Berta Sándor
30 éves az Atari 2600
Atari 2600. Sok éven át fogalom volt ez a típusjelzés, pedig hol voltak akkor még a gigabájtos merevlemezek, a CD, DVD-írók? A világ egyik legnépszerűbb játékkonzola anno még a ma már hihetetlenül kevésnek tűnő 128 bájt memóriával működött.
Az Atari 2600 1977 októberében mutatkozott be. A kezdeti nehézségek közel sem azt mutatták, hogy a készülék egyszer világszerte sikeres és népszerű lesz. A világ első programozható játékkonzolja először hivatalosan a Video Computer System (VCS) nevet kapta és csak később nevezték el Atari 2600-nak. A fejlesztők a Pong nevű legendás játék sikerét akarták a maguk javára kiaknázni, és egy olyan berendezést akartak létrehozni, amely nem csak egy, hanem több különböző programmal is használható.
Ugyan több százezer darabot küldték szét a boltokba 1977 karácsonyára, de a 199 dollárba kerülő készülékre gyakorlatilag senki nem volt kiváncsi. A problémát az okozta, hogy túl kevés volt az elérhető játék, kezdetben a felhasználók csupán kilenc program közül válogathattak. A fordulópontot a Space Invaders licencének 1979-ben történt megszerzése jelentette, ami gyakorlatilag megmentette a céget. Az emberek tolongtak az üzletekben, mindenki ilyen konzolt akart venni.
Az Atari 2600-asból az évek során összesen 30 millió darabot adtak el és a vállalat ötmilliárd dolláros bevételre tett szert. A sikerre jellemző, hogy a konzol sorozatgyártását csupán 1991-ben, piacra dobása után 14 évvel állították le. Soha egyetlen konzolt nem gyártottak ennyi időn át. A konzolra legalább 200 játékot fejlesztettek, amelyeket kazettákon jelentettek meg - végül 120 millió kazettát adtak el. Rick Maurer, a Space Invaders programozója csupán 11 000 dollárt kapott a munkájáért és soha többet nem dolgozott a cégnek.
Az Atari 2600 kultusz azóta is virágzik, életre hívták ugyanis a Stella-projektet (ez volt a konzol kódneve), amelynek célja emulátorok fejlesztése. A termék műszaki adatai a mai számítógépek teljesítménymutatói mellett szinte nevetségesnek tűnnek: 1,19 MHz-es órajelű processzor, 128 bájt memória, 320 x 200 képpontos maximális felbontás, 128 megjeleníthető szín. Azonban az Atari elmondhat magáról valamit, amit a mai konkurensei nem: igazi kultusz lett. Még ma is középkorú családapák és üzletemberek százai ülnek le egy Space Invaders, Centipede vagy Pole Position játszmára világszerte. S van még egy dolog, a hangulat. Kit érdekel a mai szemmel nézve gyenge grafika és a mono hang, a fő cél a kikapcsolódás, a szórakozás.
Az Atari 2600 1977 októberében mutatkozott be. A kezdeti nehézségek közel sem azt mutatták, hogy a készülék egyszer világszerte sikeres és népszerű lesz. A világ első programozható játékkonzolja először hivatalosan a Video Computer System (VCS) nevet kapta és csak később nevezték el Atari 2600-nak. A fejlesztők a Pong nevű legendás játék sikerét akarták a maguk javára kiaknázni, és egy olyan berendezést akartak létrehozni, amely nem csak egy, hanem több különböző programmal is használható.
Ugyan több százezer darabot küldték szét a boltokba 1977 karácsonyára, de a 199 dollárba kerülő készülékre gyakorlatilag senki nem volt kiváncsi. A problémát az okozta, hogy túl kevés volt az elérhető játék, kezdetben a felhasználók csupán kilenc program közül válogathattak. A fordulópontot a Space Invaders licencének 1979-ben történt megszerzése jelentette, ami gyakorlatilag megmentette a céget. Az emberek tolongtak az üzletekben, mindenki ilyen konzolt akart venni.
Az Atari 2600-asból az évek során összesen 30 millió darabot adtak el és a vállalat ötmilliárd dolláros bevételre tett szert. A sikerre jellemző, hogy a konzol sorozatgyártását csupán 1991-ben, piacra dobása után 14 évvel állították le. Soha egyetlen konzolt nem gyártottak ennyi időn át. A konzolra legalább 200 játékot fejlesztettek, amelyeket kazettákon jelentettek meg - végül 120 millió kazettát adtak el. Rick Maurer, a Space Invaders programozója csupán 11 000 dollárt kapott a munkájáért és soha többet nem dolgozott a cégnek.
Az Atari 2600 kultusz azóta is virágzik, életre hívták ugyanis a Stella-projektet (ez volt a konzol kódneve), amelynek célja emulátorok fejlesztése. A termék műszaki adatai a mai számítógépek teljesítménymutatói mellett szinte nevetségesnek tűnnek: 1,19 MHz-es órajelű processzor, 128 bájt memória, 320 x 200 képpontos maximális felbontás, 128 megjeleníthető szín. Azonban az Atari elmondhat magáról valamit, amit a mai konkurensei nem: igazi kultusz lett. Még ma is középkorú családapák és üzletemberek százai ülnek le egy Space Invaders, Centipede vagy Pole Position játszmára világszerte. S van még egy dolog, a hangulat. Kit érdekel a mai szemmel nézve gyenge grafika és a mono hang, a fő cél a kikapcsolódás, a szórakozás.