SG.hu·
Elítéli a véres programokat a videojátékok atyja
Ralph Baer 84 évesen a videojátékok atyjának számít. 1967-ben megépítette a Brown Box nevű készüléket, ami 1972-ben Odyssey néven került a piacra - a játékban pingpongozni lehetett.
Baernek több tucat találmánya volt és a Brown Boxon kívül ő tervezte a Senso nevű elektronikus játékot is. A szakember 1938-ban a nácik elől az Egyesült Államokba menekült. A videojátékok atyja most hazalátogatott Németországba és a Die Welt című lap munkatársa azonnal megragadta az alkalmat, hogy interjút készítsen vele. Ralph Baer elmondta, hogy szerinte a mai véres, brutális játékok mindenképpen problémát jelentenek, de közel sem akkorát, mint azt sokan beállítják. Ő például semmi különbséget nem lát egy véres játék vagy egy hasonló tartalmú könyv, esetleg film között. Mivel az előbbieket és az utóbbiakat is bárki megveheti, senki sem gátolhatja meg, hogy ezek a tartalmak eljussanak a fiatalokhoz.
"A társadalom nem lehet szentebb a pápánál. A szülők feladata lenne, hogy ügyeljenek rá, mit vesz a kezébe vagy mit telepít fel számítógépére gyermekük. Mindenesetre a korhatáros jelölést jó ötletnek tartom. De mindenképpen elgondolkodtató a kérdés - elég például csak megnézni, hogy Japánban már a gyerekek is véres képregényeket olvasnak az ebédjük mellett. Ezek alapvető kulturális kérdések" - nyilatkozta Baer.
Ralph H. Baer-t tevékenységéért februárban tüntette ki Bush
S hogy miért kezdett el videojátékokat fejleszteni? Az idős, de szellemileg még nagyon is friss férfi erre a következőket válaszolta: "Akkoriban az volt a mindenkit foglalkoztató nagy kérdés, hogy mit kezdhetünk még a televízióval. 1966-ot írtunk, a legtöbb embernek csak fekete-fehér képernyős tévéje volt, a városokban legfeljebb három adót lehetett fogni. A berendezés nagyon drága volt és sokakban felmerült a kérdés, hogyan lehetne a készülékeket még hasznosítani. Az interaktív fogalom akkor még nem létezett, azonban jött az ötlet, hogy mi lenne, ha valamit a sakkfigurákhoz hasonlóan mozgathatnánk a képernyőn."
Ehhez képest néhány évtized alatt nagyot fordult a világ, hiszen ma már lassan elérhetővé válnak a gondolattal irányított játékok. Baer ezt azonban nem tartja túl jó ötletnek: "Maguk tényleg tele akarják aggatni a fejüket elektródákkal? Ez a virtuális valóságra emlékeztet, ami nem bizonyult túl jó ötletnek. Ettől függetlenül még eljöhet az olyan 3D-s effektusok kora, amelyek sztereoszkópikus látást tesznek majd lehetővé."
A szakember szerint előbb vagy utóbb, de össze fog olvadni a film- és a játékipar. Már meglehetett volna az áttörés az 1970-es években, azonban akkor senki sem akarta megépíteni a konzolok következő generációját. Most viszont rendelkezésre áll az ahhoz szükséges technológia, hogy minden eddiginél jobb és élethűbb játékokat lehessen kifejleszteni. Baer úgy véli, az, hogy az egész folyamatot a pénz mozgatja: teljesen természetes, de kissé már túlzás, hogy a játékokban is felbukkantak a reklámok. Szerinte sokan belemennének abba, hogy akár némi felárat is fizetve, de reklámmentes programokat vihessenek haza.
A videojátékok atyja nem gazdagodott meg a találmányaiból, igaz, nem is panaszkodhat. "Mérnök vagyok. Engem nem a pénz éltet, hanem az, hogy valamit felépíthetek, majd utána már egy teljesen más dologba kezdhetek bele" - nyilatkozta a 84 éves férfi. "A Brown Box idejében még csak az első félvezető elemek voltak meg, ami gátat szabott a munkánknak. Szerettünk volna egy olcsó játékot piacra dobni, ezért egy egyszerű programot készítettünk el. Két pont követte egymást. Ha az egyik elérte a másikat, az "meghalt". Szerettünk volna egy komolyabb játékot kifejleszteni, de amikor összeadtuk az ahhoz szükséges költségeket és elborzadtunk rajtuk, akkor jött az ötlet hogy mi lenne, ha egy sok játékkal használható konzolt építenénk. A két pontból így lett két pingpongütő és tudtuk, sikerült valami egyedit és újat létrehoznunk" - emlékezett vissza a kezdetekre a szakember.
Ralph Baer azonban jelenleg sem pihen, a svájci Logitech céggel közösen egy új termék kifejlesztésén fáradozik, de piacra dobott az Egyesült Államokban egy beszédfelismerő plüssmackót is. Mint mondja, bármibe is vág bele, a legfontosabb hogy a sorozatgyártás és az értékesítés biztosítva legyen. "Nekem egyébként nincs konzolom. Az én játszóterem a munkapadom. Amikor nemrég meglátogattam az unokámat, játszottam egy autóversenyt az Xbox készülékével, de nem igazán tudtam irányítani" - mondta végül a videojátékok atyja.
Baernek több tucat találmánya volt és a Brown Boxon kívül ő tervezte a Senso nevű elektronikus játékot is. A szakember 1938-ban a nácik elől az Egyesült Államokba menekült. A videojátékok atyja most hazalátogatott Németországba és a Die Welt című lap munkatársa azonnal megragadta az alkalmat, hogy interjút készítsen vele. Ralph Baer elmondta, hogy szerinte a mai véres, brutális játékok mindenképpen problémát jelentenek, de közel sem akkorát, mint azt sokan beállítják. Ő például semmi különbséget nem lát egy véres játék vagy egy hasonló tartalmú könyv, esetleg film között. Mivel az előbbieket és az utóbbiakat is bárki megveheti, senki sem gátolhatja meg, hogy ezek a tartalmak eljussanak a fiatalokhoz.
"A társadalom nem lehet szentebb a pápánál. A szülők feladata lenne, hogy ügyeljenek rá, mit vesz a kezébe vagy mit telepít fel számítógépére gyermekük. Mindenesetre a korhatáros jelölést jó ötletnek tartom. De mindenképpen elgondolkodtató a kérdés - elég például csak megnézni, hogy Japánban már a gyerekek is véres képregényeket olvasnak az ebédjük mellett. Ezek alapvető kulturális kérdések" - nyilatkozta Baer.
Ralph H. Baer-t tevékenységéért februárban tüntette ki Bush
S hogy miért kezdett el videojátékokat fejleszteni? Az idős, de szellemileg még nagyon is friss férfi erre a következőket válaszolta: "Akkoriban az volt a mindenkit foglalkoztató nagy kérdés, hogy mit kezdhetünk még a televízióval. 1966-ot írtunk, a legtöbb embernek csak fekete-fehér képernyős tévéje volt, a városokban legfeljebb három adót lehetett fogni. A berendezés nagyon drága volt és sokakban felmerült a kérdés, hogyan lehetne a készülékeket még hasznosítani. Az interaktív fogalom akkor még nem létezett, azonban jött az ötlet, hogy mi lenne, ha valamit a sakkfigurákhoz hasonlóan mozgathatnánk a képernyőn."
Ehhez képest néhány évtized alatt nagyot fordult a világ, hiszen ma már lassan elérhetővé válnak a gondolattal irányított játékok. Baer ezt azonban nem tartja túl jó ötletnek: "Maguk tényleg tele akarják aggatni a fejüket elektródákkal? Ez a virtuális valóságra emlékeztet, ami nem bizonyult túl jó ötletnek. Ettől függetlenül még eljöhet az olyan 3D-s effektusok kora, amelyek sztereoszkópikus látást tesznek majd lehetővé."
A szakember szerint előbb vagy utóbb, de össze fog olvadni a film- és a játékipar. Már meglehetett volna az áttörés az 1970-es években, azonban akkor senki sem akarta megépíteni a konzolok következő generációját. Most viszont rendelkezésre áll az ahhoz szükséges technológia, hogy minden eddiginél jobb és élethűbb játékokat lehessen kifejleszteni. Baer úgy véli, az, hogy az egész folyamatot a pénz mozgatja: teljesen természetes, de kissé már túlzás, hogy a játékokban is felbukkantak a reklámok. Szerinte sokan belemennének abba, hogy akár némi felárat is fizetve, de reklámmentes programokat vihessenek haza.
A videojátékok atyja nem gazdagodott meg a találmányaiból, igaz, nem is panaszkodhat. "Mérnök vagyok. Engem nem a pénz éltet, hanem az, hogy valamit felépíthetek, majd utána már egy teljesen más dologba kezdhetek bele" - nyilatkozta a 84 éves férfi. "A Brown Box idejében még csak az első félvezető elemek voltak meg, ami gátat szabott a munkánknak. Szerettünk volna egy olcsó játékot piacra dobni, ezért egy egyszerű programot készítettünk el. Két pont követte egymást. Ha az egyik elérte a másikat, az "meghalt". Szerettünk volna egy komolyabb játékot kifejleszteni, de amikor összeadtuk az ahhoz szükséges költségeket és elborzadtunk rajtuk, akkor jött az ötlet hogy mi lenne, ha egy sok játékkal használható konzolt építenénk. A két pontból így lett két pingpongütő és tudtuk, sikerült valami egyedit és újat létrehoznunk" - emlékezett vissza a kezdetekre a szakember.
Ralph Baer azonban jelenleg sem pihen, a svájci Logitech céggel közösen egy új termék kifejlesztésén fáradozik, de piacra dobott az Egyesült Államokban egy beszédfelismerő plüssmackót is. Mint mondja, bármibe is vág bele, a legfontosabb hogy a sorozatgyártás és az értékesítés biztosítva legyen. "Nekem egyébként nincs konzolom. Az én játszóterem a munkapadom. Amikor nemrég meglátogattam az unokámat, játszottam egy autóversenyt az Xbox készülékével, de nem igazán tudtam irányítani" - mondta végül a videojátékok atyja.