Újabb értelmetlen haláleset, melynek köze van a játékiparhoz - és a szülői felelőtlenséghez.
Ezúttal azonban sajnos egy pár hónapos kisbaba lett áldozata "szülei" szenvedélyének. A hivatalos történet szerint a rendőrség letartóztatott egy házaspárt, miután hagyták éhen halni kisbabájukat. A szülők a PRIUS nevezetű online játékkal múlatták az időt. A koreai származású, csak a Kimek néven emlegetett páros egy 12 órás menet után tért haza és ekkor vették észre, hogy gyermekük meghalt.
Az első vizsgálatok megállapították, hogy a gyermek halálát alultápláltság okozta. A 41 éves apa és a 25 éves édesanya a fentebb említett online játék fórumán ismerkedtek meg és 2008-ban közös gyermek mellett döntöttek. A baba 2009. júniusában meg is érkezett a két munkanélküli szülő életébe, akik egyébként az anyuka szüleinél laktak.
Ám a nyomozás szerint már az elejétől teljesen rosszul bántak a babával. Romlott tejjel és tejporral etették, ha pedig netán felsírt, akkor jól megverték. Ismét megemlítenénk, hogy a gyermek mindössze 3 hónapos volt. Az egészben az a legelképesztőbb, hogy a PRIUS nevezetű játékban - mindezek ellenére - mintaszülők voltak. Digitális "gyermekük" messze a legboldogabb volt a regisztrált felhasználók közül.
Egész Dél-Korea elképedt az eset láttán, a kormány pedig rögtön további tanácsadói központok megnyitását jelentette be, ahol kifejezetten játékfüggőkkel foglalkoznak.
Remélem, a börtönben megkapják a "kezelést" hosszútávon. Kis torazin és mehetnek a többiek közé. Ha mégis a kivégzés mellett döntenek, élõben leadhatnák lassítva a 8 órás film elõtt.
Tegyük hozzá azokat a helyzeteket amikor a kisgyerek még csak alig tud járni de minden állatot csak játékszernek tekint, a nem érdekli ha az mást akar (pl menekülni elõle) kitartóan fogja a macska farkát, és vonszolja. A bogarakat és egyéb kisállatokat kínozza, gyilkolja. Minden csak és kizárólag az övé lehet, ha éppen nem használja és másnek kellene, akkor azonnal kinyilvánítja állati jellegét, és magának akarja a fölösleges dolgot.
A plázában hisztizõ kölykök, s a 10 éves gyilkosok, tolvajok a nevelés hibája, addig a 2-3-4 éves korban még bõven nem. Rejtett kamerás felvételek készültek olyan "angyali" gyerekekrõl, akik jól viselkednek ha nem látja õket senki, de amint egyedül vannak megtesznek mindent amit akarnak, falra firkálnak, megdézsmálják a sütit amire azt mondták nem szabad. Öntudatosan viselkedõ 3-5 évesekrõl készültek ezek, pszihológusok által, nem egy család bevonásával.
Lehet, hogy nem fogalmaztam olyan pontosan, hogy az mindenkinek tetsszen. KISGYEREKRÕL BESZÉLEK. Nem tinédzserekrõl.
Azok a gyerekek a legkiszolgáltatottabbak, akik még nincsenek öt-hat évesek. Legfõképp az ilyen kicsikkel szembeni rossz bánásmód az, ami kiakaszt. Úgy gondolom, hogy ezzel egyet kell, hogy érts.
Mindemellett: Az, hogy van pár olyan akár 8-9 éves is, aki elkövet rossz dolgokat, valóban az igazadat támasztja alá. Igaz, létszámuk mélyen a statisztikai hibahatár alatt van. (Ha a jó gyerekekrõl is készülne újságcikk, érzékelnéd az arányt)
A nagyobbak, akik pl a rablásokat elkövetik már nem gyerekek, hanem tinédzserek, te is úgy fogalmazol, hogy kiskorúak. Õk sokszor felnõtt példát követnek, mert saját személyiségképük még nem alakult ki. Az esetek nagy részében neveltetésük szerepet kap viselkedésük alakulásában. A deviánsok közül sokan valamilyen betegség enyhe fajtájában "szenvednek", amely már kihat ugyan magatartásukra, de enyhesége vagy egyéb tünet hiánya miatt nincs rá orvosi diagnózis és nem is lehet õket elkülöníteni a többiektõl. Sokszor annyit mondanak rá, hogy rossz gyerek. Pedig nem az, csak beteg. Több ilyet is ismerek.
Jól írod a hatos pontodban: A fegyelmezés csõdje... Ha nem sikerül/nem akarjuk egy gyereknek megtanítani a társadalmi élet szabályait, lehetnek magatartásbeli problémái. Akkor ezt mi basztuk el felnõttek ugye?
A kilences pontodban leírtak pedig egy még nem kialakult társadalmi értékítélettel rendelkezõ személyiség õszinte megnyilvánulásairól tanúskodnak. Sok felnõtt is hasonlóképp érez, de õk már (általában) megtanulták fékezni érzelmeiket. A gyerekek még nem. Ez a tanulási folyamat része. Az elfojtott haragod, dühöd egyébként csak azon tudod kitölteni, akin lehet, és ez a kicsik esetében nem a felnõttet jelenti. Az otthonról hozott feszültség(mert pl anya és apa veszekedett egymással és kiabáltak) sokszor az oviban csap le. Ezzel a feszültséggel a gyerekek nem tudnak mit kezdeni, néha úgy vezetik le, ahogy nem kéne. Ez természetes jelenség, amely nem bûnös-ártatlan kategória. Ezzel foglalkozni kell, elsõsorban a szülõknek. Ha megteszik, orvosolják a problémát.
Bár nem pont ezen az állításomon akartam vitatkozni, de ha már így belekötöttél, gondoltam ezeket leírom. Fenntartom amit írtam, a gyerekek alapvetõen ártatlanok. (A tinédzsereiddel csinálj amit akarsz)
Még mindig jobb, keveset írni elgondolkodtató tartalommal, mint szemellenzõvel rózsaszínben látni a koránt sem olyan rózsás helyzetet. Ráadásul általánosítottál...
Pár "hint", mert évek óta gondolom egy távoli ûrállomáson szolgálhattál, ahol a kommunikációs csatornák nem mûködhettek:
1."Az elmúlt évben nyolc embert öltek meg 14 év alattiak, két esetben megkíséreltek megölni egy másik embert – derült ki az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársának elõadásából." Csak idehaza...
2."Buzitán csütörtökre virradóra történt gyilkosságot két - 12 és 13 éves - roma fiú követte el. A fiúk állítólag azért verték brutális módon halálra a férfit, mert az nem fizetett nõvérük szexuális szolgáltatásaiért." Egy nem is olyan régi hír a szomszédból.
3. "Néhány hete Chicagóban szexuálisan zaklattak majd megöltek egy tizenegy éves kislányt. Nemrégen megkerültek a gyilkosok is: egy hét-, és egy nyolcéves kisfiú." Amerika...
4."Nem jobb a helyzet a kiskorúak által elkövetett rablások tekintetében sem. Az utóbbi öt évben országosan regisztrált összes rablás (16 728 eset) 21,8 százalékát (azaz 3639 bûncselekményt) kiskorúak követték el."
5. "Gyerekek akasztották fel azt a kutyát, melyet..."
6. "A fegyelmezés csõdje és a fokozott erõszak az óvodákban és iskolákban mindennapi tapasztalat, s a jelek szerint az érintettek egyre kiszolgáltatottabbak, egyre nehezebben tudnak úrrá lenni az ilyenfajta helyzeteken."
7."Az iskolás gyerekek közti kegyetlenkedések veszélyei elõször két norvég kisdiák tragikus öngyilkossága miatt kerültek a szakmai figyelem középpontjába a nyolcvanas évek elején."
8. Tonnányi youtube video, amiben állatok kínoznak vagy éppen hódolnak a happy-slapping-nek.
9. Számtalan pszichológus számolt be már arról, hogy akár 4-5 éves(!) gyermekekben milyen gyûlölet, düh, harag tud megnyilvánulni... sokszor teljesen ártalmatlan társuknak esnek neki vagy a náluk szerencsétlenebb helyzetû, esetenként kiszolgáltatott (mozgássérült, fogyatékos, végtaghiányos, elsõsorban a külsõt érintõ elváltozások, stb.) társukat teszik gúny tárgyává.
vs.
"A gyerekek a legártatlanabb lények a földön."
Szólj, ha legközelebb is erre jársz viccelõdni... hozok pattogatott kukoricát.
Ezt fejtsd ki jobban, mert a hozzászólásod tartalma a nullával egyenértékû.
Milyen bûnöket tudnál felsorolni egy ilyen gyermek esetében? Vagy vajon bûn az, amikor akár egy óvódás gyerek még nem tanulta meg a társadalom szabályait és esetleg hisztizik az áruházban?
persze hogy, de mint a körülményeket megfigyelted erre még fikarcnyi esély sem volt megadva. A szülõk 100% képtelenek voltak egy gyerek felnevelésre, és a nagyszülõk viselkedését, törõdését is meg lehetne kérdõjelezni (bár semmiképpen sem az õ dolguk lett volna foglalkozni a poronttyal), na meg hogy miként nevelték a saját gyermekeiket. Hol lesz a vége? Hány gyermek kell hogy egy teljesen elpuskázott életbe szülessen bele és élje szenvedve végig? Ez a lánc jobb ha itt szakad meg és addig nem lép tovább amíg megfelelõ viszonyokat nem tudnak neki kialakulni. Csomó ember van aki nagyon szereti, neveli és a lehetõ legtöbbet törõdik is a gyermekével, had szaporodjanak õk, akik meg képtelenek egy reális életre és az alap szociális morál megítélésére, azok meg jobb nem viszik tovább sarjakkal a szerencsétlenséget. Majd ha képesek lesznek megadni nekik ezeket, akkor összeütnek egy másikat, addig meg csak éljék az életüket és ha a végéig nem érik be a fejük lágya, itt szakad meg szerencsére ez a lánc is.
