Ötvös Tibor
Asteroids: Outpost próbakör - ez mi akar lenni, kedves Atari?
Nem tűnik túl jó próbálkozásnak, hogy a kultikus Asteroids feltámasztása teljesen más játékmenetet kapott.
Az Asteroids egy valódi kult-játék, megkerülhetetlen klasszikus és éppen ezért ha valaki fel akarja azt támasztani, illik odafigyeléssel és tisztelettel hozzányúlni. Nem csupán azért, mert ez így illendő, hanem mert rengeteg rajongója van mind a mai napig a programnak és ha nem azt kapják amit vártak, abból gondok lehetnek. Sajnos úgy tűnik, hogy utóbbi eset áll fent az Asteroids: Outpost-nál.
Egy nagyon egyszerű játékmenettel rendelkezett az Asteroids. Adott volt az űrhajónk, mellyel különböző aszteroidákat kellett szétlőni, amik kisebb darabokra hullottak, majd azok még kisebbre végül pedig eltűntek. Az Outpost azonban szakított mindezzel és teljesen új alapokra helyezték az egész játékmenetet és ez nem nagyon vált be. A Steam Korai Hozzáféréséből leszedett változatot (mely még nem a végleges természetesen, de 25 dollárt elkérni egy alfa-előtti változatért pofátlanság) szólítottuk magunkhoz és mentünk vele pár kört és a tapasztalatunk nem a legjobb.
Először is az egész játékmenet megváltozott azzal, hogy egy "űrbányászt" alakítunk, aki egy kietlen bolygón próbál boldogulni. Maga az Outpost egyébként egy FPS-Tower Defense-Sandbox-bázisépítő multis valami, mely túl sokat akar fogni és éppen ezért egy hatalmas katyvasz lesz az egészből. De kezdjük az elején.
Először is kiválasztjuk a szervert, utána a térképen egy helyet ahova lekerül a bázisunk majd egy lövegtorony. Ekkor a játék FPS-módba vált és elkezdődik a csata a területünkre hulló meteorokkal. Már itt az elején rengeteg bug van a programban. A bázis elhelyezése nehézkes, ráadásul ha véletlenül túlnyomjuk a Tutorial-szöveget úgy, hogy előtte nem adtuk meg az épület helyét nem tudjuk lehelyezni és nem haladhatunk tovább a programban. Az már csak hab a tortán, hogy a térképet nem lehet görgetni és sokszor nem oda teszi a bázist, ahova kijelöltük.
Maguk a meteorok (nem aszteroidák!) is elég érdekesen "működnek". Mivel a nyersanyagot belőlük nyerjük, így szinte folyamatosan lőni kell őket, ahogy hullanak alá a semmiből. Azonban ha hagyjuk leesni a felszínre vagy a tornyunk automatán szedi le őket, akkor semmit nem adnak. Így egy lehetőség maradt: manuálisan kezelni a lövegtornyot és ekkor már jutalmaz a gép... ám, hogy most éppen kvarc, vas, ezüst vagy jég a jutalmunk csak akkor derül ki, ha felszedjük.
A kinyert alapanyagból vagy a bázisunkat fejlesztjük különböző modulokkal vagy pedig a fegyverünket/bányász gépeinket erősítjük meg. És ennyi a játék! Megépítjük a bázist, a tornyot, kimegyünk a toronyba, lövünk pár meteort, kiszállunk, kibányásszuk a maradványokat, bemegyünk a bázisra oxigénért, közben eladjuk a cuccot, majd kimegyünk a toronyba, lövünk.... Kihívás nincs, hiszen nagyjából 2-3 óra alatt, amennyit a programmal az SC számlámon (ide gyűlik a nyersanyagok értéke) több millió elkölthető egység volt és szinte mindent a maximumra lehetett fejleszteni... már ha működött az Upgrade gomb, ami nem fordult elő túl sűrűn.
Aki azt gondolja, hogy a többi játékos bázisának elfoglalása valami élményt jelent, téved. Először is ilyen lehetőség nincs a játékban. Sandbox módban (ha a vehicle pad kész) bepattanunk járművünkbe és unalmas "tájakon" utazunk jó hosszan, hogy aztán szinte egyetlen mesterlövész-puska dörrenéssel leszedjük a másik játékost. Ezután megkapjuk a nyersanyagait, ő pedig feltámad a bázisa közepén és minden megy tovább. Unalmas, mit ne mondjak.
Összességében az Asteroids: Outpost méltatlan az előd nevéhez, hiszen semmiben nem emlékeztet rá (még a meteorok sem hullanak apróbb darabokra, hanem simán felrobbannak). Az Atari már másodszor teszi rosszul, hogy egy ismertebb címéhez nyúl (a Haunted House szintén nem sikerült jól) és így már előre félünk az Alone in the Dark és a többi tervezett reboot miatt (Warlords, Missile Command stb.). Szóval aki szerette az eredetit, az kerülje el és ne támogassa pénzzel ezt az értelmetlenséget, aki pedig nem az amúgy sem foglalkozik az Outpost-tal. Nem értékelünk, mert még nincs teljesen kész, de ez így egy kalap...
Az Asteroids egy valódi kult-játék, megkerülhetetlen klasszikus és éppen ezért ha valaki fel akarja azt támasztani, illik odafigyeléssel és tisztelettel hozzányúlni. Nem csupán azért, mert ez így illendő, hanem mert rengeteg rajongója van mind a mai napig a programnak és ha nem azt kapják amit vártak, abból gondok lehetnek. Sajnos úgy tűnik, hogy utóbbi eset áll fent az Asteroids: Outpost-nál.
Egy nagyon egyszerű játékmenettel rendelkezett az Asteroids. Adott volt az űrhajónk, mellyel különböző aszteroidákat kellett szétlőni, amik kisebb darabokra hullottak, majd azok még kisebbre végül pedig eltűntek. Az Outpost azonban szakított mindezzel és teljesen új alapokra helyezték az egész játékmenetet és ez nem nagyon vált be. A Steam Korai Hozzáféréséből leszedett változatot (mely még nem a végleges természetesen, de 25 dollárt elkérni egy alfa-előtti változatért pofátlanság) szólítottuk magunkhoz és mentünk vele pár kört és a tapasztalatunk nem a legjobb.
Először is az egész játékmenet megváltozott azzal, hogy egy "űrbányászt" alakítunk, aki egy kietlen bolygón próbál boldogulni. Maga az Outpost egyébként egy FPS-Tower Defense-Sandbox-bázisépítő multis valami, mely túl sokat akar fogni és éppen ezért egy hatalmas katyvasz lesz az egészből. De kezdjük az elején.
Először is kiválasztjuk a szervert, utána a térképen egy helyet ahova lekerül a bázisunk majd egy lövegtorony. Ekkor a játék FPS-módba vált és elkezdődik a csata a területünkre hulló meteorokkal. Már itt az elején rengeteg bug van a programban. A bázis elhelyezése nehézkes, ráadásul ha véletlenül túlnyomjuk a Tutorial-szöveget úgy, hogy előtte nem adtuk meg az épület helyét nem tudjuk lehelyezni és nem haladhatunk tovább a programban. Az már csak hab a tortán, hogy a térképet nem lehet görgetni és sokszor nem oda teszi a bázist, ahova kijelöltük.
Maguk a meteorok (nem aszteroidák!) is elég érdekesen "működnek". Mivel a nyersanyagot belőlük nyerjük, így szinte folyamatosan lőni kell őket, ahogy hullanak alá a semmiből. Azonban ha hagyjuk leesni a felszínre vagy a tornyunk automatán szedi le őket, akkor semmit nem adnak. Így egy lehetőség maradt: manuálisan kezelni a lövegtornyot és ekkor már jutalmaz a gép... ám, hogy most éppen kvarc, vas, ezüst vagy jég a jutalmunk csak akkor derül ki, ha felszedjük.
A kinyert alapanyagból vagy a bázisunkat fejlesztjük különböző modulokkal vagy pedig a fegyverünket/bányász gépeinket erősítjük meg. És ennyi a játék! Megépítjük a bázist, a tornyot, kimegyünk a toronyba, lövünk pár meteort, kiszállunk, kibányásszuk a maradványokat, bemegyünk a bázisra oxigénért, közben eladjuk a cuccot, majd kimegyünk a toronyba, lövünk.... Kihívás nincs, hiszen nagyjából 2-3 óra alatt, amennyit a programmal az SC számlámon (ide gyűlik a nyersanyagok értéke) több millió elkölthető egység volt és szinte mindent a maximumra lehetett fejleszteni... már ha működött az Upgrade gomb, ami nem fordult elő túl sűrűn.
Aki azt gondolja, hogy a többi játékos bázisának elfoglalása valami élményt jelent, téved. Először is ilyen lehetőség nincs a játékban. Sandbox módban (ha a vehicle pad kész) bepattanunk járművünkbe és unalmas "tájakon" utazunk jó hosszan, hogy aztán szinte egyetlen mesterlövész-puska dörrenéssel leszedjük a másik játékost. Ezután megkapjuk a nyersanyagait, ő pedig feltámad a bázisa közepén és minden megy tovább. Unalmas, mit ne mondjak.
Összességében az Asteroids: Outpost méltatlan az előd nevéhez, hiszen semmiben nem emlékeztet rá (még a meteorok sem hullanak apróbb darabokra, hanem simán felrobbannak). Az Atari már másodszor teszi rosszul, hogy egy ismertebb címéhez nyúl (a Haunted House szintén nem sikerült jól) és így már előre félünk az Alone in the Dark és a többi tervezett reboot miatt (Warlords, Missile Command stb.). Szóval aki szerette az eredetit, az kerülje el és ne támogassa pénzzel ezt az értelmetlenséget, aki pedig nem az amúgy sem foglalkozik az Outpost-tal. Nem értékelünk, mert még nincs teljesen kész, de ez így egy kalap...