SG.hu
Call of Duty: Advanced Warfare
Kiadó: Activision
Fejlesztő: Sledgehammer Games
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-530 2,9 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 810 processzor, Nvidia GeForce GTS 450 vagy ATI Radeon HD 5870 grafikus kártya, 6 GB RAM, 55 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD FX-8120 processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon R9 270X grafikus kártya, 8 GB RAM, 55 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Call of Duty: Ghosts, Call of Duty: Modern Warfare 3
Kategória: FPS
A közelmúltban alaposan megfáradt Call of Duty-sorozat legújabb epizódjával a fejlesztők minden túlzás nélkül arra törekedtek, hogy szakítsanak az eddigi klisékkel, és valami újat nyújtsanak a rajongóknak. Hogy törekvésük sikerült-e, az játéktesztünkből kiderül!
Nem csak a Call of Duty: Ghosts negatív értékelései, hanem az alaposan visszaesett eladások is komoly jelzésértékkel bírtak tavaly az Activision számára azzal kapcsolatban, hogy évekkel ezelőtt megálmodott tervük – miszerint minden esztendőben újabb CoD-epizódot kell készíteni – kudarcra van ítélve. Nyilvánvaló azonban, hogy a kiadó már sokkal korábban érzékelte a problémát, hiszen bár a Sledgehammer Games csapatát eredetileg egy külsőnézetes mellékszál létrehozására toborozták, később azonban sokkal nagyobb feladatot adtak a veteránoknak. Ez nem volt más, mint hogy valamilyen formában újragondolják és megreformálják a franchise-t, ami egy olyan nagy név esetében, mint a Call of Duty, soha nem egyszerű feladat.
A megújulást ugyanis úgy kellett végrehajtani, hogy elégedettek legyenek vele a régi rajongók, az addigi fanyalgók és természetesen az újonnan érkező játékosok is. Megdöbbenve tapasztaltuk azonban az E3 során bemutatott prezentáción, hogy az új stúdió sikerrel vette az akadályokat, hiszen már a demón is látszott, hogy a játék megőrizte gyökereit, miközben a futurisztikus szál rengeteg újdonsággal tudott szolgálni az alapok mellé. Mindez pedig még annak ellenére is igaz volt, hogy már akkor látszott: a végeredmény lényegében nem más, mint a Modern Warfare 3, a Titanfall, valamint a Crysis 3 egy különleges egyvelege. Hogy valóban csak ennyiről lenne szó? Az alábbiakban erre a kérdésre szeretnénk válaszokat találni!
A Call of Duty: Advanced Warfare egyik legnagyobb erényét már az első percekben megismerhetjük, méghozzá bármennyire is meglepő, a történet képében. Természetesen Oscar díjat érdemlő cselekményt azért ezúttal sem tudtak összehozni a fejlesztők, de egy egészen kellemes bemelegítő küldetés során megismerkedhetünk főhősünkkel, avagy Jack Mitchell-lel, aki egy dél-koreai bevetés során legjobb barátja mellett bal karját is elveszíti. A legtöbb baka számára egy ilyen esemény a katonai karrier végét jelentené, azonban Jonathan Irons, vagyis hősünk elhunyt barátjának édesapja éppen annak az Atlas gigavállalatnak a vezére, aki azon túl, hogy fenntart egy magánhadsereget, megszállottan kutatja a futurisztikus technológiákat is.
Az első bevetést követő betanító pályán – ami a játékmenet felfedezését tekintve egy kicsit logikátlan – így megismerhetjük Jack új karrierjének kezdetét, hiszen az Atlas jóvoltából nem csak egy tökéletesen működő pótkezet kap, hanem lehetőséget arra, hogy ismét szakmájának élhessen. A futurisztikus hadviselés azonban egy kicsit átalakult az évek során, így megjelentek olyan technológiák, amelyeket az alkotásban egyrészt szép fokozatosan ismerhetünk meg, másrészt pedig olyan nagyszerűnek tekinthetők, hogy elviszik a hátukon az egyjátékos kampány mellett a multiplayer ütközeteket is.
A történet kapcsán még annyit érdemes tudni, hogy természetesen ezúttal is megjelenik majd egy erőszakos terrorszervezet, akik ellen az Atlas beveti minden erejét, és egy érdekes módját választja a harcnak, a magánhadsereg ugyanis a civil lakosság érdekében teljes felügyeletet és karantént rendel el, aminek hatására a világ is alaposan átalakul, mondhatni apokaliptikus formát vesz fel. Bizonyos helyeken így olyan érzésünk lesz majd, mintha a Crysis 3 valamelyik pályáján harcolnánk a Call of Duty logója alatt. Azonban nem csak a körítés az, amiben párhuzamot fedezhetünk fel a Crytek alkotásával!
A Sledgehammer Games ugyanis a játékmenetet a korábbi epizódokból ismert intenzív, filmszerű összecsapások mellett egy speciális ruhára, de sokkal inkább mechanikus vázra, az exoskeletonra építette fel, ami tulajdonságait és képességeit tekintve kísérteties hasonlóságot mutatnak a Crysis-sorozatból ismert exosuittal. A ruhát viselve ugyanis már-már természetfeletti képességek birtokába jutunk, így hatalmasakat ugorhatunk, felmászhatunk a házfalakra, szédítő magasságokból vethetjük magunkat a mélybe, de a küldetések teljesítése után kapott tapasztalati pontokból akár fejleszthetjük is képességeinket. Ezáltal például erőteljesebbé tehetjük páncélzatunkat, gyorsabbá újratöltési képességünket, vagy csak egyszerűen több energiát pumpálhatunk magunkba, ami nagyon jól jöhet a szintén újdonságnak tekinthető lézerfegyverek alkalmazása során.
Noha a futurisztikus technológiák alkalmazása már önmagában is nagyszerű ötlet volt a fejlesztők részéről, azonban még nagyszerűbb, hogy mindezt sikerült elképesztően otthonossá tenniük a kampányban, ennek köszönhetően nem nyűglődve, sokkal inkább élvezettel alkalmazzuk majd különleges képességeinket. Érdemes kiemelni azonban, hogy a játék nem is erőlteti ránk az exoskeleton használatát, így például gyakran meg is feledkezhetünk arról, hogy milyen modern technika birtokában vagyunk, ezáltal biztosan sokan csak akkor alkalmazzák majd ezeket a képességeket, amikor a játék figyelmeztet rá.
A különleges felszerelés egyébiránt csak még látványosabbá tette azokat a filmszerű pillanatokat, amelyekben a Call of Duty-sorozat minden része nagyon erős volt a múltban, legyen szó például egy hatalmas objektum összedőléséről, vagy arról, hogy egy forgalmas autópályán, a buszok tetején ugrándozva haladunk célunk felé: az élményfaktor szó szerint elképesztő lesz. A kampány által nyújtott 5-6 órányi kaland tehát mondhatni makulátlan, a franchise legjobb pillanatait idézi fel, és mindezt a futurisztikus hadviselés megjelenésének köszönhetjük, ami az exoskeleton mellett olyan újdonságokat hozott a játékmenetbe – drone-ok, új fegyverek, még prototípusként létező technológiák és egyebek által –, amelyek elégedettséggel tölthetik el a rajongókat.
Kár lenne azonban tagadni, hogy a Call of Duty: Advanced Warfare szavatosságát és lényegét ezúttal sem az egyjátékos kampány, sokkal inkább a multiplayer mód adja majd. Noha természetesen ebben a szegmensben is megjelentek a futurisztikus képességek, azonban a kampánnyal ellentétben egy kissé olyan érzésük lehet a rajongóknak, mintha a fejlesztők nem mertek volna olyan merészen belenyúlni, nehogy elrontsanak valamit, ami esetleg kiválthatná a vásárlók ellenérzését. Példának okáért ott az Exo Survival, ami lényegében nem más, mint a Call of Duty: Modern Warfare 3-ból átemelt kooperatív mód, megspékelve az exoskeleton használatával, de az új pályák kivételével szinte teljes mértékben ugyanaz az élmény vár ránk, mint az említett alkotásban.
Hasonló a helyzet a kompetitív lehetőség esetében is, amelyben 13 új pálya és, egy kivételével, az ismert játékmódok, illetve szabályrendszerek találhatók. Az újdonságot egyedül az Uplink hozza el, ami viszont olyannyira komolytalannak tekinthető – nagyon leegyszerűsítve egy labdajátékról van szó –, hogy a legtöbben bizonyára csak a kipróbálásig jutnak el vele.
Összességében tehát kijelenthető, hogy az új csataterek és a finomhangolások mellett ugyanolyan nagyszerű élményt nyújt a multiplayer, mint a korábbi részek esetében, annyi különbséggel, hogy ezúttal sokkal több lehetőségünk lesz, és a változatosságra sem panaszkodhatunk majd. Példának okáért nem csak karaktereinket alkothatjuk meg minden eddiginél alaposabban, hanem a pályákon is óriási élményt élhetünk majd át az új típusú fegyverekkel, a különleges gránátokkal, vagy az exoskeleton képességeinek kihasználásával. Utóbbi alkalmazását egyébiránt érdemes tökélyre fejleszteni, mielőtt csatlakoznánk a meccsekhez, hiszen amennyiben egy olyan profi játékossal futunk össze, akinek már a kisujjában van minden trükk, akkor olyan könnyen átgázol rajtunk, mint forró kés a vajon.
Grafika:
Sok helyen ódákat zengtek már a megjelenés előtt a Call of Duty: Advanced Warfare külleméről, illetve valóban meggyőző volt mindaz, amit előzetesen láthattunk róla, de a gyakorlatban mégsem tekinthető makulátlannak a végeredmény. Konkrétan például csak nagyon ritka esetben érezzük majd azt az újgenerációs élményt, amit a Battlefield 4 már egy évvel ezelőtt képes volt elénk tárni, így csak ritkán esik majd le az állunk a grafika részletességétől, sokkal inkább a filmszerű jelenetek, valamint az átvezetők okoznak extázishoz közeli állapotot. Hangsúlyozandó, hogy az összkép nagyon rendben van, megfelel a kor követelményeinek, de akadnak olyan pályaelemek, amelyek talán még a World at Warban sem állták volna meg a helyüket. Természetesen a szebb küllem komolyabb gépigényt is követel, ami nagyon sok esetben indokolatlannak tűnhet majd.
Kezelőfelület, irányíthatóság: Az irányíthatóság terén a sorozat korábbi epizódjából ismert klisék valósulnak meg a Call of Duty: Advanced Warfare-ben is, hiszen a fejlesztők határozottan az egyszerűségre törekedtek ezen a téren. Ami pozitívum, hogy a nagyobb beleélés, illetve a futurisztikus hatás elérésének érdekében a HUD lényegében megszűnt, cserébe minden adatot fegyverünk kijelzőjén láthatunk majd.
Játszhatóság: A kampány szokásosan rövidre sikerült – a legkönnyebb fokozaton akár 5-6 óra alatt is végigszaladhatunk rajta –, amit természetesen a többjátékos mód igyekszik ellensúlyozni. Habár szinte még csak néhány nappal ezelőtt rajtolt el az alkotás, azt már így is érezni, hogy a rajongók imádják az újdonságokat, a jövőben játszódó multiplayer csatákat, ami legalább egy évig garantáltan okot szolgáltat arra, hogy újra és újra betöltsük a játékot.
Intelligencia, nehézség:
Nem sikerült azonban minden téren továbblépniük a fejlesztőknek a Call of Duty: Advanced Warfare-rel, így például a játék olyan problémáktól szenved a mesterséges intelligencia terén, amelyek már évek óta jellemzőek a sorozatra, és mintha az alkotók parancsra nem akarnának kezdeni semmit sem ezzel a jelenséggel. Példának okáért társaink csak dísznek vannak mellettünk, többnyire a levegőbe lövöldöznek, minden ellenfelet nekünk kell likvidálnunk, és cserébe természetesen minden egyes puskacső is minket vesz majd célba. Egy újgenerációsnak kikiáltott játék esetében az a minimum, hogy ennél többet kapjunk, azonban fontos tisztázni, hogy a Sledgehammer Games alkotása minden kategóriába besorolható, csak éppen a next-gen címke nem aggatható rá semmilyen téren sem.
Hangok, zene: A Call of Duty-sorozat mindig is híres volt arról, hogy a hangok és a zenék terén a legjobbat nyújtja a színtéren – tökéletesen kiegészítve ezzel a filmszerű jeleneteket. Az Advanced Warfare ezen a téren most sikeresen szintet lépett, hiszen nem csak a fegyverhangok és a zenék sikerültek nagyszerűre, utóbbiak pedig ráadásul még autentikusra és monumentálisra is, hanem a szinkronokra sem panaszkodhatunk majd. Mindez elsődlegesen annak köszönhető, hogy főhősünknek például maga Troy Baker adta a hangját, Jonathan Irons-nak pedig Kevin Spacey, aki olyan nagyszerű munkát végzett, hogy gyakran inkább őt neveznénk meg főszereplőnek.
Összegzés: Hiába építette fel a Call of Duty: Advanced Warfare-t kortárs videojátékokból összelopkodott elemekből a Sledgehammer Games, a sorozatra jellemző varázs mégis megmaradt. A végeredmény talán nem okoz majd akkora újdonságot, mint egykoron az első Modern Warfare, de aki évek óta várja már a franchise megújulását, és nincs problémája a jövő hadviselésével, az a különleges hangulat, az intenzív összecsapások, valamint a profi megvalósítás miatt biztosan a szívébe zárja majd a játékot. Ha eddig is imádtad a sorozatot, biztosan most sem ér majd csalódás!
Fejlesztő: Sledgehammer Games
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-530 2,9 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 810 processzor, Nvidia GeForce GTS 450 vagy ATI Radeon HD 5870 grafikus kártya, 6 GB RAM, 55 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD FX-8120 processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon R9 270X grafikus kártya, 8 GB RAM, 55 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Call of Duty: Ghosts, Call of Duty: Modern Warfare 3
Kategória: FPS
A közelmúltban alaposan megfáradt Call of Duty-sorozat legújabb epizódjával a fejlesztők minden túlzás nélkül arra törekedtek, hogy szakítsanak az eddigi klisékkel, és valami újat nyújtsanak a rajongóknak. Hogy törekvésük sikerült-e, az játéktesztünkből kiderül!
Nem csak a Call of Duty: Ghosts negatív értékelései, hanem az alaposan visszaesett eladások is komoly jelzésértékkel bírtak tavaly az Activision számára azzal kapcsolatban, hogy évekkel ezelőtt megálmodott tervük – miszerint minden esztendőben újabb CoD-epizódot kell készíteni – kudarcra van ítélve. Nyilvánvaló azonban, hogy a kiadó már sokkal korábban érzékelte a problémát, hiszen bár a Sledgehammer Games csapatát eredetileg egy külsőnézetes mellékszál létrehozására toborozták, később azonban sokkal nagyobb feladatot adtak a veteránoknak. Ez nem volt más, mint hogy valamilyen formában újragondolják és megreformálják a franchise-t, ami egy olyan nagy név esetében, mint a Call of Duty, soha nem egyszerű feladat.
A megújulást ugyanis úgy kellett végrehajtani, hogy elégedettek legyenek vele a régi rajongók, az addigi fanyalgók és természetesen az újonnan érkező játékosok is. Megdöbbenve tapasztaltuk azonban az E3 során bemutatott prezentáción, hogy az új stúdió sikerrel vette az akadályokat, hiszen már a demón is látszott, hogy a játék megőrizte gyökereit, miközben a futurisztikus szál rengeteg újdonsággal tudott szolgálni az alapok mellé. Mindez pedig még annak ellenére is igaz volt, hogy már akkor látszott: a végeredmény lényegében nem más, mint a Modern Warfare 3, a Titanfall, valamint a Crysis 3 egy különleges egyvelege. Hogy valóban csak ennyiről lenne szó? Az alábbiakban erre a kérdésre szeretnénk válaszokat találni!
A Call of Duty: Advanced Warfare egyik legnagyobb erényét már az első percekben megismerhetjük, méghozzá bármennyire is meglepő, a történet képében. Természetesen Oscar díjat érdemlő cselekményt azért ezúttal sem tudtak összehozni a fejlesztők, de egy egészen kellemes bemelegítő küldetés során megismerkedhetünk főhősünkkel, avagy Jack Mitchell-lel, aki egy dél-koreai bevetés során legjobb barátja mellett bal karját is elveszíti. A legtöbb baka számára egy ilyen esemény a katonai karrier végét jelentené, azonban Jonathan Irons, vagyis hősünk elhunyt barátjának édesapja éppen annak az Atlas gigavállalatnak a vezére, aki azon túl, hogy fenntart egy magánhadsereget, megszállottan kutatja a futurisztikus technológiákat is.
Az első bevetést követő betanító pályán – ami a játékmenet felfedezését tekintve egy kicsit logikátlan – így megismerhetjük Jack új karrierjének kezdetét, hiszen az Atlas jóvoltából nem csak egy tökéletesen működő pótkezet kap, hanem lehetőséget arra, hogy ismét szakmájának élhessen. A futurisztikus hadviselés azonban egy kicsit átalakult az évek során, így megjelentek olyan technológiák, amelyeket az alkotásban egyrészt szép fokozatosan ismerhetünk meg, másrészt pedig olyan nagyszerűnek tekinthetők, hogy elviszik a hátukon az egyjátékos kampány mellett a multiplayer ütközeteket is.
A történet kapcsán még annyit érdemes tudni, hogy természetesen ezúttal is megjelenik majd egy erőszakos terrorszervezet, akik ellen az Atlas beveti minden erejét, és egy érdekes módját választja a harcnak, a magánhadsereg ugyanis a civil lakosság érdekében teljes felügyeletet és karantént rendel el, aminek hatására a világ is alaposan átalakul, mondhatni apokaliptikus formát vesz fel. Bizonyos helyeken így olyan érzésünk lesz majd, mintha a Crysis 3 valamelyik pályáján harcolnánk a Call of Duty logója alatt. Azonban nem csak a körítés az, amiben párhuzamot fedezhetünk fel a Crytek alkotásával!
A Sledgehammer Games ugyanis a játékmenetet a korábbi epizódokból ismert intenzív, filmszerű összecsapások mellett egy speciális ruhára, de sokkal inkább mechanikus vázra, az exoskeletonra építette fel, ami tulajdonságait és képességeit tekintve kísérteties hasonlóságot mutatnak a Crysis-sorozatból ismert exosuittal. A ruhát viselve ugyanis már-már természetfeletti képességek birtokába jutunk, így hatalmasakat ugorhatunk, felmászhatunk a házfalakra, szédítő magasságokból vethetjük magunkat a mélybe, de a küldetések teljesítése után kapott tapasztalati pontokból akár fejleszthetjük is képességeinket. Ezáltal például erőteljesebbé tehetjük páncélzatunkat, gyorsabbá újratöltési képességünket, vagy csak egyszerűen több energiát pumpálhatunk magunkba, ami nagyon jól jöhet a szintén újdonságnak tekinthető lézerfegyverek alkalmazása során.
Noha a futurisztikus technológiák alkalmazása már önmagában is nagyszerű ötlet volt a fejlesztők részéről, azonban még nagyszerűbb, hogy mindezt sikerült elképesztően otthonossá tenniük a kampányban, ennek köszönhetően nem nyűglődve, sokkal inkább élvezettel alkalmazzuk majd különleges képességeinket. Érdemes kiemelni azonban, hogy a játék nem is erőlteti ránk az exoskeleton használatát, így például gyakran meg is feledkezhetünk arról, hogy milyen modern technika birtokában vagyunk, ezáltal biztosan sokan csak akkor alkalmazzák majd ezeket a képességeket, amikor a játék figyelmeztet rá.
A különleges felszerelés egyébiránt csak még látványosabbá tette azokat a filmszerű pillanatokat, amelyekben a Call of Duty-sorozat minden része nagyon erős volt a múltban, legyen szó például egy hatalmas objektum összedőléséről, vagy arról, hogy egy forgalmas autópályán, a buszok tetején ugrándozva haladunk célunk felé: az élményfaktor szó szerint elképesztő lesz. A kampány által nyújtott 5-6 órányi kaland tehát mondhatni makulátlan, a franchise legjobb pillanatait idézi fel, és mindezt a futurisztikus hadviselés megjelenésének köszönhetjük, ami az exoskeleton mellett olyan újdonságokat hozott a játékmenetbe – drone-ok, új fegyverek, még prototípusként létező technológiák és egyebek által –, amelyek elégedettséggel tölthetik el a rajongókat.
Kár lenne azonban tagadni, hogy a Call of Duty: Advanced Warfare szavatosságát és lényegét ezúttal sem az egyjátékos kampány, sokkal inkább a multiplayer mód adja majd. Noha természetesen ebben a szegmensben is megjelentek a futurisztikus képességek, azonban a kampánnyal ellentétben egy kissé olyan érzésük lehet a rajongóknak, mintha a fejlesztők nem mertek volna olyan merészen belenyúlni, nehogy elrontsanak valamit, ami esetleg kiválthatná a vásárlók ellenérzését. Példának okáért ott az Exo Survival, ami lényegében nem más, mint a Call of Duty: Modern Warfare 3-ból átemelt kooperatív mód, megspékelve az exoskeleton használatával, de az új pályák kivételével szinte teljes mértékben ugyanaz az élmény vár ránk, mint az említett alkotásban.
Hasonló a helyzet a kompetitív lehetőség esetében is, amelyben 13 új pálya és, egy kivételével, az ismert játékmódok, illetve szabályrendszerek találhatók. Az újdonságot egyedül az Uplink hozza el, ami viszont olyannyira komolytalannak tekinthető – nagyon leegyszerűsítve egy labdajátékról van szó –, hogy a legtöbben bizonyára csak a kipróbálásig jutnak el vele.
Összességében tehát kijelenthető, hogy az új csataterek és a finomhangolások mellett ugyanolyan nagyszerű élményt nyújt a multiplayer, mint a korábbi részek esetében, annyi különbséggel, hogy ezúttal sokkal több lehetőségünk lesz, és a változatosságra sem panaszkodhatunk majd. Példának okáért nem csak karaktereinket alkothatjuk meg minden eddiginél alaposabban, hanem a pályákon is óriási élményt élhetünk majd át az új típusú fegyverekkel, a különleges gránátokkal, vagy az exoskeleton képességeinek kihasználásával. Utóbbi alkalmazását egyébiránt érdemes tökélyre fejleszteni, mielőtt csatlakoznánk a meccsekhez, hiszen amennyiben egy olyan profi játékossal futunk össze, akinek már a kisujjában van minden trükk, akkor olyan könnyen átgázol rajtunk, mint forró kés a vajon.
Grafika:
Sok helyen ódákat zengtek már a megjelenés előtt a Call of Duty: Advanced Warfare külleméről, illetve valóban meggyőző volt mindaz, amit előzetesen láthattunk róla, de a gyakorlatban mégsem tekinthető makulátlannak a végeredmény. Konkrétan például csak nagyon ritka esetben érezzük majd azt az újgenerációs élményt, amit a Battlefield 4 már egy évvel ezelőtt képes volt elénk tárni, így csak ritkán esik majd le az állunk a grafika részletességétől, sokkal inkább a filmszerű jelenetek, valamint az átvezetők okoznak extázishoz közeli állapotot. Hangsúlyozandó, hogy az összkép nagyon rendben van, megfelel a kor követelményeinek, de akadnak olyan pályaelemek, amelyek talán még a World at Warban sem állták volna meg a helyüket. Természetesen a szebb küllem komolyabb gépigényt is követel, ami nagyon sok esetben indokolatlannak tűnhet majd.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
Az irányíthatóság terén a sorozat korábbi epizódjából ismert klisék valósulnak meg a Call of Duty: Advanced Warfare-ben is, hiszen a fejlesztők határozottan az egyszerűségre törekedtek ezen a téren. Ami pozitívum, hogy a nagyobb beleélés, illetve a futurisztikus hatás elérésének érdekében a HUD lényegében megszűnt, cserébe minden adatot fegyverünk kijelzőjén láthatunk majd.
Játszhatóság:
A kampány szokásosan rövidre sikerült – a legkönnyebb fokozaton akár 5-6 óra alatt is végigszaladhatunk rajta –, amit természetesen a többjátékos mód igyekszik ellensúlyozni. Habár szinte még csak néhány nappal ezelőtt rajtolt el az alkotás, azt már így is érezni, hogy a rajongók imádják az újdonságokat, a jövőben játszódó multiplayer csatákat, ami legalább egy évig garantáltan okot szolgáltat arra, hogy újra és újra betöltsük a játékot. Intelligencia, nehézség:
Nem sikerült azonban minden téren továbblépniük a fejlesztőknek a Call of Duty: Advanced Warfare-rel, így például a játék olyan problémáktól szenved a mesterséges intelligencia terén, amelyek már évek óta jellemzőek a sorozatra, és mintha az alkotók parancsra nem akarnának kezdeni semmit sem ezzel a jelenséggel. Példának okáért társaink csak dísznek vannak mellettünk, többnyire a levegőbe lövöldöznek, minden ellenfelet nekünk kell likvidálnunk, és cserébe természetesen minden egyes puskacső is minket vesz majd célba. Egy újgenerációsnak kikiáltott játék esetében az a minimum, hogy ennél többet kapjunk, azonban fontos tisztázni, hogy a Sledgehammer Games alkotása minden kategóriába besorolható, csak éppen a next-gen címke nem aggatható rá semmilyen téren sem.
Hangok, zene:
A Call of Duty-sorozat mindig is híres volt arról, hogy a hangok és a zenék terén a legjobbat nyújtja a színtéren – tökéletesen kiegészítve ezzel a filmszerű jeleneteket. Az Advanced Warfare ezen a téren most sikeresen szintet lépett, hiszen nem csak a fegyverhangok és a zenék sikerültek nagyszerűre, utóbbiak pedig ráadásul még autentikusra és monumentálisra is, hanem a szinkronokra sem panaszkodhatunk majd. Mindez elsődlegesen annak köszönhető, hogy főhősünknek például maga Troy Baker adta a hangját, Jonathan Irons-nak pedig Kevin Spacey, aki olyan nagyszerű munkát végzett, hogy gyakran inkább őt neveznénk meg főszereplőnek.
Összegzés:
Hiába építette fel a Call of Duty: Advanced Warfare-t kortárs videojátékokból összelopkodott elemekből a Sledgehammer Games, a sorozatra jellemző varázs mégis megmaradt. A végeredmény talán nem okoz majd akkora újdonságot, mint egykoron az első Modern Warfare, de aki évek óta várja már a franchise megújulását, és nincs problémája a jövő hadviselésével, az a különleges hangulat, az intenzív összecsapások, valamint a profi megvalósítás miatt biztosan a szívébe zárja majd a játékot. Ha eddig is imádtad a sorozatot, biztosan most sem ér majd csalódás!