A marylandi Fort Meade-ben megkezdődött annak az amerikai katonának a hadbírósági pere, akit azzal vádolnak, hogy titkos katonai információkat tartalmazó iratok százezreit szolgáltatta ki a WikiLeaks portálnak.

A 25 éves Bradley Manning közlegény, akit a bagdadi amerikai katonai bázison történt letartóztatása után több mint három évvel állítottak katonai törvényszék elé, a vád szerint az Egyesült Államok történetének legjelentősebb államtitok-kiszivárogtatását követte el. Manning ellen 22 pontban emeltek vádat, beleértve az ellenség segítését, amelynek alapján letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik. A katonát a kémkedésre vonatkozó 1917-es törvény megsértésével is vádolják. A tárgyaláson a katonai ügyész kijelentette, hogy a Manning által a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak kiszolgáltatott adatok az ellenség kezére jutottak.

Manning letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált Bagdadban. A vád szerint katonai számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le, amelyeket átjátszott a WikiLeaksnek. A 700 ezernél több titkos dokumentum között az iraki és az afganisztáni háborúra vonatkozó iratok, valamint diplomáciai táviratok voltak. Manning a per előtti hadbírósági meghallgatáson beismerte, hogy titkos anyagokat küldött a WikiLeaksnek, tíz vádpontban bűnösnek vallotta magát, és ennek alapján 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Azzal védekezett, hogy a titkos adatok átadásával fel akarta fedni azt, hogy az amerikai hadsereg milyen vérszomjjal, életeket nem sajnálva öli az embereket Irakban és Afganisztánban.

Manning azt állította, nem gondolta, hogy az információk kiszivárogtatásával ártani fog az Egyesült Államoknak, csupán azt akarta, hogy kezdődjön társadalmi vita az amerikai hadsereg és külpolitika térségbeli szerepvállalásáról. A legsúlyosabb vádat, az ellenség támogatását tagadta. A kormányzatot bírálatok érték amiatt, hogy lecsap a "kiszivárogtatókra": Barack Obama elnöki megbízatásának kezdete óta ez a hatodik ilyen eljárás, vagyis több ilyen tárgyú per volt, mint a többi amerikai elnök hivatali ideje alatt összesen.

"Bradley Manning közlegény már nem sokkal Irakba vezénylése után elkezdett módszeresen és tudatosan letölteni titkos információkat a kormányzati számítógépekről, noha tudta, hogy ezzel amerikaiak életét teheti kockára" - jelentette ki vádbeszédében Joe Morrow százados, katonai ügyész. Morrow kijelentette, hogy Manning automatizált anyaggyűjtéssel óránként ezer külügyminisztériumi sürgönyt volt képes megszerezni kormányzati komputerekből. Szerinte Manninget az önteltség vezérelte. "Ez az ügy egy olyan katonáról szól, aki módszeresen több százezer dokumentumot szerzett meg titkos adatbázisokból, s azokat az internetre ömlesztette és az ellenség kezére adta" - állította Morrow.

A vád szerint Manning internetes chatelés révén érintkezett Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató weboldal alapítójával. A vád a nyitóbeszédben kevés bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kiszivárogtatások milyen mértékben ártottak az amerikai nemzetbiztonságnak. Szakértők korábban azt állították, hogy a nyilvánosságra került diplomáciai sürgönyöknek szerepük volt az arab forradalmak kirobbanásában, kormányzati tisztségviselők szerint pedig olyan emberek életét sodorták veszélybe, akik Irakban és Afganisztánban segítették az amerikaiakat.

Morrow százados elmondta: a vád bizonyítani fogja, hogy egy Manning által kiszivárogtatott videót az ellenség tananyagként használhat fel az amerikaiak által alkalmazott taktikával kapcsolatban. Rámutatott, hogy a WikiLeaks több dokumentumát megtalálták Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet likvidált vezérének búvóhelyén, köztük afganisztáni hadműveleti naplókat is. A tárgyalást Denise Lind ezredes vezeti. Manning hétfőn azt kérte, hogy az ügyben a bírónő és ne katonai esküdtszék hozzon ítéletet. Megismételte, hogy az ellenség segítésében nem, de az ellene felhozott 22 vádpont közül több enyhébb esetében bűnösnek vallja magát. Ez így is 20 évi szabadságvesztéssel járhat számára, de ha az ellenség segítését is rábizonyítják, akkor letöltendő életfogytiglanit kaphat.

Manning védője, David Coombes a katona fiatal korával és naivitásával magyarázta tetteit. Hangsúlyozta, hogy védencét a jó szándék vezérelte, csak az iraki és az afganisztáni háború emberáldozatokban megfizetett árát akarta a nyilvánosság elé tárni. Az ügyvéd szerint Manning humanista és az általa okozott kár minimális. A kiszivárogtató közlegény perében a bizonyítékok jó része titkos, ezért a tárgyalás gyakran zárt ajtók mögött zajlik majd. A vád korábban jelezte, hogy tanúként fogják beidézni annak a haditengerészeti SEAL-kommandónak az egyik tagját, amely bin Laden likvidálását végrehajtotta. A tárgyalás helyszíne, a marylandi Fort Meade előtt hétfőn Manning mintegy 20 támogatója követelte a vádlott szabadon bocsátását és bélyegezte meg politikaiként az ellene folyó pert.