Berta Sándor
A felejtés jogát támadják a levéltárosok
Komoly vita folyik a Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa által bejelentett adatvédelmi reformról, amelynek egyik fő alkotóeleme lenne az úgynevezett felejtés joga.
Az Európai Bizottság alelnöki tisztét is betöltő politikus már tavaly novemberben jelezte, hogy olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretnének, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni valakinek a személyes adatait, akkor előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket az adott vállalat rendszeréből. Emellett felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése, mely időpont után a megszerzett információk már nem lennének felhasználhatók.
Az elképzelést nehéz lesz megvalósítani és számos bírálat éri. "Az e-mail, a Facebook, a Twitter a 21. század kommunikációs formái. Amennyiben valaki a jövőben meg akarja érteni a mai társadalmat, akkor bizonyos nyomoknak kutathatóknak kell lenniük" - jelentette ki Jean-Philippe Legois, a Francia Levéltárosok Szövetségének elnöke. A szervezetnek 1700 tagja van, a levéltárosok attól tartanak, hogy az új szabályozás nagyon megnehezítheti a munkájukat. Az általuk nyilvánosságra hozott petíciót már közel 50 000 támogató írta alá, de a levéltárosok pontosan tudják, hogy nagyon kis befolyással rendelkeznek.
Az Európai Unió Spanyolországban teszteli az új szabályozást, többek között Mario Costeja esetében. A férfi szeretne olyan hivatkozásokat eltávolítani a világhálóról, amelyek egy 1998-ból származó újságcikkre utalnak. Ebben az anyagban arról lehet olvasni, hogy a házát elárverezték, miután nem tudta kifizetni a társadalombiztosítási járulékát. A Google megtagadta a törlést, arra hivatkozva, hogy a keresőket nem lenne szabad pusztán a magánszférát érintő okokból jogszerű tartalmak cenzúrájára rábírni. A társaság továbbá rámutatott, hogy a cikk megjelentetése összhangban volt a spanyol joggal. Az ügy most az Európai Bíróság előtt van.
Jan-Philipp Albrecht, a német Zöldek európai parlamenti képviselője megérti a levéltárosok aggodalmait, de a kampányukat túlzásnak tartja. Ő kompromisszumos megoldást szeretne, amely egyaránt biztosítja, hogy az emberek ellenőrizhessék az adataikat és azok felhasználását, miközben a levéltárosok is elvégezhessék a munkájukat.
Az Európai Bizottság alelnöki tisztét is betöltő politikus már tavaly novemberben jelezte, hogy olyan korszerű adatvédelmi jogot szeretnének, amely a jelenleginél jobban megfelel az internetes kor kihívásainak. Amennyiben a cégek meg akarják szerezni valakinek a személyes adatait, akkor előtte az illetőnek ehhez hozzá kell járulnia. A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy mi történik majd az adataival és miként törölheti őket az adott vállalat rendszeréből. Emellett felmerülhet egy lejárati dátum bevezetése, mely időpont után a megszerzett információk már nem lennének felhasználhatók.
Az elképzelést nehéz lesz megvalósítani és számos bírálat éri. "Az e-mail, a Facebook, a Twitter a 21. század kommunikációs formái. Amennyiben valaki a jövőben meg akarja érteni a mai társadalmat, akkor bizonyos nyomoknak kutathatóknak kell lenniük" - jelentette ki Jean-Philippe Legois, a Francia Levéltárosok Szövetségének elnöke. A szervezetnek 1700 tagja van, a levéltárosok attól tartanak, hogy az új szabályozás nagyon megnehezítheti a munkájukat. Az általuk nyilvánosságra hozott petíciót már közel 50 000 támogató írta alá, de a levéltárosok pontosan tudják, hogy nagyon kis befolyással rendelkeznek.Az Európai Unió Spanyolországban teszteli az új szabályozást, többek között Mario Costeja esetében. A férfi szeretne olyan hivatkozásokat eltávolítani a világhálóról, amelyek egy 1998-ból származó újságcikkre utalnak. Ebben az anyagban arról lehet olvasni, hogy a házát elárverezték, miután nem tudta kifizetni a társadalombiztosítási járulékát. A Google megtagadta a törlést, arra hivatkozva, hogy a keresőket nem lenne szabad pusztán a magánszférát érintő okokból jogszerű tartalmak cenzúrájára rábírni. A társaság továbbá rámutatott, hogy a cikk megjelentetése összhangban volt a spanyol joggal. Az ügy most az Európai Bíróság előtt van.
Jan-Philipp Albrecht, a német Zöldek európai parlamenti képviselője megérti a levéltárosok aggodalmait, de a kampányukat túlzásnak tartja. Ő kompromisszumos megoldást szeretne, amely egyaránt biztosítja, hogy az emberek ellenőrizhessék az adataikat és azok felhasználását, miközben a levéltárosok is elvégezhessék a munkájukat.