Dojcsák Dániel
World Cyber Games: Belépés csak játszóruhában!
Immáron hagyománnyá vált hazánkban is a videojáték-kultúra legnagyobb eseménye, a World Cyber Games, amelynek idei országos döntőjét a Jövő Házában rendezték meg a hétvégén. A döntőbe jutott 394 az esemény végén közel 4 millió forintnyi öszdíjazáson és a monzai világdöntőre való kijutás esélyén osztozkodhatott.
A WCG már öt éve borzolja a prűd emberek idegeit azzal, hogy egyre népszerűbb és egyre több embert vonz világszerte. Itthon is komoly fejlődésen ment keresztül a program, amit 2001-ben Székesfehérváron az Ikarus gyár egyik elhagyatott szocreál épületében rendeztek meg, akkor még EarthQuake néven, hiszen abban az évben még világszinten is csak egy induló elképzelés volt az egész. Szigetvári József, a rendezvény egyik házigazdája elmesélte, hogy 2002-ben - ami már igazi WCG-nek tekinthető, bár ugyanúgy még csak EarthQuake néven futott - már 400 embert vonzott és rekordott döntöttek 52 óra folyamatos játékkal.
2003-ban a gépek száma döntött csúcsokat, hiszen 700 darab PC-t állítottak a játékosok csatasorba. A szervezőgárda innentől kezdve képzett villanyszerelőnek és elektroműszerésznek számított. A 2004-es év rekordja pedig a fogyasztás terén dőlt meg, hiszen naponta 450 pizza és 1200 liter kóla fogyott, ami kicsit átgondolva nem is annyira nagy szám. A 2005-ös évtől már online selejtezőket tartottak, ami azt jelenti, hogy a megalománia eltűnt, maradt a jóval kevesebb számú döntős a rendezvényen, kicsit megkoptatva a rendezvény színét.
Az idei évnek is volt természetesen vívmánya, hiszen a tavalyi döntőket a Westend mozi előtt tartották, aminek az lett a vége, hogy a moziba nem lehetett bejutni, mert egy kicsi, de annál sűrűbb tömeg megbénította a forgalmat. Így tehát idén pénzt és energiát nem kímélve igazi show-vá alakították a WCG országos döntő két napját, amire a Jövő Háza Theátrum éppen megfelelőnek bizonyult. Pizza és kóla itt is volt végtelen mennyiségben, viszont a hazai kispajtásoknak ahhoz is hozzá kellett szokni, hogy a játéktérbe se táskát, sem italokat, sem ételeket nem lehet bevinni. Erre két marcona biztonsági őr figyelmeztetett minket is.
A szervezők szerint itt is kell egy tér a szurkolóknak, mint egy normális sportrendezvényen, így a területnek csupán 1/4-ét foglalták el a döntősök gépei, ráadásul egy emelvényen, így tényleg olyan volt, mint egy igazi show. Az eseményeket óriási kivetítőkön követhették a szurkolók és meglepetésemre egy-egy döntőnél teltház volt a nézőtéren, ami persze még mindig szerény számot jelent darabra.
A most 70 országban megrendezett, összesen 1 200 000 nevezővel büszkélkedő World Cyber Games önmagát profi (virtuális) sportligának tartja, sőt büszkék arra, hogy ennyi nevező az igazi élsportokban sincs világszerte összesen (például vívásban). Az ezer legjobb a világ különböző tájairól utazhat Monzába, ahol nagyon komoly, 700 ezer dollár összdíjazásban részesülhetnek.
Vicces, hogy a legfiatalabb nevező 8 éves, míg a legidősebb 62, de például korábban volt 42 éves győztese az NFS kategóriának. Persze a rendezvényen körülnézve szinte kizárólag 12-16 éves pelyhesállúakat láttunk rohangálni. Habár a főtámogató Samsung és a szervezők is arról beszélnek, hogy a WCG egy egészséges játékkultúrát szeretne teremteni, mégis épp ezek a gyerekek játszanak látástul vakulásig, napi 6 óránál mindenképp többet. Kicsit ijesztően hangozhat, de szinte mindegyik gyerek színe olyan sápadtfehér volt, mint akit egy pincében rejtegetnek 10 éve.
A Samsung saját felmérést készített, melyből többek közt kiderül, hogy a magyar gamerek 3-4%-ának vannak gondjai a valóság és a virtuális világ megkülönböztetésével, 24%-uk napi rendszerességgel játszik, 53% esténként, 10%-uk éjjel is. Annak ellenére, hogy én is a nagy játékosok közé tartozom, remélem mi nem jutunk el odáig, mint Dél-Korea, ahol a WCG döntőt a híradó után főműsoridőben sugározzák és gyakorlatilag már az egész ország gépfüggő.
Szerencsére ettől messze vagyunk, hiszen itt a helyi WCG döntőt nemhogy a tv-ben nem sugározzák, de a nézőtéren is csak az unatkozó gyerekeket véltem felfedezni megfűszerezve némi "friends-and-relatives" adalékkal. Azt nem tudom eldönteni, hogy sajnálom-e a régi LAN-parti hangulatot, ami lecserélődőtt a nagyvilági show-ra. Színpad, szép fények, kiállító standok, nézőtér vs. padonalvás, kábelrengeteg és zombifejek. Lehet mégiscsak az egészségesebb játék irányába mozdulunk el. Addig is húzzon bele mindenki CS-ben, Warcraftban stb., jövőre az online selejtezőbe sokkal többen kell, hogy jelentkezzetek!
A WCG már öt éve borzolja a prűd emberek idegeit azzal, hogy egyre népszerűbb és egyre több embert vonz világszerte. Itthon is komoly fejlődésen ment keresztül a program, amit 2001-ben Székesfehérváron az Ikarus gyár egyik elhagyatott szocreál épületében rendeztek meg, akkor még EarthQuake néven, hiszen abban az évben még világszinten is csak egy induló elképzelés volt az egész. Szigetvári József, a rendezvény egyik házigazdája elmesélte, hogy 2002-ben - ami már igazi WCG-nek tekinthető, bár ugyanúgy még csak EarthQuake néven futott - már 400 embert vonzott és rekordott döntöttek 52 óra folyamatos játékkal.
2003-ban a gépek száma döntött csúcsokat, hiszen 700 darab PC-t állítottak a játékosok csatasorba. A szervezőgárda innentől kezdve képzett villanyszerelőnek és elektroműszerésznek számított. A 2004-es év rekordja pedig a fogyasztás terén dőlt meg, hiszen naponta 450 pizza és 1200 liter kóla fogyott, ami kicsit átgondolva nem is annyira nagy szám. A 2005-ös évtől már online selejtezőket tartottak, ami azt jelenti, hogy a megalománia eltűnt, maradt a jóval kevesebb számú döntős a rendezvényen, kicsit megkoptatva a rendezvény színét.
Az idei évnek is volt természetesen vívmánya, hiszen a tavalyi döntőket a Westend mozi előtt tartották, aminek az lett a vége, hogy a moziba nem lehetett bejutni, mert egy kicsi, de annál sűrűbb tömeg megbénította a forgalmat. Így tehát idén pénzt és energiát nem kímélve igazi show-vá alakították a WCG országos döntő két napját, amire a Jövő Háza Theátrum éppen megfelelőnek bizonyult. Pizza és kóla itt is volt végtelen mennyiségben, viszont a hazai kispajtásoknak ahhoz is hozzá kellett szokni, hogy a játéktérbe se táskát, sem italokat, sem ételeket nem lehet bevinni. Erre két marcona biztonsági őr figyelmeztetett minket is.
A szervezők szerint itt is kell egy tér a szurkolóknak, mint egy normális sportrendezvényen, így a területnek csupán 1/4-ét foglalták el a döntősök gépei, ráadásul egy emelvényen, így tényleg olyan volt, mint egy igazi show. Az eseményeket óriási kivetítőkön követhették a szurkolók és meglepetésemre egy-egy döntőnél teltház volt a nézőtéren, ami persze még mindig szerény számot jelent darabra.
A most 70 országban megrendezett, összesen 1 200 000 nevezővel büszkélkedő World Cyber Games önmagát profi (virtuális) sportligának tartja, sőt büszkék arra, hogy ennyi nevező az igazi élsportokban sincs világszerte összesen (például vívásban). Az ezer legjobb a világ különböző tájairól utazhat Monzába, ahol nagyon komoly, 700 ezer dollár összdíjazásban részesülhetnek.
Vicces, hogy a legfiatalabb nevező 8 éves, míg a legidősebb 62, de például korábban volt 42 éves győztese az NFS kategóriának. Persze a rendezvényen körülnézve szinte kizárólag 12-16 éves pelyhesállúakat láttunk rohangálni. Habár a főtámogató Samsung és a szervezők is arról beszélnek, hogy a WCG egy egészséges játékkultúrát szeretne teremteni, mégis épp ezek a gyerekek játszanak látástul vakulásig, napi 6 óránál mindenképp többet. Kicsit ijesztően hangozhat, de szinte mindegyik gyerek színe olyan sápadtfehér volt, mint akit egy pincében rejtegetnek 10 éve.
A Samsung saját felmérést készített, melyből többek közt kiderül, hogy a magyar gamerek 3-4%-ának vannak gondjai a valóság és a virtuális világ megkülönböztetésével, 24%-uk napi rendszerességgel játszik, 53% esténként, 10%-uk éjjel is. Annak ellenére, hogy én is a nagy játékosok közé tartozom, remélem mi nem jutunk el odáig, mint Dél-Korea, ahol a WCG döntőt a híradó után főműsoridőben sugározzák és gyakorlatilag már az egész ország gépfüggő.
Szerencsére ettől messze vagyunk, hiszen itt a helyi WCG döntőt nemhogy a tv-ben nem sugározzák, de a nézőtéren is csak az unatkozó gyerekeket véltem felfedezni megfűszerezve némi "friends-and-relatives" adalékkal. Azt nem tudom eldönteni, hogy sajnálom-e a régi LAN-parti hangulatot, ami lecserélődőtt a nagyvilági show-ra. Színpad, szép fények, kiállító standok, nézőtér vs. padonalvás, kábelrengeteg és zombifejek. Lehet mégiscsak az egészségesebb játék irányába mozdulunk el. Addig is húzzon bele mindenki CS-ben, Warcraftban stb., jövőre az online selejtezőbe sokkal többen kell, hogy jelentkezzetek!
)