud kisugárzódni az több dologtól függ, majd valaki jön, aki képben van ezzel. Mindenesetre az űrállomáson is vannak hűtők, annak ellenére, hogy ugye ott van, hogy a föld eltakarja a napot előle.
  • ddt500
    #3
    Csak növekvő hőségről beszélt mint ha belülre kerülne a Merkúr pályáján.
  • kvp
    #2
    Mivel az ustokos a Fold es a Jupiter kozott mozog, ezert nem mehet kozelebb a Naphoz mint a Fold. A gond itt inkabb az, hogy amikor elkezd parologni az ustokos, akkor is mukodokepes maradjon a szonda.
  • ddt500
    #1
    " 2015. augusztus 13-án a Naphoz legközelebbi pontján az üstökös 185 millió kilométerre lesz a csillagtól. "
    Biztos ez?? A Föld van 150 millióra.