A Microsoft átvette az irányítást a játékipar egyik legnagyobb kiadója felett, a felvásárlás a 175 milliárd dolláros játékipar vezető pozíciójába repítette a céget. Mindenki spórolhat azon, ha az Activision címei bekerülnek az Xbox Game Pass havi előfizetéses szolgáltatásba.

Sok játékos megdöbbent, amikor a Microsoft tavaly januárban bejelentette, hogy 69 milliárd dollárt költ az Activision Blizzard videojátékgyártó megvásárlására. Az üzlet lehetővé teszi a Windows fejlesztője számára, hogy olyan népszerű játékoknak, mint például a Call of Duty-nak a megszerzésével győzelmet arasson a Sony felett a konzolüzletben. Mindazonáltal a Microsoft tervei szerint a Call of Duty továbbra is elérhető marad a PlayStation konzolokon, valamint a Nintendo Switch és más platformokon. A vállalati fúziók hatósági engedélyeinek megszerzése gyakran unalmas folyamat, amelyet csak a leglelkesebb üzleti és trösztellenes érdeklődők figyelnek. Nem így történt a Microsoft Activision-üzletével, amely videojáték-rajongók millióinak figyelmét keltette fel.

A játékosok több mint 2000 nyilvános észrevétellel árasztották el a brit szabályozó hatóságot, számtalan órát töltöttek a YouTube-on az ügylet megakadályozására tett kormányzati kísérletek jogi elemzésének megtekintésével, és rengetegen figyelték a Zoom közvetítését a felvásárlásról tartott bírósági meghallgatásról. A brit hatóságnak e-mailt küldők háromnegyede azt mondta, hogy nagyon várja, hogy a Microsoft véghezvigye az üzletet. Sokan meg voltak győződve arról, hogy a tranzakció fellendíti az Activision játékfejlesztését, és a játékosok a Microsoft havi előfizetésén keresztül olcsóbban juthatnak prémium játékokhoz. A játékosok annak a reményüknek is hangot adtak, hogy az Activision - amelyet egy 2021-es perben szexista munkahelyi kultúrával vádoltak - a Microsoft tulajdonában javítani fog az alkalmazottakkal való bánásmódján. Egyes PlayStation-játékosok azonban továbbra is aggódnak, akik attól tartanak, hogy platformjuk minősége ezentúl elmarad az Xbox-étól.

A bejelentés után a Microsoftra erős szabályozási nyomás nehezedett, mivel 16 kormánynak kellett megvizsgálnia és áldását adnia a vásárlásra ahhoz, hogy az megvalósulhasson. Az amerikai versenyhivatal, az FTC tavaly decemberben pert indított a felvásárlás megakadályozására, majd idén áprilisban a brit trösztellenes szabályozó hatóság, a CMA blokkolta az üzletet, mondván, hogy az károsíthatja az online játékokat streamelő fogyasztókat. A Microsoft és az Activision fellebbezett a döntés ellen. Májusban az EU szabályozói azt mondták, hogy engedélyezik az üzletet, miután a Microsoft engedményeket tett annak érdekében, hogy a riválisok továbbra is hozzáférhessenek az Activision által fejlesztett játékokhoz. Két hónappal később egy szövetségi bíró az Egyesült Államokban elutasította az FTC azon kísérletét, hogy késleltesse a felvásárlást. Júliusban a Microsoft, az Activision és a CMA megállapodott abban, hogy szüneteltetik a fellebbezési eljárást, hogy tárgyalásokat folytassanak egy olyan megállapodásról, amely megoldja a szabályozási aggályokat. A brit szabályozó hatóság később bejelentette, hogy a vállalatok eloszlatták az üzlettel kapcsolatos fő aggályait, és október 13-án a Microsoft közölte, hogy lezárta a felvásárlást.

Az akvizíció nagyon drámai fejlemény volt a videojáték-konzolháborúk történetében, a PlayStation és az Xbox játékosok között régóta tart a viszály, amely a rivális sportcsapatok rajongói közötti interakciókhoz hasonlít. A játékosok köztudottan véleményvezérek, és az ügylet különböző aspektusaitól kezdve Bobby Kotick, az Activision vezérigazgatójának jövőjéig, egészen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság küzdelmeiig, hogy megértse a játékipart, amikor bíróság elé vitte a Microsoftot, hogy megpróbálja megakadályozni a tranzakciót.

A játékosok érdeklődése olyan erős volt a tranzakció iránt, hogy annak ténye többször is szóba került a bíróságon. A Microsoft egyik ügyvédje, Beth Wilkinson felvetette, hogy a vállalat nem engedheti meg magának a hírnévvesztést, ha nem tartja be ígéreteit, miszerint a Call of Duty továbbra is elérhető lesz PlayStationön. "Nem tudnának szembenézni a játékosok haragjával" - vallotta.

Az elmúlt években a Microsoft igyekezett javítani a játékosok körében kialakult képén, és úgy állította be magát, mint aki nem törődik a Sonyval való versengéssel, és inkább a játékok előtti akadályok elhárítására összpontosít, olyan olcsó termékekkel, mint az Xbox Game Pass, a havi 11 dolláros előfizetés. A vállalat azt állította, hogy az Activision felvásárlása jót tesz az iparágnak, bár a kormányzati szabályozó hatóságok, például az FTC szerint a felvásárlás versenyellenes volt, és a Microsoft néhány bíróságon nyilvánosságra került magánbeszélgetése azt mutatta, hogy a technológiai óriáscéget jobban érdekelte a Sony elleni küzdelem azáltal, hogy a játékokat kizárólag az Xbox ökoszisztémáján belül tartotta, mint ahogyan azt eddig mutatta.


Most a Microsoft azt emeli ki, hogy az üzlet lezárása növeli az Activision játékaihoz való hozzáférhetőséget. Sok játékos bízik abban, hogy a Microsoft tartja a szavát, és úgy gondolja, hogy az üzlet jót tesz az iparágnak. A Microsoft valószínűleg javítani fog az Activision vállalati kultúráján, miközben a fejlesztőnek megadja a minőségi játékok előállításához szükséges szabadságot és időt. Az Activision az elmúlt években alapvetően csak egy Call of Duty gépezet volt, és reményeik szerint a Microsoft ráveszi őket, hogy visszatérjenek olyan franchise-okhoz, amelyekhez már régóta nem nyúltak hozzá.

A Sony nem kívánta kommentálni az üzlet lezárását, és végig ellenezte az Activision-üzletet, mivel aggódott amiatt, hogy a Microsoft eltávolíthatja a Call of Duty-t a PlayStationről, vagy más módon ronthatja a játékot a platformjain, bár a Microsoft azt mondta, hogy nem fogja. Miután az FTC erőfeszítései az üzlet megakadályozására júliusban kifulladtak, a Sony 10 éves szerződésben állapodott meg a Microsofttal, hogy a játék továbbra is megmaradjon a PlayStation rendszerén. A PlayStation-rajongótábora azonban még mindig ideges, hogy arra számítanak, hogy az Activision jövőbeli játékai exkluzívak lesznek az Xboxon, ahogyan a Bethesda - a Microsoft által 2020-ban felvásárolt fejlesztő - új játékai is azok voltak.


A felvásárlás sikeressége a technológiai ágazat számára is üzenet, miszerint a Big Tech még nagyobbá válhat, "vertikális tranzakciók" révén továbbra is lehetséges a növekedés. A "vertikális tranzakció" olyan cégek közötti fúzióra utal, amelyek nem közvetlen versenytársak. A szabályozó hatóságok eddig ritkán pereltek az ilyen ügyletek megakadályozására, mivel ezek általában nem hoznak létre monopóliumokat. A "vertikális" ügyletek azonban különösen gyakoriak a technológiai iparágban, ahol az olyan vállalatok, mint a Meta, az Apple és az Amazon új üzletágakba való terjeszkedéssel igyekeztek növelni és megvédeni birodalmukat. A Meta 2012-ben 1 milliárd dollárért vásárolta meg az Instagram fotómegosztó alkalmazást, majd 2014-ben közel 19 milliárd dollárt adott ki a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatásért.

A Microsoft-Activision ügylet megpecsételése alátámasztotta azt a nézetet, hogy a vertikális ügyletek általában nem versenyellenesek, és még viszonylag sértetlenül átmehetnek. Az 1970-es évek vége óta tartja magát az az elképzelés, hogy ezek kevésbé károsítják a versenyt, mint a közvetlen riválisok kombinációi. Az ezt követő évtizedekben az Igazságügyi Minisztérium és az FTC nem vitte bíróság elé az ilyen ügyleteket, ehelyett olyan egyezségeket kötöttek, amelyek lehetővé tették a vállalatok számára, hogy folytassák tevékenységüket, ha változtattak a gyakorlatukon vagy eladtak egyes üzletrészeket. Aztán 2017-ben az Igazságügyi Minisztérium pert indított az AT&T telefonóriás és a Time Warner médiavállalat 85,4 milliárd dolláros fúziójának megakadályozására, és ezzel az ügynökség évtizedek óta először próbált megállítani egy vertikális üzletet. Egy bíró 2018-ban elutasította a megtámadást, mondván, hogy nem látott elég bizonyítékot arra, hogy a különböző iparágakban működő vállalatok egyesülése versenyellenes károkat okozna.


Az amerikai kormány legfőbb trösztellenes tisztviselői - Lina Khan, az FTC elnöke és Jonathan Kanter, az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője - 2021-es kinevezésük óta még agresszívebben támadják meg a vertikális fúziókat. Abban az évben az FTC beperelte az Nvidia chipgyártót, hogy megakadályozza a chiptechnológiát licencelő ARM felvásárlását, és a vállalatok elálltak az üzlettől. Az FTC lépése az Activision felvásárlásra szintén merész erőfeszítés volt Khan részéről, tekintve, hogy a két vállalat nem versenyez egymással közvetlenül. Az ügynökségek "olyan bírókkal állnak szemben, akik szerint 40 év közgazdaságtana azt mutatja, hogy a vertikális fúziók jók" - mondta Nancy Rose, az M.I.T. alkalmazott közgazdaságtan professzora, aki azon tudósok közé tartozik, akik szerint a vertikális megállapodások károsak lehetnek a versenyre. Szerinte az ügynökségeknek nem szabad visszariadniuk az ilyen fúziók megtámadásától, de a szabályozóknak óvatosnak kell lenniük, hogy olyan eseteket válasszanak, amelyeket bőséges bizonyítékokkal tudnak bizonyítani.

Khan és Kanter elszánt, hajlandóak kockázatot vállalni és pert veszíteni, hogy kiterjesszék a törvény határait, és az amerikai kongresszusban lépéseket kezdeményeznek a trösztellenes szabályok megváltoztatására. Khan megjegyezte, hogy az FTC több mint egy tucat fúziót állított már meg sikeresen. Kanter szerint pedig az Igazságügyi Minisztérium és az FTC által a fúziókkal szemben benyújtott keresetek visszatartották a problémás ügyleteket. Mégis, a nagyobb vállalatok, amelyeknek megvannak az erőforrásaik a visszavágáshoz, valószínűleg magabiztosabban fognak fellépni a szabályozókkal szemben a Microsoft-Activision ügylet után. A szabályozó hatóságok agresszív hozzáállása egyszerűen az üzleti tevékenység költségévé vált - mondta Ryan Shores, aki a Trump-kormányzat idején a technológiai trösztellenes vizsgálatokat vezette a minisztériumban, és jelenleg a Cleary Gottlieb ügyvédi iroda partnere. "Sok vállalat rájött, hogy ha egy üzletet keresztül akarnak vinni, akkor fel kell készülniük a pereskedésre" - mondta.