Berta Sándor
Jön a miniatűr műholdak korszaka
A jövőben a kamerákkal felszerelt miniatűr műholdaknak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők lesznek a globális változások. Ezek az eszközök lehetővé teszik majd a rendszeres, relatíve olcsó adatgyűjtést.
Ugyan már most is vannak olyan műholdak, amelyek fotókat készítenek a Földről vagy annak egyes területeiről, ezek azonban nagy méretűek és rendkívül drágák. Több millió dollárba kerül egy ilyen berendezés megépítése és a világűrbe való eljuttatása. A The New York Times cikke szerint azonban az úgynevezett mikroműholdak miatt új korszak köszönthet be és ugyanaz a fejlődési folyamat mehet végbe, mint a számítógépek és az okostelefonok esetében: egyre kisebb és olcsóbb megoldások jelenhetnek meg.
A miniatűr műholdak fotóin ugyan az autók rendszámtáblái vagy az emberek arcvonásai nem lennének láthatók, de az már kivehető lenne, hogy például a nap melyik időszakában és milyen rendszerességgel milyen járművek parkolnak egy bizonyos ház előtt. A miniatűr műholdak nagy segítséget jelenthetnek például a biztosítótársaságok számára, akik egy természeti katasztrófa után feltérképezhetik az érintett területeket, illetve összehasonlíthatják a felvételeket a korábbi fényképekkel, megállapítandó a pusztítás mértékét. A várostervezők, a hajózási társaságok vagy az agrárcégek ugyanígy profitálhatnak a dologból, de a befektetőknek is komoly hasznot hoz, ha pontosan tudják, hogy mennyi olajtanker van egy kikötőben vagy hogy hányan parkolnak a Wal-Mart áruházaknál.
A kapcsolódó projektek rendkívül komoly támogatásokat kaptak. Ezek közé tartozik a Skybox Imaging vagy a Planet Labs, melyek ugyanakkor egyelőre nem akarták nyilvánosságra hozni, hogy mennyibe kerül egy miniatűr műhold űrbe juttatása. A Skybox Imaging a képek mellett nagy felbontású videókat is akar készíteni és az ügyfelek közvetlenül az eszközökhöz kapcsolódva tekinthetnék meg a felvételeket.
Sokan attól tartanak, hogy az új rendszerek újabb lépést jelentenek a globális megfigyelés megvalósítása felé, de mások, például Mitchell Stephens, a New York-i Egyetem professzora úgy véli, hogy ez az első lépés egy nyitott világ felé. A miniatűr műholdak vonatkozásában mindenképpen fontos megemlíteni, hogy tavaly februárban indult útnak az első magyar műhold, a MASAT-1, amelynek a fejlesztése 2006-ban merült fel és 2007 óta dolgoztak rajta a BME kutatói és diákjai.
Ugyan már most is vannak olyan műholdak, amelyek fotókat készítenek a Földről vagy annak egyes területeiről, ezek azonban nagy méretűek és rendkívül drágák. Több millió dollárba kerül egy ilyen berendezés megépítése és a világűrbe való eljuttatása. A The New York Times cikke szerint azonban az úgynevezett mikroműholdak miatt új korszak köszönthet be és ugyanaz a fejlődési folyamat mehet végbe, mint a számítógépek és az okostelefonok esetében: egyre kisebb és olcsóbb megoldások jelenhetnek meg.
A miniatűr műholdak fotóin ugyan az autók rendszámtáblái vagy az emberek arcvonásai nem lennének láthatók, de az már kivehető lenne, hogy például a nap melyik időszakában és milyen rendszerességgel milyen járművek parkolnak egy bizonyos ház előtt. A miniatűr műholdak nagy segítséget jelenthetnek például a biztosítótársaságok számára, akik egy természeti katasztrófa után feltérképezhetik az érintett területeket, illetve összehasonlíthatják a felvételeket a korábbi fényképekkel, megállapítandó a pusztítás mértékét. A várostervezők, a hajózási társaságok vagy az agrárcégek ugyanígy profitálhatnak a dologból, de a befektetőknek is komoly hasznot hoz, ha pontosan tudják, hogy mennyi olajtanker van egy kikötőben vagy hogy hányan parkolnak a Wal-Mart áruházaknál.
A kapcsolódó projektek rendkívül komoly támogatásokat kaptak. Ezek közé tartozik a Skybox Imaging vagy a Planet Labs, melyek ugyanakkor egyelőre nem akarták nyilvánosságra hozni, hogy mennyibe kerül egy miniatűr műhold űrbe juttatása. A Skybox Imaging a képek mellett nagy felbontású videókat is akar készíteni és az ügyfelek közvetlenül az eszközökhöz kapcsolódva tekinthetnék meg a felvételeket.
Sokan attól tartanak, hogy az új rendszerek újabb lépést jelentenek a globális megfigyelés megvalósítása felé, de mások, például Mitchell Stephens, a New York-i Egyetem professzora úgy véli, hogy ez az első lépés egy nyitott világ felé. A miniatűr műholdak vonatkozásában mindenképpen fontos megemlíteni, hogy tavaly februárban indult útnak az első magyar műhold, a MASAT-1, amelynek a fejlesztése 2006-ban merült fel és 2007 óta dolgoztak rajta a BME kutatói és diákjai.